Kisebbek a fizetések a magyar tulajdonban levő, mint a részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégek esetében. A múlt évi emelések ugyanakkor nem követték az inflációt.
Többek között ezt állapítja meg az a felmérés, amit a Price-Waterhouse Humán Erőforrás Szaktanácsadó Csoportja készített. A hat éve működő csoport immár harmadik alkalommal adja ki a nagyvállalatok bérezéséről és teljesítményértékeléséről szóló tanulmányát, amelyet közel hatvan vállalat megkérdezésével készítettek el – mondta lapunk kérdésére Juhász Ilona, a szaktanácsadó csoport menedzsere. A tanulmányt azok tartják érdemesnek megvásárolni, akik úgy gondolják, hogy versenyképes bérezési politikájuk kialakításához a helyzetkép alapos ismeretére van szükség. Magyarországon is terjedőben van az a szemlélet, hogy az ilyen jellegű kiadások (rövid) idő alatt megtérülnek – véli Andrew R. Terner, a Price-Waterhouse angol üzlettársa.
A felmérésben részt vevő vállalatok a hazai piac összes szegmensét lefedik. Közel azonos arányban válaszoltak a termelő, a kereskedő, illetve a szolgáltató tevékenységet végző cégek. Ugyanilyen arányban képviseltetik magukat a pénzintézetek is, de azokat a tanulmány – sajátos működési körük miatt – külön tárgyalja.
Szignifikáns eltérés látszik a budapesti és a vidéki fizetések között, nem meglepő módon a budapestiek javára. Ez alól kivétel a gyáregységvezetők és a termelésvezetők fizetése, ami a vidéki cégeknél magasabb.
A vezetők fizetései között, bármelyik csoportosítást is vették alapul a tanulmány készítői, kisebb különbséget állapítottak meg, mint a nem vezetői szinteken.
A prémiumok esetében azonban a tulajdonforma szerinti bontás jelentős szemléleti eltérésekre enged következtetni, ugyanis a külföldi tulajdonú vállalatok kétszer annyi prémiumot fizetnek dolgozóiknak, mint a magyar cégek.
Ami a fizetésemeléseket illeti, a felmérésből kiderül, hogy az átlagos emelés szinte ugyanannyi volt 1995-ben, mint egy évvel korábban: mindössze 19,3 százalék, ami az inflációt távolról sem fedi.
A fizetésemeléseknél egyébként a vállalatok közel kétharmada veszi figyelembe az inflációt. A legelterjedtebb szempont a dolgozók egyéni teljesítménye, amit a vállalatok csaknem nyolcvan százaléka a fizetésemelés alapjának tekint. Az alkalmazottak tapasztalatát, beosztását a megkérdezettek több mint fele jelölte meg szempontként.
