Január 1-jével eggyel csökkent a hazai pénzintézetek száma, vagy ha úgy tetszik, egy univerzális bank született. A Kereskedelmi Bank ugyanis magába olvasztotta az addig amúgy is száz-százalékos tulajdonában lévő Ibusz Bankot. Ezzel az immár Kereskedelmi és Hitelbank névre hallgató bank mérleg-főösszege alapján az OTP Bank után a második legnagyobb hazai pénzintézet lett, s személyében a lakossági szolgáltatások piacának résztvevői komoly versenytársat kaptak.
Az Ibusz Bankot 1991. január 22-én alapította az Ibusz és az Állami Biztosító. A bank valamivel több mint 2 milliárd forintos alaptőkéjének 97,53 százalékát az idegenforgalmi cég, 2,47 százalékát pedig a biztosító jegyezte le. Kezdetben belföldi magánszemélyek devizaszámláját vezette, külföldi fizetőeszközökkel kereskedett, s hitelkártyák elfogadását szervezte.
A bank tulajdonosi szerkezete 1993-ban lényegesen módosult. Az 1992. évi mérlegét megállapító közgyűlést megelőző hetekben az Ibusz részvénycsomagját a Kereskedelmi Bank (K&H) vette meg. A K&H még ugyanazon év decemberében az Állami Biztosítót is kivásárolta, így száz százalékban a bank tulajdonosává vált. A tulajdonoscserét kimondó közgyűlés egyúttal a jegyzett tőkét 500 millió forinttal, 2528 millió forintra emelte.
Ekkorra azonban már jelentősen kibővült az Ibusz Bank tevékenységi köre, amely elsősorban a lakossági piacon próbált teret nyerni. A lakossági forintforrásokat több megtakarítási formával próbálta becsalogatni, többek között értékpapírokat is forgalmazott. Jellemző, hogy két évvel ezelőtt a bank éves eredményének közel negyven százalékát a pénzváltás, a – jobbára lakossági – betét- és hitelügyletek pedig egyenként több mint 10-10 százalékát adták. Ám az anyabank számára az egyik legvonzóbbnak kétségtelenül az eredményből 7,7 százalékkal részesedő készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és a fizetési forgalom lebonyolítása bizonyult. Csak tovább ízesítette a megvásárolni szándékozott falatot a leánybank kiterjedt fiókhálózata.
Előbb azonban a banknak még meg kellett szabadulnia attól a “veszélytől”, hogy az egyébként szintén állami tulajdonú OTP Bank privatizálja (?!). Ezután viszont már tényleg elkezdhette saját lakossági banki álmait dédelgetni, amelyek valóságba való átültetésénél az Ibusz Bank kétségtelenül “kéznél” volt. A bekebelezési ügylet helyességét pedig mi sem igazolhatta jobban, mint hogy a szakemberek az 1994-ben közel 60 milliárd forintos mérlegfőösszegű, 116 milliós adózás előtti és 63 milliós adózott eredményű bankot komoly perspektívájú pénzintézetként tartották számon, amelynek privatizációját a kormány komolyan fontolgatta. A magánosítás sikerét vetítette elő, hogy a tervezett tőkeemeléses privatizációban a Világbank-csoport elsősorban magánvállalkozásokat finanszírozó tagja, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) is részt vett volna 20 százalék erejéig.
Egy konszolidált bank esetében persze korántsem mellékes szempont, hogy az Ibusz Bank beolvasztása akár 30 százalékkal is mérsékelheti a működési költségeket. De jól jön az egykori leány 90 fiókja is, amelyből ugyan valószínűleg 20-at (elsősorban a kizárólagos pénzváltókat) bezárnak, ám az anyabank jelenleg működő 70 egységével együtt így is az ország egyik legnagyobb hálózatával lesz dolgunk. Az ilyenkor elengedhetetlen létszámleépítés során a mostani 5100-as közös személyi állomány júliusra 3500 körülire karcsú-sodhat.
Alkalmasint az ügyfeleknek nem lesz különösebb gondjuk az átállással, lévén az eddig megszokott szolgáltatásokat, az eddig megszokott helyeken ezután is igénybe vehetik. Emellett a tervek szerint folyószámlát a jövőben már bármelyik fiókban nyithatnak.
Az egyesülést szentesítő december végi közgyűlés döntése értelmében a Kereskedelmi és Hitelbank saját tőkéje 14,8 milliárd forint, jegyzett tőkéje pedig 10,38 milliárd forint lesz (ezek az összegek fillérre pontosan megegyeznek a korábbi anya 1995. szeptember 30-ai hasonló vagyontételeivel). A mérlegfőösszeg viszont az Ibusz Bank 78,2 milliárd forintos és a Kereskedelmi Bank 253,4 milliárdos “hozománya” következtében 327,6 milliárdra duzzad, így az új bank e tekintetben az OTP mögé kerül a hazai pénzintézetek rangsorában.
Még ennél is lényegesebb azonban, hogy az egyesült bank tőke-megfelelési mutatója (hála az Ibusz Bank 14,79-es értékének, lásd Figyelő-Top 200) a Kereskedelmi Bank 8 százalékával szemben 9 százalékra emelkedett. Az pedig a korábbi leány szerénységéről tanúskodik, hogy mindössze 4 milliárd forinttal járult hozzá az így 26 milliárdosra duzzadt kétes hitelállományhoz. Míg pedig az anya elmúlt évi adózott eredménye eléri az 1 milliárd forintot, addig az Ibusz Banké 200 millióra tehető.
Elképzelhető, hogy ezzel még koránt sincs vége az egybeolvadásoknak, már ami a K&H-csoportot illeti. Ha nem sikerül nyélbe ütni az üzletet a száz százalékban birtokolt Merkantil Bank eladásáról a két érdeklődő egyikével, akkor ezt a pénzintézetet is könnyen a Kereskedelmi és Hitelbankhoz csaphatják. Kérdés, ez utóbbi variáció mennyiben szolgálja az egyesített bank vezérigazgatója által a közgyűlésen említett cél elérését: nevezetesen, hogy a bank két éven belül Magyarország egyik vezető univerzális pénzintézetévé váljék, s tőkehelyzete alapján privatizálható állapotba kerülhessen.
