Gazdaság

KISBANKOK KAPUZÁRÁS ELŐTT – Függő játszmák

admin
admin

1996. 01. 31. 00:00

Az év első hónapját követően több tőkehiányos kisbank helyzete rendeződni látszik. Bár a tulajdonosok minden esetben eltérő technikát alkalmaznak, egyre inkább úgy tűnik: az állam a privatizációs tárgyalások befulladását követően végleg elszánta magát a pártában maradt pénz-intézetek “kivezetésére” a piacról. Mentőövre talán csak a Corvinbank számíthat, amely értesüléseink szerint az állam fejlesztési pénzeinek elosztásában játszhat a jövőben főszerepet.

Az Iparbankház esetében már eldöntött tény, hogy a pénzintézet február 28-ával végleg bezárja kapuit. A banknál ugyan január végéig vezettek vállalkozói számlákat, azonban február elején a teljes betéti üzletágat felszámolják. Az aktív bankműveleteket már nyár óta szüneteltetik, s a tevékenység ma már lényegében a még meglévő betéti állományok “kifuttatására” szorítkozik. A nyáron még mintegy 5 milliárd forintos betétállományú Iparbankháznál egyébként január közepén már csak 272 millió forint volt a lakossági és 325 millió forint a vállalkozói betét, ami azóta is folyamatosan csökken.

Ezzel párhuzamosan a pénzintézet meghirdette eladásra fiókjait és a jó minősítésű hitelállományát. Értesüléseink szerint egy fiók esetében már sikeresen lezárult a pályázat: az Iparbankház szombathelyi kirendeltségét a Postabank vásárolja majd meg. A többi fiókról és a hitelállomány átvállalásáról több pénzintézettel folytattak tárgyalásokat; lapunk információi szerint a legesélyesebb pályázónak a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank “holdudvarába” tartozó Konzumbank látszik, amely egy csomagban venné át a hitelállomány egy részét és a fennmaradó 14 fiókot.

Látszatra az Iparbankházhoz hasonló megoldást választott az állami tulajdonos a Dunabank esetében is. A piacról való kivezetés itt azonban nem jár majd a banküzem teljes felszámolásával, mivel a többségi tulajdonos Pénzügyminisztérium (PM) a jelentős értéket képviselő üzletágakat – a bank “testéről” leválasztva – egyben kívánja értékesíteni február 15-éig. Mint azt a pénzintézet vezetése a múlt héten bejelentette: elsősorban olyan vevőket várnak, akik vállalják a Dunabank által kiépített bankkártya, vámpénztár, lakossági betét üzletágak további működtetését. A tranzakció során lényegében az ügyfeleknek a Dunabankkal szembeni követeléseit adják át a megfelelő pénzeszközökkel és a kapcsolódó infrastruktúrával együtt. Torz módon tehát olyan “privatizációs ügyletre” kerül sor, ahol az eladó még fizet is a vevőnek.

Karle Georgina (PM), az igazgatóság elnöke ezt ugyan nem erősítette meg, annyit azonban elismert: “ajánlatuk a vevők számára rendkívül kedvező”. A Dunabanknak jelenleg 9 fiókja van, tavalyi mérlegfőösszege az előzetes adatok szerint 15 milliárd forint körül alakul. A lakossági betétállomány zöme (5,6 milliárd forint) a bank által kibocsátott úgynevezett betétokiratokból áll, de jelentős (3,7 milliárd forint) a lekötött betétek aránya is. A pénzintézet ennek fedezetéül a tranzakció során várhatóan készpénzzé teszi államkötvény-állományát, illetőleg ezt megelőzően a hosszú futamidejű konszolidációs kötvényeket a jegybanknál rövid lejáratúra cseréli.

Az előzetes latolgatások szerint a leginkább esélyes vevőnek az a CIB Hungária Bank számít, amely a közelmúltban kötött együttműködési megállapodást a Dunabank kártyarendszerének használatáról. Mindazonáltal a dolog távolról sem lefutott, mivel az ajánlattételre szóló felkérést több más – korábban a pénzintézet megvásárlása iránt érdeklődő – tőkeerős nagybankhoz is eljuttatták. Antal Ernő vezérigazgató nem rejtette véka alá: az az ideális vevőjelölt, aki a tranzakció során minél kevesebb készpénzt igényel, ugyanakkor egy csomagban hajlandó átvenni a bank fontosabb üzletágait. Fontos szempont továbbá, hogy az adásvétel során ne csak a követelések, hanem az azok üzemeltetéséhez szükséges munkaerő és eszközök is átkerüljenek a fogadó pénzintézethez.

Arra a kérdésre, hogy a banküzem értékesítését követően mi lesz a Dunabank sorsa, a vezérigazgató elmondta: az erősen karcsúsított pénzintézet úgymond faktorcégként működik tovább, ahol központilag kezelik majd a korábbi hiteleket és befektetéseket. Várhatóan az idei év végén visszaadják az Állami Bankfelügyeletnek a pénzintézeti tevékenységre jogosító engedélyt is. Az egyelőre még nem eldöntött, hogy a hitelek kifutását követően mi történik majd a Dunabank Rt.-vel, bár megfigyelők szerint a legvalószínűbbnek a csendes megszűnés látszik.

Az sem világos, hogy mi lesz a forrásainak jelentős részét elveszítő, ugyanakkor sürgős tőkepótlásra szoruló Corvinbankkal. Egyes vélemények szerint bizonyos központi állami feladatok teljesítésére e pénzintézet lenne a legalkalmasabb mint befektetési-fejlesztési bank, persze csak a szükséges alaptőke-emelés után. A tőkeinjekció már csak azért is fontos lenne, mert az államháztartási törvény módosítása hatályon kívül helyezte azt a paragrafust, amely lehetővé tette, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapok eszközeinek számláját belföldi kereskedelmi bank kezelhesse. A Corvinbank viszont még az 1994-es éves jelentésében is a forrásgyűjtés stratégiai célkitűzéseként jelölte meg az elkülönített állami pénzalapok számlatulajdonos ügyfélként való megnyerését, továbbá az alapok részére nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését s az új konstrukciók kialakítását. Ennek révén betétállományuk jelentős része az alapoktól származott.

A bank vezetősége ugyanakkor nem érzi úgy, hogy a szóban forgó alapok – Idegenforgalmi Alap, Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap, valamint a Központi Műszaki és Fejlesztési Alap – számláinak átadása komolyabb megrázkódtatásokat jelentene a pénzintézet számára. Érveik között szerepel egyrészt a növekvő vállalkozói betétállomány, másrészt a bővíteni kívánt exportfejlesztő ipari szerkezet-átalakítást hitelező üzletág. Mindezeken túl a Corvinbank abban is bízik, hogy mivel a pénzforgalom lebonyolításán túl egyéb szolgáltatásokat is nyújtott az alapkezelőknek, ezek a “másodrendű” banki tevékenységek a jövőben is megmaradhatnak számára. Hiszen nem valószínű, hogy például a visszterhesen kihelyezett összegekkel kapcsolatos teendők bonyolítását, egyeztetését, nyilvántartását vagy éppen a követelésfigyelést, esetleg -behajtást a jegybank szíves örömest végezné. A Corvinbank meglévő technikai és személyi kapacitásával viszont továbbra is kielégítheti az ilyen irányú igényeket.

Minden bizonnyal nyomós érvek szólnak a 68,87 százalékban állami tulajdonban lévő Corvinbank kiszemelése mellett, annak ellenére, hogy a pénzintézet átalakításáról kidolgozott koncepció még nem érkezett az Állami Bankfelügyelethez (Baf) – válaszolta kérdésünkre Mátrai Miklós, a Baf elnökhelyettese. Persze mindenekelőtt azt kellene tisztázni – tette hozzá -, hogy a pénzintézeti törvény (pit) valójában mit is ért befektetési bank, illetve fejlesztési pénzintézet alatt. Sajnos e két meghatározás a mai napig hiányos, holott minden pit-módosításkor előkerül a probléma. Így aztán nem lehet igazán meghúzni a határvonalat abban a tekintetben sem, hogy melyik tevékenysége állami, és melyiké tőkepiaci. (A tervek szerint áprilisban a parlament elé kerülő új hitelintézeti törvény már nem tartalmaz effajta fogalmi zavart, lásd Figyelő, 1996/4. szám.)

Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter a minap úgy vélekedett, hogy a Corvinbanknál mindenképpen az lenne a kívánatos, hogy olyan tulajdonos lépjen színre, amelyik végre tudja – és akarja is – hajtani az alaptőke-emelését. (Ez a kijelentés mellesleg azt sugallja, hogy nem az állam lesz e reménybeli tőkeemelő.) 1994-ben egyébként az akkori Állami Vagyonkezelő Rt. már egymilliárd forinttal tervezte emelni a Corvinbank 3,2 milliárdos alaptőkéjét, de mivel 1995. május 31-ig ezt az összeget nem jegyezték le, az emelés meghiúsult.

Bár a pénzintézet elmúlt évi adatai nyereséges első félévet mutattak, a harmadik negyedévben már jelentősen csökkent a Corvinbank Rt. mérlegfőösszege. Az eszköz-, illetve forrásoldal végső adata a június 30-ai 17,224 milliárd forinttal szemben szeptember végén 14,2 milliárd forint volt, a januári 16,031 milliárdos nyitófőösszegnél is jóval alacsonyabb. A folyamat egyébként már 1994-ben megkezdődött: ugyanez az adat 1993-ban 18,375 milliárdra rúgott, s egy esztendő leforgása alatt 2,3 milliárd forinttal esett vissza. Az 1995. évi mérlegfőösszeg csökkenése egyértelműen azzal magyarázható, hogy a bankból megkezdték az elkülönített állami pénzalapok kivonását. Ezen túl a pénzintézetnek tavaly szeptember 30-ig a banki tevékenységből származó kamatkülönbözete 377,5 millió forintot tett ki, az adózás előtti eredménye 74,5 millió volt, szemben a június 30-ai 103 millió forinttal. A bank céltartalék-állománya a hatodik hónap végi 2,150 milliárd forintról szeptember 30-ra 963,9 millió forintra csökkent, ugyanis a pénzintézet több mint 1 milliárd forintnyi minősített hitelállományán túladott.

A Corvinbank 1995-ös üzleti terve nulla adózás előtti nyereséget és 18-20 milliárd forint körüli mérlegfőösszeget irányzott elő. Az 1994. évet a már említett több mint 16 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett 337,5 millió forint adózott veszteséggel zárta. A veszteség rendezésére a tulajdonosok a 113 millió forintos általános tartalékállományt használták fel, s az így létrejött 224,5 milliós mérleg szerinti veszteséget az eredménytartalékból egyenlítették ki. A pénzintézet szavatolótőkéje 1994 végén 3,288 milliárd forintot mutatott, a saját tőke 3,518 milliárdon állt. Ugyanezek a számok tavaly június végén 3,451 illetve 3,621 milliárd forintra emelkedtek. A szeptemberi adatok szerint a saját tőke 3,591 milliárd forint volt, amelyből 3,202 jelentette a jegyzett tőke mennyiségét. A tőke-megfelelési mutató az 1994. év végi 24,85 százalékról 1995. június 30-ra 29 százalékra nőtt, a kilencedik hónap végére pedig már 33,65 százalékra rúgott. A pozitív változás vélhetően a saját tőke növekedésének, valamint annak az eredménye, hogy az eszközportfólióban gyarapodott a kevésbé kockázatos eszközök aránya. A pénzintézet egyébként nem vett részt sem a hitel-, sem az adóskonszolidációban.

Elsőbbség a Postabanknak

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

kiadó (kiadó)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.