Gazdaság

A KERESKEDELMI BANK ÉS AZ IBUSZ BANK – Egyben másodikok

admin
admin

1996. 01. 03. 00:00

Január 1-jével eggyel csökkent a hazai pénzintézetek száma, vagy ha úgy tetszik, egy univerzális bank született. A Kereskedelmi Bank ugyanis magába olvasztotta az addig amúgy is száz-százalékos tulajdonában lévő Ibusz Bankot. Ezzel az immár Kereskedelmi és Hitelbank névre hallgató bank mérleg-főösszege alapján az OTP Bank után a második legnagyobb hazai pénzintézet lett, s személyében a lakossági szolgáltatások piacának résztvevői komoly versenytársat kaptak.

Az Ibusz Bankot 1991. január 22-én alapította az Ibusz és az Állami Biztosító. A bank valamivel több mint 2 milliárd forintos alaptőkéjének 97,53 százalékát az idegenforgalmi cég, 2,47 százalékát pedig a biztosító jegyezte le. Kezdetben belföldi magánszemélyek devizaszámláját vezette, külföldi fizetőeszközökkel kereskedett, s hitelkártyák elfogadását szervezte.

A bank tulajdonosi szerkezete 1993-ban lényegesen módosult. Az 1992. évi mérlegét megállapító közgyűlést megelőző hetekben az Ibusz részvénycsomagját a Kereskedelmi Bank (K&H) vette meg. A K&H még ugyanazon év decemberében az Állami Biztosítót is kivásárolta, így száz százalékban a bank tulajdonosává vált. A tulajdonoscserét kimondó közgyűlés egyúttal a jegyzett tőkét 500 millió forinttal, 2528 millió forintra emelte.

Ekkorra azonban már jelentősen kibővült az Ibusz Bank tevékenységi köre, amely elsősorban a lakossági piacon próbált teret nyerni. A lakossági forintforrásokat több megtakarítási formával próbálta becsalogatni, többek között értékpapírokat is forgalmazott. Jellemző, hogy két évvel ezelőtt a bank éves eredményének közel negyven százalékát a pénzváltás, a – jobbára lakossági – betét- és hitelügyletek pedig egyenként több mint 10-10 százalékát adták. Ám az anyabank számára az egyik legvonzóbbnak kétségtelenül az eredményből 7,7 százalékkal részesedő készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és a fizetési forgalom lebonyolítása bizonyult. Csak tovább ízesítette a megvásárolni szándékozott falatot a leánybank kiterjedt fiókhálózata.

Előbb azonban a banknak még meg kellett szabadulnia attól a “veszélytől”, hogy az egyébként szintén állami tulajdonú OTP Bank privatizálja (?!). Ezután viszont már tényleg elkezdhette saját lakossági banki álmait dédelgetni, amelyek valóságba való átültetésénél az Ibusz Bank kétségtelenül “kéznél” volt. A bekebelezési ügylet helyességét pedig mi sem igazolhatta jobban, mint hogy a szakemberek az 1994-ben közel 60 milliárd forintos mérlegfőösszegű, 116 milliós adózás előtti és 63 milliós adózott eredményű bankot komoly perspektívájú pénzintézetként tartották számon, amelynek privatizációját a kormány komolyan fontolgatta. A magánosítás sikerét vetítette elő, hogy a tervezett tőkeemeléses privatizációban a Világbank-csoport elsősorban magánvállalkozásokat finanszírozó tagja, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) is részt vett volna 20 százalék erejéig.

Egy konszolidált bank esetében persze korántsem mellékes szempont, hogy az Ibusz Bank beolvasztása akár 30 százalékkal is mérsékelheti a működési költségeket. De jól jön az egykori leány 90 fiókja is, amelyből ugyan valószínűleg 20-at (elsősorban a kizárólagos pénzváltókat) bezárnak, ám az anyabank jelenleg működő 70 egységével együtt így is az ország egyik legnagyobb hálózatával lesz dolgunk. Az ilyenkor elengedhetetlen létszámleépítés során a mostani 5100-as közös személyi állomány júliusra 3500 körülire karcsú-sodhat.

Alkalmasint az ügyfeleknek nem lesz különösebb gondjuk az átállással, lévén az eddig megszokott szolgáltatásokat, az eddig megszokott helyeken ezután is igénybe vehetik. Emellett a tervek szerint folyószámlát a jövőben már bármelyik fiókban nyithatnak.

Az egyesülést szentesítő december végi közgyűlés döntése értelmében a Kereskedelmi és Hitelbank saját tőkéje 14,8 milliárd forint, jegyzett tőkéje pedig 10,38 milliárd forint lesz (ezek az összegek fillérre pontosan megegyeznek a korábbi anya 1995. szeptember 30-ai hasonló vagyontételeivel). A mérlegfőösszeg viszont az Ibusz Bank 78,2 milliárd forintos és a Kereskedelmi Bank 253,4 milliárdos “hozománya” következtében 327,6 milliárdra duzzad, így az új bank e tekintetben az OTP mögé kerül a hazai pénzintézetek rangsorában.

Még ennél is lényegesebb azonban, hogy az egyesült bank tőke-megfelelési mutatója (hála az Ibusz Bank 14,79-es értékének, lásd Figyelő-Top 200) a Kereskedelmi Bank 8 százalékával szemben 9 százalékra emelkedett. Az pedig a korábbi leány szerénységéről tanúskodik, hogy mindössze 4 milliárd forinttal járult hozzá az így 26 milliárdosra duzzadt kétes hitelállományhoz. Míg pedig az anya elmúlt évi adózott eredménye eléri az 1 milliárd forintot, addig az Ibusz Banké 200 millióra tehető.

Elképzelhető, hogy ezzel még koránt sincs vége az egybeolvadásoknak, már ami a K&H-csoportot illeti. Ha nem sikerül nyélbe ütni az üzletet a száz százalékban birtokolt Merkantil Bank eladásáról a két érdeklődő egyikével, akkor ezt a pénzintézetet is könnyen a Kereskedelmi és Hitelbankhoz csaphatják. Kérdés, ez utóbbi variáció mennyiben szolgálja az egyesített bank vezérigazgatója által a közgyűlésen említett cél elérését: nevezetesen, hogy a bank két éven belül Magyarország egyik vezető univerzális pénzintézetévé váljék, s tőkehelyzete alapján privatizálható állapotba kerülhessen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mickey Rooney as the notorious 1930s gangster, Baby Face Nelson, starring in the film of the same name, poses with Leo Gordon as villainous bank robber, John Dillinger, in front of an original newspaper headline. (Photo by George Rinhart/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.