Gazdaság

A DEUTSCHE TELEKOM PRIVATIZÁCIÓJA – Keményen, de bársonykesztyűben

admin
admin

1996. 01. 17. 00:00

A német történelem legnagyobb privatizációjára készül a Deutsche Telekom júliusban. A jelenleg százszázalékos állami tulajdonban lévő részvénytársaság 500 millió darabos részvénycsomagot kínál megvételre. Novemberben a Telekom-részvényeket a tőzsdére is bevezetik, és arra számítanak, hogy 30 márkás áron elkelnek. Ilyen módon 15 milliárd márka fejlesztésre fordítható forráshoz juthat Európa legnagyobb telefontársasága. A diadalmasnak ígérkező év azonban csúf botránnyal indult.

A botrányt azt váltotta ki, hogy “az egyik szoftverprogram meghibásodása” miatt – így mentegetik magukat Telekomék – éppen újév napján, amikor a forgalom megsokszorozódik, a hétvégi mérsékelt tarifa helyett hétköznapi díjjal számoltak el mintegy 10 millió beszélgetést. Az előfizetőket és a telefonálókat ért kárt 10-20 millió márkára becsüli a Telekom főnöke, Ron Sommer, aki biztosította a károsultakat, hogy a társaság “sokszorosan kárpótolni fogja” őket.

A tévedés azért következhetett be, mert január 1-jétől új tarifával számolnak a Telekomnál. S a készüléktulajdonosok, a társaság ismételt megnyugtatási akciói ellenére, árdrágítást gyanítanak. Az új tarifa legnagyobb hibája, hogy bonyolult és átláthatatlan. Az alapdíj 2,50 márkával nő, és a négy percnél hosszabb helyi beszélgetések ára is emelkedik, függetlenül attól, hogy azokat milyen időpontban – tehát akár az eddigi mérsékelt díjszabású időben – folytatják. Így aztán a városokban, időtartamtól függően, akár az eddiginek a duplájára is emelkedhetnek a beszélgetési díjak. A távolsági és a külföldi hívások viszont olcsóbbak lesznek.

A magán-előfizetők ezt az üzleti telefontulajdonosok előnyben részesítésének tekintik. A Telekom viszont arra hivatkozik, hogy a piacgazdaság – amelynek elveit a privatizációval érvényesíteni kell – szabályai ilyen megoldásokra kényszerítik őket. A városokban ugyanis költségesebb a hálózat kiépítése, valamint működtetése. Eddig, monopolhelyzetben lévő állami cégként, szociális megfontolások alapján a vállalati szférát olyan díjakkal is megterhelhették, amelyekkel tulajdonképpen a privát előfizetők kiszolgálását finanszírozták. Egyébként – vigasztalják az aggódókat – a 90 másodpercnél rövidebb beszélgetések (amelyek a Telekom szerint az összes helyi hívások 50 százalékát teszik ki: úgy látszik, a németek spórolósan kevés beszédűek) az új tarifa értelmében az eddiginél még olcsóbbak is lesznek.

A Telekom privatizációjánál – amely különben az Európai Unió szigorú követelése – a fő szempont az, hogy hatóságból piacgazdasági vállalkozássá alakítsák a társaságot. Az állami gyámságból való kiszakítás nemcsak hatékonyabbá teszi és az ügyfél készségesebb kiszolgálására kényszeríti a vállalatot, de végső soron olcsóbbá is teszi a telefonálást és a többi, egyre fontosabb szolgáltatást: a faxolást; a mobil telefonokat; az Internet alkalmazását; a kábeltelevíziók műsorainak vételét stb.

A változások ösztönzői amerikai és angol példákra hivatkoznak. Az Egyesült Államokban 1984-ben szűnt meg az AT&T monopolhelyzete. A konkurens vállalkozások megjelenésével valódi verseny bontakozott ki, amelynek nyomán ma az amerikaiak 66 százalékkal olcsóbban hívhatják fel külföldi partnereiket, mint egy évtizeddel ezelőtt. Emellett a vállalkozások abban is versenyeznek, hogy új szolgáltatásokkal nyerjék meg előfizetőik kegyeit. Angliában szintén 1984-ben privatizálták a telefontársaságot – elsőnek Európában -, s az ügyfelek számára ez 40 százalékos megtakarítást hozott, miközben a telefontársaság foglalkoztatottait 100 ezerrel, a mai 120 ezer főre csökkentették.

Ilyen operációk a Telekomra is ráférnének. Jelenleg 210 ezer alkalmazottja van, akik közül minden második – mint egykori postás – állami hivatalnoki státuszt élvez az összes közalkalmazotti kedvezménnyel. Ez pedig nem maradhat így, ha a céget hatékony, flexibilis vállalkozássá akarják változtatni, alkalmazottait pedig bürokratákból az ügyfeleket kiszolgáló munkatársakká formálni.

Ez nehéz és főleg kényes akció. A szakszervezetek, a lobbyk és még párttámogatók fellépésével is szembe kell szegülnie a menedzsmentnek, amelynek, ahogy a Der Spiegel találóan fogalmaz: “kemény kézzel, de bársonykesztyűben” kell elvégeznie a szükséges beavatkozásokat. Ron Sommer, a 38 éves Telekom-főnök – mellesleg egy orosz-magyar házaspár gyermeke, aki a múlt év tavaszáig a Sony németországi cégét vitte sikerre – erre a műveletre vállalkozott a privatizáció levezénylésével.

Németországban 1995-ben 40 millió telefonállomás működött. Magyarországról nézve ez kiemelkedően magas: a lakosság számához viszonyítva nagyjából 50 százalékos telefonsűrűséget jelent. Bár a vezetékes szolgáltatásban a Telekom 1995. július 1-jéig lényegében monopolhelyzetben volt, 1989-ben, a mobil telefonok engedélyezésével, mégiscsak megjelent a konkurenciája: például az esseni székhelyű RWE villamosipari konszern vagy a düsseldorfi VEBA. Ezek a cégek most is ugrásra készen állnak, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki maguknak a német kommunikációs tortából. Az RWE például, hat másik áramszolgáltató céggel együtt, az ország 70 százalékát befedi saját, úgynevezett üzemi távbeszélő-hálózatával. A Mannesmann mobiltelefon-hálózata 1,3 millió ügyfelet szolgál ki. A Thyssen pedig arra készül, hogy a vasúti pálya mentén húzódó 44 ezer kilométeres “üzemi” hálózatot hasznosítsa az amerikai Bell South, valamint a brit Vondafone társasággal összefogva. A Telekom, viszonylag magasabb tarifáival, kilátástalan helyzetben van ebben a versenyben, különösen a különböző vállalatok közötti távolsági beszélgetéseknél.

Az állami tulajdon biztonsága ugyanis sokba került a Telekomnak. A telefonbevételek 10 százalékát – függetlenül attól, hogy nyereséges volt-e – be kellett fizetnie az államkasszába. Emellett (a posta távbeszélő ágazataként) a levél- és csomagforgalom veszteségeit is a cég befizetéseiből fedezték. Végül a német egyesülés óta mintegy 50 milliárd márkát költöttek az egykori NDK telefonhálózatának felújítására. A Telekom mai értékét 90 milliárd márkára becsülik. Adósságai 26 milliárd márkát tesznek ki; ez éppen a kétszerese az éves bevételnek.

A privatizációból és a részvények tőzsdére viteléből 15 milliárd márkára számítanak. A 2000-ig tervezett második ütemben újra ugyanekkora tőkeemelést remélnek, akkor 66,6 százalékos részvénypakett lesz még állami tulajdonban. Az új évezredben adhatja majd el az állam a tulajdonában levő többi részvényt.

Mindenesetre az első nagy művelet – 1996 novemberében – nem látszik egyszerűnek. A német tőzsdén az “újoncok” évente átlagosan 2 milliárd márkányi részvénnyel jelentek meg; a bankok még az 1995-ös rekordévben is összesen 8 milliárd márka új részvényt dobtak a piacra. 1996-ban a Telekom egymaga ennek csaknem a kétszeresével jelentkezik. Így aztán mindenütt Európában, Ázsiában és a Wall Streeten is dolgozhatnak a brókerek a Telekom-részvénnyel. A Deutsche Bank és a Dresdner Bank tíz másik német pénzintézet társaságában az első “löket” 60 százalékát veszi kézbe. Emellett még egy tucat nagy külföldi bankház (így a londoni Warburg, a New York-i Goldmann Sachs és a tokiói Daiwa) kínál Telekom-részvényeket.

Ám a Telekom főleg odahaza akar részvénytulajdonosokat szerezni. A vezető menedzser, Ron Sommer számít a kisrészvényesek érdeklődésére: amolyan népi részvényekké szeretné változtatni az értékpapírokat. Mint mondja: “Az angol Telekom privatizálásakor csak a részvények 5 százaléka került állampolgári kézbe, ma ez az arány már 24 százalékos. Ilyen népi részvénnyé válás elképzelhető a német Telekom esetében is.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.