Gazdaság

BELPIACI CSIRKECSŐD – Előbb a tyúk, aztán a tojás?

admin
admin

1996. 01. 24. 00:00

A baromfiipar tavalyi, mintegy 7,6 milliárd forintnyi exporttámogatása az idén 4,4 milliárd forintra apadt. A szakemberek szerint húsvét után még a tojáspiac is mély válságba kerül emiatt. Feleslegessé váltak a naposcsibék, a termelők nem vállalkoznak a ráfizetéses hizlalásra. Intő jel, hogy az egyik társaság derecskei keltetőjében már nyolcvanezer naposcsibét semmisítettek meg.

Jó évet zártak tavaly a baromfitenyésztők. A feketegazdaság előretörésével az elmúlt néhány esztendő alatt mintegy negyven százalékkal kisebb lett ugyan a baromfitermékek legális belföldi forgalma, tavaly azonban 35 százalékkal növekedett a termelés és az export. Azonban mindez már a múlté: 1995-ben dolláronként 22 forint volt az exporttámogatás, az idén viszont már csak 14 forint jutott. Ezzel a szakértői számítások szerint 3-3,5 milliárd forinttal kevesebb támogatást kap a baromfikivitel, és az átlagos hatékonyságú feldolgozóüzemek ezzel gyakorlatilag elvesztették külpiaci versenyképességüket.

A hír hallatán a Baromfi Terméktanács december végi ülésén már a kvóta bevezetésének, a termelés (ön)korlátozásának módozatait kereste, hiszen 1991-1992-ben már lejátszódott az, ami az idén is fenyeget: a megtermelt árualapokat nem tudták eladni.

Az exporttámogatás csökkentésének másik áldozatánál, a húsiparban máris 30-40 forinttal estek a felvásárlási árak. Ezt azonban a baromfiszektorban nem lehet véghezvinni, állítja Kállay Béla, a Baromfi Terméktanács titkára. A forgótőkehiány miatt ugyanis olyan szoros az integrációs kapcsolat, hogy a baromfi-feldolgozó nem csak a végterméket vásárolja fel, hanem az egész hizlalást is meghitelezi. Nincsenek tehát tartalékok az árban.

A broilercsirke-tartók a költségek növekedésével az idén mintegy 130 forintos felvásárlási árat tartanának elfogadhatónak, de a feldolgozók az exporttámogatás csökkentése miatt csak 118-121 forintot tudnak fizetni. Ilyen feltételekkel viszont a termelő át sem veszi a hizlalandó naposcsibét, hiszen ráfizetne, és végül csődbe menne. A havonta kikeltetett mintegy 13-16 millió darab hazai naposcsibéből emiatt kétmillió – az egész évre vetítve 25 millió – felesleges lesz. Ha ezeket nem hizlalják fel, az exportárualap 30-35 ezer tonnával lesz kevesebb.

A keltetőkben januárban elhelyezett több mint tízmillió tojásból előbújó naposcsibéket mindenképpen értékesíteni akarják majd, a várható kudarc után azonban a következő hónapokban már 30-40 százalékkal kevesebbre vállalkoznak. A keltetőkbe be nem rakott tojásokat szintén nem lehet majd eladni, a felesleg rá fog zúdulni az étkezési tojás piacára, amely bizonyosan össze is omlik a váratlan kínálat súlya alatt. Ennek következtében a szakember szerint húsvét után drasztikusan, 2-3 forinttal csökken majd a tojás ára – a tyúktartók tehát önköltség alatt lesznek kénytelenek megszabadulnak a portékától, és a kevésbé tőkeerős gazdaságok csődbe jutnak.

Színesíti a képet, hogy a tenyésztojásokat külföldre sem tudják eladni, hiszen 1996-ban ennek a – tavaly még dolláronként 17 forintos – exporttámogatása is megszűnt.

Három év után tehát ismét válságba jut a baromfiágazat. Kállay Béla úgy látja, ha a kormány szándékát és az exporttámogatási kulcsokat nem sikerül megváltoztatni, az idén mintegy 55 ezer tonna baromfival kisebb lesz az alapanyagigény. Emiatt éppen az alapanyag-termelők esnek el 6-6,5 milliárd forint árbevételtől. A terméktanács titkára szerint, ha a jelenlegihez képest kétmilliárd forinttal növelnék a baromfiszektor exporttámogatási keretét, az ágazat nagyobb megrázkódtatás nélkül elviselné a megszorítást.

Csákváriné Csordás Judit, a Baromfitermelők Országos Választmányának elnöke szerint a tavaly nem teljesített támogatások idei kifizetése miatt máris eltűnt a nyolcmilliárd forint termelői támogatás. Bárhogy is végződik a GATT és az EU bizottságaival a magyar exporttámogatás növeléséről újrakezdett vita, termelői többlettámogatásra mindenképpen számít a baromfiszektor. Az elnök szerint ugyanis a broilercsirke-kínálat hatására a feldolgozók elsősorban a nagy beszállítókat fogják megtartani. A termelők helyzetét a várható takarmány- és energiaár-emelés is nehezíti. Pedig, ha a korszerűsítésre érett baromfiistállókat három év után ismét elhagyják, akkor azok – akár egy lakatlan ház – végleg tönkremennek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.