Gazdaság

ADÓSZIGORÍTÁSOK – Elnapolva

admin
admin

1996. 01. 24. 00:00

A lízing szabályozása az utóbbi évek során számtalan szigorításon ment át. Idén azonban nem került olyan kitétel a törvényekbe, amely ezt a területet tovább korlátozná. A szakma mégsem lehet igazán nyugodt.

A Magyar Lízingszövetség 1995-ben az Alkotmánybírósághoz fordult a stabilizációs csomag részeként szereplő egyik módosítás miatt. A cégautók után fizetendő adó alapjába ugyanis a PM lízing esetén nemcsak a vételárat, hanem annak az egész időszakra jutó díjjal növelt értékét bele akarta számítani. A szakmai szövetség arra hivatkozott, hogy ez a megoldás jogtalanul tesz különbséget a különböző finanszírozási formák (a részletre vásárlás és a lízing) között. Bár a taláros testület az érdekképviselet érvelését végül is nem tartotta kellőképp megalapozottnak, a parlamenthez év végén benyújtott adótörvényben már nem szerepelt ez a valóban meglehetősen furcsa megoldás.

A szövetség egyébként nem zárkózik el attól, hogy a valóban szükséges szabályozási módosítások megtörténjenek. Erre kiváló példa, hogy a lízinghez kapcsolódó legutóbbi elszámolási szigorítást tulajdonképpen helyeselték és csak azt kérték, hogy az a már megkötött szerződésekre ne vonatkozzon. Az 1995. január elsejétől hatályos változás lényege: az egyszerűsített könyvelést vezető társaságok (tipikusan például a bt.-k) költségként csak a lízingdíj egyharmadának tizenketted részét számolhatják el havonta. Ezzel a jogalkotók megakadályozták, hogy a lízingbevevők az adótörvények által minimálisan körülbelül három évben meghatározott futamidőt – pénztári szemléletük okán – a felénél is rövidebb időre rövidíthessék. Régebben ugyanis egy ilyen egyszerűsített elszámolású vállalkozás megtehette, hogy például a decemberben lízingelt autó várható díjának egyharmadát egy összegben kifizette, majd körülbelül ugyanennyit vállalt a következő, illetve az azután következő év januárjában. Így az egész ügylet alig több mint egy év alatt lebonyolódhatott.

Az iparűzési adó továbbra is a lízingesek “sérelmei” közé tartozik. Az adó vetítési alapját ugyanis a pénzügyi szolgáltatást végző cégek – ellentétben más vállalkozásokkal – nem tudják a “beszerzési értékkel” csökkenteni. Ez a szövetség szerint diszkriminatív megoldás, amely ma már kizárólag a lízingcégekre vonatkozik, a bankoknak és a biztosítóknak ugyanis tavaly óta lehetővé tették, hogy más vetítési alapot használjanak. Ráadásul ez a teher az ország különböző pontjain nem egyformán jelentkezik. Miután az iparűzési adó kulcsa a fővárosban idén 0,8-ról 1,2 ezrelékre növekedett, az sem zárható ki, hogy – legalábbis névleg – a lízingcégek egy része Budapesten kívülre viszi majd ki telephelyét.

A potenciális egyeztetések egyik legfontosabb kérdése a számviteli törvényhez kapcsolódik. Ennek a jogszabálynak a szempontjából ugyanis a lízingbe adott eszközök “sötét pontot” jelentenek a mérlegben. A PM eddigi álláspontja szerint a pénzügyi lízinget egy áruban nyújtott hitelnek kellene tekinteni, tőkével és kamatokkal. A lízingbe adott eszközt ennek megfelelően a lízingbevevő tartaná nyilván és ezzel megszűnne a gyorsított amortizáció lehetősége. A lízingszövetség ezzel szemben a gazdasági tulajdon fogalmához közelítve más módszerrel is megoldhatónak tartaná ezt a problémát. Egy új mérlegtétel megfogalmazásával például szerintük a számvitel – egyébként jogosnak tartott – elvárásai is teljesülhetnek, a pénzügyi lízing pedig, mint mindkét félnek gazdaságos finanszírozási forma, mégsem szűnik meg. Ma még persze kérdés, hogy a számviteli törvény, majd az adótörvények mindenképpen várható módosításánál végül mennyire veszik figyelembe a szakma véleményét és megmaradhat-e a lízing olyan virágzó finanszírozási formaként, mint amilyenné az utóbbi években vált.

A lízingszerződést a polgárjog tipikusan nem szabályozza – a lízingesek szerint szerencsére, mivel ezzel sematizálnák az amúgy igen változatos és dinamikusan fejlődő ügylettípusokat -, ezért a magyar jog különböző ágai eltérő lízingfogalmakat használnak. Így lényegében két, egymással gyökeresen ellentétes jogi megközelítés is létezik, amelyek a financiális lízinget más-más szerződésekből vezetik le. Az egyik szerint a lízing egy sajátos fedezettel rendelkező kereskedelmi hitelügylet, ahol a kölcsön kötelezettje “tőkét” és “kamatot” fizet. A másik álláspont értelmében viszont a lízing során egy meghatározott időtartamú bérleti szerződéssel kombinált adásvétel megy végbe. Az első fogalomrendszert a pénzintézeti, a másodikat pedig elsősorban a társasági adótörvény használja.

Az áfa-törvény nem nevesíti a lízingügyleteket, ugyanakkor egyik speciális válfajukat kifejezetten termékértékesítési esetként kezeli. Azt, amikor a termék tulajdonjogát a bérlő vagy vevő legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. Az áfa-törvény tavalyi évre tervezett, ám később visszavont módosítása után ezeknél a tranzakcióknál a teljesítés napjának a termék átadásának napja számított volna. Az adófizetési kötelezettség így a lízingügylet legelején a teljes futamidő alatti díjra felmerül. Ezzel a lízingbevevők terheit jelentősen növelték volna, hiszen nyilvánvaló, hogy a lízingcégek a fizetési többletet adott esetben áthárítják. A törvénymódosítás elfogadása azoknál a lízingügyleteknél pedig, amelyeknél a áfa nem igényelhető vissza (erre tipikus példa a gépkocsi), sokak szerint egyenesen ellehetetlenítette volna ennek a finanszírozási formának a használatát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.