Gazdaság

KÉTÉVES SZÜNET UTÁN – Hej, te boomocska, te drága!

admin
admin

1996. 01. 10. 00:00

Mintegy két évet kellett várnia a nagyérdeműnek arra, hogy ismét a látványosan felfelé szárnyaló árfolyamokkal járó izgalmak lopják le szeméről az álmot. A bika néhány napos tombolása után kedden baljós módon megtorpant, illetve esni kezdet a tőzsdeindex. Az elkövetkező napok valószínűleg a korrekció jegyében telnek el.

Kétéves szünet után ismét boommal lepte meg a nagyközönséget a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciója. Egyes feltételezések szerint a Mexikóban tavaly ilyenkor pórul járt kockázatkedvelő tőke tért vissza a fejlődő piacokra, s a pénzügyi kormányzat fáradozásainak gyümölcseként javuló makrogazdasági mutatók, illetve a terveket messze felülmúló privatizáció fordította a figyelmet Magyarország felé. Az árfolyamok látványos emelkedésében nem elhanyagolható szerepet játszott az a tény is, hogy amíg Budapesten január 2-án és 3-án zárva volt a parkett a kereskedők előtt, a határokon túl szabadon adhatták, vehették a magyar részvényeket. A számottevő kereslet viszont kedvező hatással volt a kinti szabadpiacokon forgalmazott részvények árfolyamára, így a hazai piacnak két nap alatt kellett a lemaradást behozni.

A külföldiek érdeklődése a hazai részvénypiac vezető társaságaira korlátozódik, s mivel ezek a vállalkozások szerepelnek a legnagyobb súllyal az index kosarában, a BUX alakulásában is ez játszotta a legnagyobb szerepet. Ez alól egyedül a Mol a kivétel, amely technikai okok miatt nem kerülhetett be eddig a kosárba. Az utóbbi napok eseményeinek motorja ennek ellenére a magyar olajipari holding, s a piaci elemzők szerint a cég papírjai iránt mutatkozó kereslet még jó ideig 1400 forint fölött képes tartani a részvény árát. Nem ennyire egyértelmű a Pick, illetve a Richter iránt érdeklődő befektetők sokasága, s így egy korrekciós hullám valószínűleg az ő árfolyamaikra lesz a legerősebb hatással. A Fotex 10-20 forintos drágulása viszont olyan mértékű eladási hullámot váltott ki a társaságban csalódott határon túli befektetőkben, hogy nem volt képes számottevően a névérték fölé hajtani a papír jegyzését. Az Egis szakmai partnerét a pénzügyi befektetők vegyes szájízzel fogadták, ami a decemberben 3000 forintig csökkenő árban tükröződött. A év eleji hossz idején ezek a befektetők tömegesen adták el 3400-3500 forint között a papírjaikat, ami megakadályozta az árfolyamnak a Mol vagy a Richter papírjaihoz hasonló emelkedését. A tőzsde kevésbé likvid részvényeinek árfolyama csak a jelenlegi hossz tartóssága esetén mozdulhat felfelé, mivel hiába válnak fokozatosan olcsóvá ezek a papírok, még messze van az az ár, amely kárpótolhatja a befektetőt a likviditás hiányából fakadó hátrányért. Mivel a BUX keddi alakulása egy tartósabb korrekciót jelenthet, a közeljövőben nem várható e papírok feltámadása.

Az elszabaduló árfolyamok láttán a brókerek érthetően minél korábban szeretnének vásárolni a még olcsóbb papírokból. Az automatikus kereskedési rendszer sajátosságaiból fakadóan erre lehetőségük van, bár ez nem csekély kockázattal jár. A bróker a számítógépen keresztül tesz nyilvános vételi ajánlatot, de a könyvár mellett beüti azt a maximumárat is, amelyen még hajlandó venni. Ez a bróker limitára, amely a többi üzletkötő számára nem látható. Az automatikus kereskedés során, ha azonos könyváron érkeztek be ajánlatok, a gép először a magasabb limitárú ajánlatot elégíti ki. Így egy irreálisan magas limitárú ajánlattal el lehet érni, hogy az elsők között vásárolhasson a bróker a legolcsóbb papírokból. Amennyiben az olcsó részvények elfogytak, s a vételi ajánlata csak részben teljesült, a drágább részvényekből is kénytelen vásárolni. Az irreális limitár miatt ezért volt kénytelen néhány brókercég 1945 forintért Mol-, illetve 3500 forintért Richter-részvényt venni, mivel a könyvben akkor éppen nem volt olcsóbb eladási ajánlat.

Minél nagyobb viszont a részvények árfolyam-emelkedése, annál nagyobb lesz várhatóan a visszaesés is, azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy a növekedésnek hol van a vége. Az áremelkedés megtorpanása általános eladási hullámot indíthat el, mivel a tőzsdei befektetők érthetően az árfolyamcsúcson szeretnének búcsút venni a papírjaiktól. Az eladók tömeges megjelenése a potenciális vevőket ösztönözheti kivárásra, mert abban bíznak, hogy később talán olcsóbban juthatnak a papírokhoz. Ez ismételten az árfolyamok általános eséséhez vezethet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.