Hir24 - Fókusz https://24.hu Hir24 - Fókusz Tue, 18 Aug 2026 05:55:58 +0200 HIR24 5 hu 4797554 <![CDATA[ Orbán fesztiválbarátjának élő szerződése van: továbbra is az elittestőrei biztosítják a magyar nagykövetségeket ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/orban-vilagi-oszkar-szerzodes-elittestorok-nagykovetsegek-24extra/ Orbán Gáspár által menedzselt katonai misszió előkészítésében. Az akció zátonyra futott, a profi fegyveresekkel dolgozó céget azonban utolérte az üzleti siker. Az Inrimas árbevétele tavaly 3 milliárd forint fölé ugrott, ezzel több mint hússzoros növekedést ért el 2024-hez képest. A figyelemre méltó eredményben az is szerepet játszhatott, hogy nem sokkal a alapítás után Világi Oszkár lett a cég tulajdonosa. A Mol-csoport vezérigazgató-helyettese, a Slovnaft korábbi vezére, egykori szlovákiai magyar politikus, a győri ETO és a dunaszerdahelyi FK DAC futballcsapatok tulajdonosa a saját birodalmát kezelő AEBO Kft.-n keresztül vásárolta meg magának a biztonsági céget. Az Inrimasnak jelenleg is vannak kormányzati megbízásai. Világi az AEBO-val résztulajdonos a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban is, melyben eredetileg Szalay-Bobrovniczky Kristóf birtokolta a nagyobb tulajdoni hányadot, majd a honvédelmi miniszteri kinevezését követően Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, utóbb az Orbán Viktor informális tanácsadójaként ismert Habony Árpád szállt be az államilag megalapozott üzletbe.
Világi két éve egy interjújában elmagyarázta: azért döntött úgy, hogy beruház a biztonsági szektorba, mert Magyarországon is megnövekedett a fizetőképes kereslet a magas színvonalú személyvédelmi, testőri szolgáltatásokra. Hiszek abban, hogy minőségi ugrással nagy piacot tudunk szerezni olyan szektorban, amely eddig Magyarországon alulértékelt volt. Így hajlandó voltam tőkét áldozni, hogy magasabb minőségben végezzünk személy- és vagyonvédelmet – mondta 2024-ben az Indexnek. Az üzletember két hete azzal került a hírekbe, hogy Szerbiában együtt fesztiválozott Orbán Viktorral. A volt miniszterelnök a gučai rézfúvós fesztiválon bukkant fel, ahol Világival és a hatvanpusztai birtokot tervező Taraczky Dániellel sétálgatott a tömegben. Az eset után Suha György külpolitikai szakértő, volt miniszteri biztos hívta fel a figyelmet arra, hogy az Orbán bizalmasa által felvásárolt Inrimas 2023 óta biztonsági szolgáltatást nyújt a magyar külügynek, emberei több afrikai és ázsiai magyar nagykövetségen látnak el biztosítási feladatokat. Józan ésszel nehéz felfogni, hogy a krízisövezetekben dolgozó magyar diplomatákat nem az állami költségvetés terhére finanszírozott hivatásos katonák vagy rendőrök védik, hanem Világi doktor civil biztonsági emberei. Gazdag ország vagyunk – legalábbis a látszat szerint – írta a Facebookon Suha, akit egyébként korrupciós bűncselekménnyel vádolnak (ő politikailag motiváltnak tartja a vele szemben folyó eljárást), és több mint egy évet töltött – ítélet nélkül – börtönben, majd csaknem ugyanennyi időt házi őrizetben. Az információt megkeresésünkre a Külügyminisztérium is megerősítette. Kérdésünkre közölték, a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium több olyan megállapodást is kötött az Inrimas Kft.-vel, amelyek ma is érvényben vannak. A tárca a szerződések tartalmával és pénzügyi feltételeivel kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan ugyanakkor későbbre ígért információt. [caption id="attachment_4797774" align="aligncenter" width="3000"] Szijjártó Péter a magyar-amerikai külügyi sajtótájékoztatón 2026. február 16-án a Karmelita Kolostorban.[/caption] A cég a honlapján található leírás szerint kifejezetten a magas kockázati besorolású országokra, régiókra ajánl átfogó biztonsági szolgáltatásokat, legyen szó akár
  • hazai vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek háborús területekre tervezett humanitárius misszióiról,
  • akár „kockázatnak és fenyegetésnek kitett személyek, üzletemberek és családtagjaik komplex védelméről”,
  • akár épületek, objektumok élőerős vagy technikai védelméről.
A Magyar Hang értesülése szerint a csádi projekt nem ment olyan simán, ahogy azt a prospektusszövegek ígérik. A lap júliusban írta meg, hogy az Inrimast már a honvédség érkezése előtt megbízták, hogy a Hungary Helps nevű kormányzati nonprofit szervezet munkatársait védje, és közben a majdani nagykövetségnek kiszemelt irodaépület felújítását is felügyelje. A Hungary Helps 817 millió forint költségvetési támogatást kapott a csádi iroda megnyitására, ám amikor a csapat egy része beköltözött, egyiküket az első zuhanyzáskor áramütés érte, ezért másnap mindenki visszaköltözött a szállodába. A lap szerint 2024-ben, a csádi elnökválasztás előtt a csoport szállodai szobáit is átkutatták a helyi titkosszolgálatok, és elvittek minden felszerelést, amit ott találtak – lőfegyvereket, golyóálló mellényeket, drónokat. Az állami megbízásokról megkérdeztük a céget is, de Kerékgyártó József ügyvezető igazgató titkárságától azt a választ kaptuk, hogy „a megbízóival fennálló szerződések titoktartásra vonatkozó szabályai” miatt nem adhatnak ki információt az általuk nyújtott szolgáltatásokról. Kerékgyártó korábban a MÁV Start Zrt. első embere volt, és azt követően került Világi mellé, hogy Palkovics László menesztette a vasúttársaságtól. Az innovációs miniszter 2021 novemberében indoklás nélkül mentette fel őt a vezérigazgatói posztról, egyben megszüntette a MÁV-os munkaviszonyát. Kerékgyártó először Világi boros vállalkozását igazgatta, majd átkerült az Inrimas élére. Jelenleg ezzel párhuzamosan a fegyveres üzletág fenntartásához felvásárolt lőteres céget, a B-Pro Kft. is ő irányíja. [caption id="attachment_4797780" align="aligncenter" width="3000"] Kerékgyártó József, a MÁV-Start Zrt. egykori vezérigazgatója beszédet mond a KISS motorvonatok karbantartására a MÁV-Start Zrt. által átalakított, csarnok átadásán a szolnoki járműjavító területén 2021. június 29-én.[/caption] A B-Pro Kft.-é az a lőtér, amely a MÁV ferencvárosi területén működött. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere július elején jelentette be, hogy a vasúttársaság felmondta a cég bérleti szerződését. A polgármester a lakossági panaszok miatt évek óta háborúzott az üzemeltetőkkel, de csak a kormányváltás után kapott ehhez miniszteri támogatást Vitézy Dávidtól, a közlekedési és beruházási tárca vezetőjétől. Forrásaink szerint a B-Pro néhány hete bezárt Aszódi úti komplexuma nem csupán lőtér volt, hanem egy zártkörű elitbázis is, ahol az állami terrorelhárítás és személyvédelem, illetve a magánszektor beavatott képviselői találkozhattak – így szervezhették a többi között az Inrimas szakmai és fegyveres szolgálatásait megalapozó üzleteiket. Az Inrimas internetes oldala olyan kiképző központként említi a lőteret, ahol közelharcot, pisztoly- és karabélylövészetet oktatnak a jelentkezőknek, de épületharcászati és válságövezeti személyvédelmi operátor képzésekre is be lehet fizetni. A bázis körül kiépült hálózat egyik kulcsszereplője Viplak Attila, a B-Pro szakmai igazgatója. Viplak a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársa volt, majd az Áder János köztársasági elnök számára létrehozott elnöki őrségében dolgozott. Ő koordinálja a taktikai és lőfegyveres felkészítést. A másik fontos figura Pomozi Sándor nyugalmazott dandártábornok, akiről már írtunk. A TEK-ből kiválva Pomozi alapította meg az említett elnöki őrséget, miután összerúgták a port a TEK főigazgatójával, Hajdu Jánossal. Az elnöki őrség vezetéséből 2023-ban, az Ádert váltó Novák Katalin hivatalba lépését követően mentette fel Pintér Sándor. Pomozi ezután a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója lett, és eddig személye jelentette az egyik biztosítékot a lőtér működtetéséhez. A B-Pro sportegyesületében versenyez az Országgyűlési Őrség jelenlegi személyvédelmi főosztályvezetője, Bertalan Dávid is, aki az országgyűlési választás előtt Kövér László házelnök biztonságáért felelt.

The post Orbán fesztiválbarátjának élő szerződése van: továbbra is az elittestőrei biztosítják a magyar nagykövetségeket first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 05:55:58 +0200 1787032558 Belföld 4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

Úszó Eb

férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
[central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

]]> Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport 4798471 <![CDATA[ Térképre tette a kormány az elmúlt öt év civil támogatásait, ellenőrízhetők a gyanús pénzek ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/18/kormany-miniszterelnokseg-interaktiv-terkep-civil-tamogatas/ térképen foglalta össze a Miniszterelnökség a különböző állami civil támogatási programokból, valamint egyéb központi költségvetési forrásokból támogatott civil szervezetek adatait, illetve az összegeket és a kiutalás időpontját. Mint írták, az adatbázist azért hozták nyilvánosságra, mert a kormány fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek a központi támogatásokat átláthatóan, szakmailag indokoltan és politikától mentesen kapják. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) által lebonyolított programokból, valamint egyéb központi költségvetési forrásokból a civil szervezetek 2022 és 2026 között nagyjából 400 milliárd forint támogatásban részesültek. Ez az összeg a célzott programokból és a központi költségvetésből a civil szervezeteket illette. Közölték: A Miniszterelnökség által megkezdett átvilágítások, sajtóhírek és bejelentések azonban arra utaló jeleket tártak fel, hogy ezek a források aránytalan mértékben juthattak a korábbi kormánypártokhoz személyi, szervezeti vagy közéleti kapcsolatokkal kötődő civil szervezetekhez. Sokszor ezek a kedvezményezettek rövid szervezeti múltat, nehezen igazolható korábbi közösségi tevékenységet tudtak felmutatni, szemben az ugyanott lényegesen kevesebb juttatásból működő, helyben értékes közösségi, kulturális, szociális, sport- vagy érdekképviseleti feladatokat ellátó civilekkel. A Miniszterelnökség egy térképen gyűjtötte össze a civil támogatási programokból, valamint a központi költségvetési forrásokból az elmúlt öt évben kiutalt támogatásokat. A vizuális segédanyag a választókerületekre lebontva mutatja, milyen helyi szervezet mikor és mennyit kapott a Városi Civil Alapból, a Falusi Civil Alapból, a Nemzeti Együttműködési Alapból, a Nemzeti Kulturális Alapból, illetve egyéb központi, egyedi civil támogatási forrásokból. A tájékoztatás szerint a térképen bárki ellenőrizheti, hogy egy adott térség civil szervezetei közül melyik kapott pénzt, melyik támogatási programból, illetve, hogy az adott szervezet milyen nyilvános közösségi tevékenységet végez. Ezek alapján látható, ha lényeges különbség volt a helyileg elismert, valós tevékenységet végző szervezetek és a politikai vagy közéleti kapcsolódással rendelkező civilek támogatása között. Kiemelték, hogy a támogatási döntésre és a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok közérdekűek, ezért nyilvánosságra hozataluk jogszerű. A jogszabályok értelmében a civil szervezetek adatai is nyilvánosak. A most közzétett interaktív térkép a különböző forrásokból eddig is bárki számára elérhető adatokat vezeti össze és teszi átláthatóbbá.

The post Térképre tette a kormány az elmúlt öt év civil támogatásait, ellenőrízhetők a gyanús pénzek first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 09:32:15 +0200 1787045535 Gazdaság 4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
"Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld 4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld 4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Frissítünk!

Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld 4798356 <![CDATA[ Holtan találta férjét és lányát egy anya Gyomaendrődön ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/gyomaendrod-gyilkossag-holtan-talalta-anya-ferj-lanya-rendorseg-breaking/ oldalon. A rendőrségre hétfőn este érkezett a jelzés egy gyomaendrődi nőtől arról, hogy a házuk konyhájában holtan találta a férjét, az épület egyik szobájában pedig a lányukat. A helyszíni szemlén azt állapították meg, hogy a 74 éves férfi, amíg a felesége napközben távol volt, megölte a 48 éves lányukat, majd magával is végzett. A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt nyomozást rendelt el, és vizsgálja az eset körülményeit.

The post Holtan találta férjét és lányát egy anya Gyomaendrődön first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 05:58:18 +0200 1787032698 Belföld 4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
"Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld 4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld 4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Frissítünk!

Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld 4798377 <![CDATA[ Lattmann Tamás az Alkotmánybíróság döntéséről: A prosti csak addig élvez veled, amíg tudja, hogy meg fogod fizetni ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/lattmann-tamas-altomanybirosag/ Lattmann Tamás nemzetközi jogász arra, hogy az Alkotmánybíróság visszautasította a Fidesz–KDNP-nek az Alaptörvény tizenhetedik módosítását támadó indítványait. Lattmann a Facebook-bejegyzését úgy vezette fel: „A Tákolmányíróság mai döntéséhez”, majd azt írta: Tessék már egyszer és mindenkorra megjegyezni, hogy a prosti csak addig élvez veled, amíg tudja, hogy meg fogod fizetni, ráadásul jó eséllyel akkor is csak tetteti. Mint korábban megírtuk, az Alkotmánybíróság mindhárom fideszes indítványt érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza. Így hatályban marad az alkotmánymódosításnak
  • a Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását megszüntető,
  • az országgyűlési képviselőkre tizenkét éves mandátumkorlátot bevezető,
  • valamint az alkotmánybíráknál hetvenéves korhatárt meghatározó rendelkezése is.
A testület többsége arra jutott, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy alkotmánymódosítás tartalmi, érdemi felülvizsgálatára: kizárólag azt ellenőrizheti, hogy a módosítást az előírt eljárásban fogadták-e el és hirdették-e ki. A bírák szerint ellenkező esetben az Alkotmánybíróság az Országgyűlés mellett „társalkotmányozóvá” válna.

A fideszes többség saját korábbi döntéséből következik

A mostani alkotmánymódosítások ellen tiltakozó Fidesz ezzel valójában saját korábbi döntésének következményével szembesül. Az Országgyűlés 2013 márciusában, a Fidesz–KDNP kétharmados többségének szavazataival fogadta el az Alaptörvény negyedik módosítását. A javaslat akkor 265 igen szavazatot kapott, 11 képviselő voksolt ellene, 33 pedig tartózkodott. Ez a módosítás rögzítette az Alaptörvényben, hogy az Alkotmánybíróság egy alkotmánymódosítást kizárólag az elfogadására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények alapján vizsgálhat felül, tartalmi szempontból nem. A módosítás ellen akkor ellenzéki pártok, civil szervezetek, külföldi politikusok és uniós intézmények is tiltakoztak. Az akkori fideszes alaptörvény-módosítás ellen Budapesten több ezren tüntettek, aktivisták pedig napokkal a szavazás előtt elfoglalták a Fidesz székházának udvarát. Mindez azonban nem akadályozta meg a kormánypárti többséget a módosítás elfogadásában. Huth Gergely szintén az alkotmánybíróság hétfői döntéséről azt állította, hogy az AB gyáva, a Fidesz pedig tökön szúrta magát. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/18/huth-gergely-fidesz-tokon-szurta-magat-alkotmanybirosag/" image="1" lead="1"]

The post Lattmann Tamás az Alkotmánybíróság döntéséről: A prosti csak addig élvez veled, amíg tudja, hogy meg fogod fizetni first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 07:12:59 +0200 1787037179 Belföld 4798223 <![CDATA[ Döntött az Alkotmánybíróság: maradhat a 17. alkotmánymódosítás ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/dontott-az-alkotmanybirosag-maradhat-a-17-alkotmanymodositas/ Döntött az Alkotmánybíróság a 17. alkotmánymódosítás elfogadásával kapcsolatosan benyújtott panaszokról, és mindhármat elutasította, vagyis kimondta, hogy nem vizsgálhatja azokat érdemben. Ezzel a gyakorlatban is jóváhagyták a Tisza-kormány eddigi legjelentősebb alkotmánymódosítását, amely Sulyok Tamás leváltását, a 12 éves képviselői mandátumkorlátot és az alkotmánybírók 70 éves korhatárát is tartalmazta. A kifogások közül a legfontosabb az volt, hogy a Fidesz képviselői szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítása közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nincs hatáskörük vizsgálni az alkotmánymódosítás tartalmát, csak az elfogadás módját. Az Alkotmánybíróság így csak azt vizsgálhatta, hogy a módosítást szabályosan fogadták-e el, majd hirdették ki. Ezt viszont a beadvány nem vonta kétségbe, így nem volt hatáskörük a vizsgálatra. Szintén megtámadták az Ab-n a képviselők a 12 éves mandátumkorlátot, amelyet az alkotmánymódosítás vezetett be, valamint azt, hogy 70 éves korhatárt szabtak az alkotmánybíróknak. Annak az alkotmánybírónak, aki a módosítás hatályba lépése előtt töltötte be a 70. életévét, a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg a megbízatása. Annak, aki csak a hatályba lépése után lesz 70, a születésnapján szűnik meg a mandátuma. Mindkét kifogást elutasították. A többségi álláspont a beadott panaszokkal kapcsolatban az volt, hogy az Ab nem lehet társalkotmányozó az Országgyűlés mellett, így az alkotmánymódosítások tartalmát nem vizsgálhatja. Ezt éppen a Fidesz-kormány által elfogadott negyedik alaptörvény-módosítás alapozta meg. A határozatban az áll: Az Alkotmánybíróság korábbi töretlen gyakorlata az volt, hogy az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére, felülvizsgálatára nincsen hatásköre. Ha valamely rendelkezést az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata az Alkotmány előírásai közé iktatott, az az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Ellenkező esetben ugyanis az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, és a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené. A különvélemények között olyan érvek szerepeltek, amelyek szerint a mostani alkotmánymódosítás egyszeri lépésnek tekinthető, így nem valódi alkotmánymódosítás például Sulyok menesztése. A döntésekhez minden esetben különvéleményt adott be Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter, az AB hamarosan – az alkotmánymódosítás miatt – távozni kényszerülő elnöke is. A jelen ügyben is felmerül az Alkotmánybíróság felelősségének, a rendeltetésének a kérdése. Egyrészt az, hogy a köztársasági elnök korábbi, az Alaptörvény értelmezésére vonatkozó indítványának a megválaszolását – a határozatképtelenség előidézésével – megakadályozta. Másrészt az, hogy jelen ügyben az Alkotmánybíróság megkerülte az Alaptörvény alapvető szerkezetét, az alkotmányozó hatalom természetét és az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepét illető alkotmányos kérdések megválaszolását. Kiemelendő, hogy az Alaptörvény valamennyi rendelkezésének értelmezése során olyan alkotmányos mércék is irányadók, amelyek a mindenkori törvényhozói (alkotmányozói) hatalom korlátjaként is érvényesülnek – írta Handó Tünde. A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is pipa. – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.

The post Döntött az Alkotmánybíróság: maradhat a 17. alkotmánymódosítás first appeared on 24.hu.

]]> Mon, 17 Aug 2026 16:29:30 +0200 1786984170 Belföld 4798406 <![CDATA[ Huth Gergely: A Fidesz tökön szúrta magát ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/huth-gergely-fidesz-tokon-szurta-magat-alkotmanybirosag/ Huth Gergely az Alkotmánybíróság hétfői döntését, amellyel a testület elutasította a Fidesz–KDNP három panaszát, amelyet a 17. alaptörvény-módosítás elfogadásával kapcsolatban nyújtott be az ellenzéki párt. A Fidesz bukása után a Huth Gergely által vezetett Pesti Srácok szerkesztőségénél az összes munkavállaló elbocsátását jelentették be, de a korábbi fideszes aktivista a lap impresszuma szerint továbbra is felelős szerkesztő maradt a lapnál. Huth a hétfő esti Facebook-posztjában azt sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság arra hivatkozva hagyta jóvá az önkény bevezetését, hogy a Fidesz–KDNP korábban megtiltotta nekik, hogy érdemi döntéseket hozzanak. Lattmann Tamás nemzetközi jogásznak ugyanerről a prostituáltak jutottak eszébe, akik szerinte csak addig élveznek veled, amíg tudják, hogy meg lesznek fizetve, ráadásul jó eséllyel addig is csak tettetik. Huth Gergely nem először tesz a Fidesszel szemben kritikusként értelmezhető kijelentéseket a párt választási veresége óta.

A Fidesz magának köszönheti

A legutóbbi alaptörvény-módosítások ellen tiltakozó Fidesz valójában saját korábbi döntésének következményével szembesült. Az Országgyűlés 2013 márciusában, a Fidesz–KDNP kétharmados többségének szavazataival fogadta el az Alaptörvény negyedik módosítását. A javaslat akkor 265 igen szavazatot kapott, 11 képviselő voksolt ellene, 33 pedig tartózkodott. Ez a módosítás rögzítette az Alaptörvényben, hogy az Alkotmánybíróság egy alkotmánymódosítást kizárólag az elfogadására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények alapján vizsgálhat felül, tartalmi szempontból nem. A módosítás ellen akkor ellenzéki pártok, civil szervezetek, külföldi politikusok és uniós intézmények is tiltakoztak. Az akkori fideszes alaptörvény-módosítás ellen Budapesten több ezren tüntettek, aktivisták pedig napokkal a szavazás előtt elfoglalták a Fidesz székházának udvarát. Mindez azonban nem akadályozta meg a kormánypárti többséget a módosítás elfogadásában. Mint korábban megírtuk, az Alkotmánybíróság mindhárom fideszes indítványt érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza. Így hatályban marad az alkotmánymódosításnak
  • a Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását megszüntető,
  • az országgyűlési képviselőkre tizenkét éves mandátumkorlátot bevezető,
  • valamint az alkotmánybíráknál hetvenéves korhatárt meghatározó rendelkezése is.
[central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/18/lattmann-tamas-altomanybirosag/" image="1" lead="1"]

The post Huth Gergely: A Fidesz tökön szúrta magát first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 08:32:33 +0200 1787041953 Belföld 4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
"Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld 4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld 4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Frissítünk!

Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld 4797846 <![CDATA[ Nem áll ki Infantino mellett Csányi Sándor ]]> https://24.hu/sport/foci/2026/08/18/fifa-csanyi-sandor-gianni-infantino-bojkott-uefa/ Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke „rendkívül súlyosnak és elfogadhatatlannak” tartja a FIFA Forward Enterprise (FFE) előkészítését, ám arra a kérdésre, hogy továbbra is él-e a bizalma Gianni Infantino FIFA-elnökben, nem adott egyértelmű választ. Az MLSZ lapunknak megerősítette, hogy elutasította mind az FFE tervezetét, mind az előterjesztési folyamatot, és támogatja, hogy az ügyet a FIFA adminisztrációjától független, külső szereplő vizsgálja ki.

Mi lett volna az FFE?

Infantino elképzelése szerint a FIFA külön vállalatba, a FIFA Forward Enterprise névre keresztelt cégbe szervezte volna ki legértékesebb kereskedelmi jogainak – köztük a férfi világbajnokság – értékesítését, és nagyjából húszszázalékos részesedés erejéig magántőkét is tervezett bevonni. A kiszemelt befektetői csoport egyik kulcsszereplőjének Joshua Kushnert szánták, akinek testvére, Jared Kushner Donald Trump amerikai elnök veje.   A konstrukció mögött részletes üzleti és finanszírozási terv állt: a FIFA húszmilliárd dollár körüli vállalatértékeléssel számolt, és több milliárd dollár friss tőkét vont volna be. A tagszövetségek támogatását az elnök jelentősen megemelt fejlesztési forrásokkal próbálta volna megszerezni: egyebek mellett egy húszmillió dolláros kifizetési plafon lehetőségével. A terv azonban július végén idő előtt nyilvánosságra került, komoly ellenállást váltott ki, majd Infantino napokon belül elállt tőle.
[caption id="attachment_4798129" align="aligncenter" width="5490"] Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke átveszi a FIFA Béke-díjat Gianni Infantinótól, a FIFA elnökétől a 2026-os FIFA világbajnokság hivatalos sorsolása során.[/caption] Lapunk azért fordult az MLSZ-hez, mert a magyar szövetség három vezetője is olyan FIFA-testületekben tölt be tisztséget, melyek feladata közvetlenül kapcsolódik az FFE által érintett területekhez. Csányi a FIFA egyik alelnöke, tagja a világszövetség legfőbb stratégiai döntéshozó testületének, a FIFA Tanácsnak, és tanácsi delegáltként a pénzügyi bizottság munkájában is részt vesz.
Vági Márton MLSZ-főtitkár a Fejlesztési Bizottság tagja, amely a FIFA fejlesztési programjaival, azok költségvetésével és a támogatási keretek elosztásával foglalkozik. Juhász László MLSZ-alelnök pedig a Kereskedelmi és Marketing Tanácsadó Bizottság tagja, mely a világszövetség kereskedelmi és marketingstratégiájának alakításában működik közre. Az MLSZ kérdéseinkre adott válaszaiból az derül ki, hogy egyik magyar tisztségviselő sem kapott előzetes tájékoztatást az FFE-ről. Csányi csak július 28-án, a terv nyilvánosságra kerülésével egy időben szerzett tudomást a konstrukcióról. Az előkészítésben nem vett részt, és a FIFA pénzügyi bizottságába delegált tanácsi tagként sem rendelkezett róla előzetes információval. A szervezet Vági és Juhász kapcsán szintén azt közölte, hogy őket sem avatták be korábban a tervekbe. A magyar szövetség azt is megerősítette: a javaslat visszavonását megelőzően sem FIFA tanácsi ülésre, sem olyan írásbeli szavazásra nem került sor, melyen az FFE-ről döntés született volna. Infantino tehát saját hatáskörében vonta vissza a koncepciót. Ez azért kényes kérdés, mert a FIFA saját alapszabálya szerint éppen a Tanács dönt arról, hogy hogyan és milyen formában hasznosítsák a világszövetség versenyeihez kapcsolódó kereskedelmi jogokat, beleértve azt is, hogy bevonnak-e ebbe harmadik félt. A FIFA szervezeti és irányítási szabályzata ezen felül a Tanácshoz rendeli a kereskedelmi szerződésekre, a fejlesztési támogatásokra és általában a világszövetség üzleti-pénzügyi folyamataira vonatkozó szabályok meghatározását is. Fontos ugyanakkor: az MLSZ válaszai csak a magyar tisztségviselők tudásáról adnak biztos információt. Abból, hogy Csányi, Vági és Juhász nem vett részt az előkészítésben, nem következik, hogy abból a FIFA Tanács vagy az érintett szakbizottságok összes tagját kihagyták volna. Az viszont biztossá vált, hogy a konstrukció nyilvánosságra kerüléséig a három magyar FIFA-tisztségviselő, akiknek pozíciója közvetlenül kapcsolódik az FFE pénzügyi, fejlesztési és kereskedelmi vonatkozásaihoz, nem tudott a tervezetről. [caption id="attachment_4798133" align="aligncenter" width="2000"] Marco Rossi szövetségi kapitány, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, Lőw Zsolt, az MLSZ szakmai alelnöke és Vági Márton főtitkár a Magyar Labdarúgó Szövetség alapításának 125. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla avatásán, Budapesten. 2026. január 19-én.[/caption]

Csányi nem mondta ki, hogy továbbra is bízik Infantinóban

Az MLSZ az FFE bukása után kemény álláspontra helyezkedett. Vági Márton lapunknak azt írta: az UEFA összes európai tagszövetségének részvételével tartott egyeztetésén a magyar szövetség is elutasította a tervezetet és az előterjesztési folyamatot. Az MLSZ támogatja azt a követelést is, hogy az ügyet a FIFA adminisztrációjának részvétele nélkül, független külső szereplő vizsgálja ki. Arra a kérdésünkre, hogy az MLSZ egyetért-e az UEFA esetleges további nyomásgyakorlásával, beleértve a bojkott lehetőségének lebegtetését is, a szövetség válaszul csak annyit közölt, hogy az európai szövetség által képviselt álláspontot támogatja. Megkérdeztük azt is, hogy fenntartja-e a bizalmát Csányi Sándor Infantinóban. Az MLSZ szerint a szövetség elnöke az FFE előkészítésének és kezelésének módját, valamint az abból fakadó „governance- és bizalmi problémákat” rendkívül súlyosnak ítéli és elfogadhatatlannak tartja. A FIFA-elnök személyéről viszont csak annyit közöltek: egy esetleges későbbi döntéskor a magyar szövetség elnöke az akkor fennálló feltételek és körülmények mérlegelése alapján alakítja majd ki álláspontját. [caption id="attachment_4798138" align="aligncenter" width="1800"] Az MLSZ székháza Budapest XI. kerületében.[/caption] Az FFE tehát elbukott, az általa kiváltott bizalmi válság azonban már Infantino politikai jövőjéről is szól. Csányi sajátos helyzetben van: miközben a FIFA alelnöke, az UEFA kincstárnokaként vezető tisztséget tölt be a konfliktus másik oldalán is. Az MLSZ most egyértelműen kimondta, hogy Csányi elfogadhatatlannak tartja az FFE kezelését, és maga a szövetség is független vizsgálatot követel. A nyitott kérdés az, hogy mindebből Csányi személyi következtetést is hajlandó-e levonni Infantino jövőjére nézve. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/foci/2026/08/11/gianni-infantino-fifa-donald-trump/" image="1" lead="1"]

The post Nem áll ki Infantino mellett Csányi Sándor first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 07:27:58 +0200 1787038078 Foci 4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
"Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld 4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld 4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Frissítünk!

Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld 4798385 <![CDATA[ 28 millió forinttal távozott a közmédiától a hírhamisító Papp Dániel ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/mtva-hirhamisito-papp-daniel-tavozas-28-millio-forint-felmondas-kozmedia/ derült ki a Media1 közérdekű adatigényléséből, amelyet a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek küldött. A hírhamisító Papp Dániel, az MTVA volt vezérigazgatója jogviszonyának megszűnésével összefüggésben összesen nettó 28.108.773 forintot kapott, úgy, hogy a közmédia szerint Papp nem részesült végkielégítésben. Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató korábbi vezérigazgatója pedig összesen nettó 7.169.778 forintot kapott jogviszonyának megszűnésekor. Ugyanakkor az nem derült ki, hogy a 201 millió forint összesen hány munkavállaló között oszlik meg. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. – amely július 26-tól az MTVA jogutódja – hangsúlyozta: a fenti összeg nem kizárólag végkielégítéseket jelent, hanem minden az érintett időszakban megszűnt munkaviszonyhoz kapcsolódó kifizetés szerepel benne, függetlenül attól, hogy a jogviszony közös megegyezéssel, munkáltatói vagy munkavállalói felmondással ért véget. Papp Dániel kinevezése 2018-ig nyúlik vissza: akkor Vaszily Miklós távozása után nevezték ki megbízott vezérigazgatónak. Papp már ekkor is vitatott figura volt, mivel korábban egy Daniel Cohn-Benditről szóló manipulált riport miatt hírhamisítási ügybe keveredett, amit a bíróság is megállapított, onnantól kezdve jogerősen lehetett hírhamisítónak nevezni. Ennek ellenére a közmédiában folyamatosan előléptették, és egyre nagyobb befolyást szerzett. Papp végül nemrég felmondott, távozását a kormányváltással indokolta.

The post 28 millió forinttal távozott a közmédiától a hírhamisító Papp Dániel first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 07:19:24 +0200 1787037564 Belföld 4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
"Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld 4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld 4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Frissítünk!

Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

Kicsoda Baka András?

Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

]]> Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld 4798490 <![CDATA[ Megszólalt Hayden Panettiere halála után Volodimir Klicsko ]]> https://24.hu/kultura/2026/08/18/volodimir-klicsko-hayden-panettiere-meghalt/ Hayden Panettiere színésznő vasárnap délután hunyt el, egykori élettársa, Volodimir Klicsko ukrán ökölvívó kedd reggel posztolt közösségi oldalán először a tragikus eset óta. Családunk mély sokk és gyász idejét éli át. Hayden tragikus halálának híre mélyen elszomorít. Túl korán távozott ebből a világból. Hayden – bár már nem volt a párom – életem fontos része volt, és lányunk, Kaya édesanyja – olvasható Klicsko bejegyzésében. A színésznővel 2009-ben ismerkedtek meg, az eljegyzés 2013-ban volt, de az esküvőre végül sosem került sor, mivel még azelőtt szakítottak. Közös gyerekük 2014-ben jött világra, és évek óta az édesapjával él, miután Hayden Panettiere súlyos szülés utáni depressziója miatt 2018-ban lemondott lánya felügyeleti jogáról. Egy későbbi interjúban elmondta, nagyon nehéz volt meghoznia ezt a döntést, de végül belátta, hogy Kaya érdekében muszáj meglépnie. Klicsko Instagramján arról ír, hogy Panettiere a tehetségének köszönhetően hihetetlen karriert épített fel, miközben kénytelen volt szembenézni az iparág sötét oldalával is. Mint írja, semmi nem törölheti el az együtt töltött idejüket, sem azt a helyet, amelyet a színésznő elfoglal az ő és lányuk életében. Lányunknak, Kayának, mindig tisztelettel fogok beszélni édesanyjáról, és gondoskodni fogok arról, hogy emlékezzen arra, milyen ember volt. Klicsko részvétét fejezte ki exmenyasszonya gyászoló szüleinek, barátainak és rajongóinak. „Az olyan fiatal és tehetséges embereknek, mint Hayden, nem szabadna ilyen korán elhagyniuk ezt a világot” – tette hozzá. Továbbá azt kérte mindenkitől, hogy „ebben a hihetetlenül nehéz időszakban tisztelje családunk érzéseit és magánéletét”. Bejegyzését azzal zárta, hogy egyelőre nem szeretne többet mondani. Nyugodj békében, Hayden. Találj örök békére! – zárta sorait.
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 

Klitschko (@klitschko) által megosztott bejegyzés

The post Megszólalt Hayden Panettiere halála után Volodimir Klicsko first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 09:53:13 +0200 1787046793 Kultúra 4798282 <![CDATA[ Bezuhant a 4iG árfolyama, miután Magyar bejelentette a kormányzati vizsgálatot ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/17/4ig-zuhanas-bux-tozsde-eses/ Aradványi Péter, az Equilor elemzője az MTI-nek arról beszélt, hogy ugyan a budapesti piac ugyan negatívban zárt, de ezzel nem tért el jelentősen a nemzetközi trendektől, hiszen Európában és az Egyesült Államokban is vegyes mozgások voltak láthatók.

Politikai bejelentés váltotta ki az eladási hullámot

A szakértő szerint a 4iG árfolyamának zuhanását az okozta, hogy Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: a kormány felülvizsgálja a vállalatcsoport valamennyi állami vonatkozású szerződését. A befektetők erre erős eladásokkal reagáltak, ami jelentősen rontotta a BUX napi teljesítményét is.

Vegyesen mozogtak a vezető részvények

Az OTP árfolyama 0,11 százalékkal csökkent, így 46 ezer forinton zárt. A bankpapír forgalma 5,8 milliárd forint volt, ami a napi összforgalom közel felét adta. A Mol ezzel szemben mérsékelt erősödést mutatott: részvényei 0,2 százalékkal, 4970 forintra emelkedtek 2,3 milliárd forintos forgalom mellett. A Richter árfolyama változatlanul 13 ezer forinton maradt, míg a Magyar Telekom 1,14 százalékos veszteséggel 2600 forinton zárt.

A kisebb cégek indexe is gyengült

A kis- és közepes kapitalizációjú vállalatokat követő BUMIX index szintén mínuszban fejezte be a napot. Az index 0,5 százalékkal csökkent, és 9633 ponton zárt. A részvénypiac teljes napi forgalma 12,6 milliárd forintot tett ki.

The post Bezuhant a 4iG árfolyama, miután Magyar bejelentette a kormányzati vizsgálatot first appeared on 24.hu.

]]> Mon, 17 Aug 2026 18:26:13 +0200 1786991173 Gazdaság 4798424 <![CDATA[ Pikó Andrásék szerint a Vitályos Eszter testvére vezette alapítvány Fidesz-kampányra kapott közpénzt ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/18/piko-andras-jozsefvaros-fidesz-kampany-kozpenz-vitalyos-eszter-testver/ Pikó András. Józsefváros polgármestere a Facebookon jelentette be, hogy az önkormányzat adatigénylésére válaszul a jelenlegi Miniszterelnökség a teljes erre vonatkozó dokumentációt kiadta. Szerinte ebből egyértelműen kiderül, hogy a volt Miniszterelnöki Kabinetiroda kampányfinanszírozást hajtott végre közpénzből, „Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása” címén. Mint írta, a dokumentumokban részletes grafikai tervekkel szerepelnek a kampányban a Fidesz által sem felvállalt lejárató szórólapok, amelyeket Nyitrai Zsolt aláírásával közhasznúnak és közművelődési célt szolgálónak ismertek el. Kiemelte, hogy a Fidesz kampányalapítványát, amely a józsefvárosi Fidesz-iroda címére volt bejegyezve, Vitályos Eszter volt kormányszóvivő testvére, Vitályos Fanni vezette. Ez az álcivil szervezet adta ki korábban a Hírnyolc című hazug fideszes propagandalapot is – tette hozzá. Pikó András szerint nem először derül ki, hogy a Fidesz-közeli alapítvány közpénzt használt fel. A kampányalapítvány korábban 30 millió forintos támogatást kapott az állami Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó leánycégétől, 11 millió forintot nyert a kormány által létrehozott Városi Civil Alap pályázatán is. 2022-ben pedig 60 millió forintot kapott Csák János kulturális és innovációs miniszter döntése alapján. A napnál világosabb, hogy ezeknek a pénzeknek az esetében is burkolt kampányfinanszírozásról lehetett szó, ami törvénybe ütközik – írta.

The post Pikó Andrásék szerint a Vitályos Eszter testvére vezette alapítvány Fidesz-kampányra kapott közpénzt first appeared on 24.hu.

]]> Tue, 18 Aug 2026 08:47:37 +0200 1787042857 Gazdaság 4798282 <![CDATA[ Bezuhant a 4iG árfolyama, miután Magyar bejelentette a kormányzati vizsgálatot ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/17/4ig-zuhanas-bux-tozsde-eses/ Aradványi Péter, az Equilor elemzője az MTI-nek arról beszélt, hogy ugyan a budapesti piac ugyan negatívban zárt, de ezzel nem tért el jelentősen a nemzetközi trendektől, hiszen Európában és az Egyesült Államokban is vegyes mozgások voltak láthatók.

Politikai bejelentés váltotta ki az eladási hullámot

A szakértő szerint a 4iG árfolyamának zuhanását az okozta, hogy Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: a kormány felülvizsgálja a vállalatcsoport valamennyi állami vonatkozású szerződését. A befektetők erre erős eladásokkal reagáltak, ami jelentősen rontotta a BUX napi teljesítményét is.

Vegyesen mozogtak a vezető részvények

Az OTP árfolyama 0,11 százalékkal csökkent, így 46 ezer forinton zárt. A bankpapír forgalma 5,8 milliárd forint volt, ami a napi összforgalom közel felét adta. A Mol ezzel szemben mérsékelt erősödést mutatott: részvényei 0,2 százalékkal, 4970 forintra emelkedtek 2,3 milliárd forintos forgalom mellett. A Richter árfolyama változatlanul 13 ezer forinton maradt, míg a Magyar Telekom 1,14 százalékos veszteséggel 2600 forinton zárt.

A kisebb cégek indexe is gyengült

A kis- és közepes kapitalizációjú vállalatokat követő BUMIX index szintén mínuszban fejezte be a napot. Az index 0,5 százalékkal csökkent, és 9633 ponton zárt. A részvénypiac teljes napi forgalma 12,6 milliárd forintot tett ki.

The post Bezuhant a 4iG árfolyama, miután Magyar bejelentette a kormányzati vizsgálatot first appeared on 24.hu.

]]> Mon, 17 Aug 2026 18:26:13 +0200 1786991173 Gazdaság 4798470 <![CDATA[ Ingyen mobilinternetet ad a hosszú hétvégére ez a szolgáltató ]]> https://24.hu/tech/2026/08/18/ingyen-mobilinternet-augusztus-20/
  • Ilyen lesz a boltzár az augusztus 20-i hosszú hétvégén
  • Íme az augusztus 20-i tűzijátékok országos listája
  • Tízpercesre zsugorodik az idén az augusztus 20-i budapesti tűzijáték
  • Ezt tegyük, ha kutyánk retteg a tűzijátéktól

    • The post Ingyen mobilinternetet ad a hosszú hétvégére ez a szolgáltató first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 09:26:23 +0200 1787045183 Tech     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798397 <![CDATA[ Gyengült a forint kedd reggelre ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/18/gyengult-forint-kedd-euro-dollar/
  • Az eurót 364,39 forinton jegyezték röviddel hét óra után, magasabban a hétfő esti 362,99 forint után.
  • A dollár jegyzése 313,18 forintról 314,90 forintra erősödött,
  • a svájci franké pedig 386,92 forintról 388,03 forintra emelkedett.
    • Az euró árfolyama 1,1586 dollárról 1,1570 dollárra süllyedt kedd reggel.

    The post Gyengült a forint kedd reggelre first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 07:40:49 +0200 1787038849 Gazdaság     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798325 <![CDATA[ A kormány visszavonja a Pázmány Campus és a Club Aliga kiemelt beruházási státuszát ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/vitezy-david-kiemelt-beruhazas-visszavonas-pazmany-aliga/ videójában elmondta, hogy a kormány felülvizsgálta a kiemelő rendeleteket, és több, a helyiek ellenállásába ütköző projekt esetében megszünteti a gyorsított eljárásokat. A döntés érinti többek között
    • a 13. kerületi Láng Gépgyár területét,
    • a balatonvilágosi Club Aliga Bayer általi fejlesztését,
    • a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpontot, valamint
    • a sukorói Fiatalokért Központot.
    A politikus felsorolása szerint szintén visszavonják
    • a margitszigeti teniszstadion,
    • a soroksári és gyáli ipari-vegyipari fejlesztés,
    • a józsefvárosi Pázmány Campus, illetve
    • a Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és
    • egy törökbálinti lakófejlesztés kiemelt státuszát.
    A Pázmány Campus kapcsán megjegyezte, hogy a bíróságon a helyi civilek nyertek az építési engedélyt megtámadó perben, a kiemelt státusz megszüntetésével pedig az a beruházás abban a formában biztosan nem valósul meg Józsefvárosban.

    A lépés jól illeszkedik az eddigi kormánypolitikába

    A posztban Vitézy tisztázta, hogy a már kiadott építési engedélyeket a döntés önmagában nem érvényteleníti, mivel azok utólagos hatálytalanítása kártérítési kötelezettséggel járna, amit közpénzből nem tartanak racionálisnak. A kiemelt státuszból fakadó különleges, a helyi szabályozásokat felülíró előírások azonban azonnal megszűnnek. Ennek értelmében nem nyílik lehetőség az épületek további magasítására, az engedélyek módosítására, az úthasználat kapcsán pedig a beruházóknak mostantól meg kell állapodniuk az önkormányzatokkal. A mostani bejelentés illeszkedik a kormányzat elmúlt hetekben indított, az előző kabinet idején elindított nagyberuházásokat érintő felülvizsgálati folyamatába. A közelmúltban a kormány elállt az Orbán-kormány által tervezett zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és bejelentették a rozsdaövezeti beruházások kiemelő rendeleteinek felülvizsgálatát. Vitézy vasárnap arról is beszámolt, hogy megváltozik az akkumulátorgyárakra vonatkozó szabályozás is, amelynek értelmében a környezetvédelmi előírásokat megszegő üzemek jogsértés esetén legalább hat hónapig nem kaphatnak új építési engedélyt.

    The post A kormány visszavonja a Pázmány Campus és a Club Aliga kiemelt beruházási státuszát first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 20:33:42 +0200 1786998822 Belföld     4797549 <![CDATA[ Kihúzta a húgát és egy férfit a roncsok alól, aztán összeesett – megszólalt a buszbaleset egyik túlélője ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/16/buszbaleset-m3-tulelo-interju/ RTL Híradónak nyilatkozott az M3-ason történt buszbaleset egyik túlélője, aki jelenleg borda- és gerincsérüléssel fekszik az egri kórházban. A nő elmondása szerint telefonált éppen, amikor a busz felborult. Beütötte a fejét, de magánál volt, látta, hogy az ülések kiszakadtak a helyükről, az emberek pedig beszorultak a roncsok közé. Sikítottak és segítségért kiabáltak, ő puszta kézzel kaparta ki magát a roncsok alól, majd lábánál fogva kihúzta a húgát és egy férfit is, ezután összeesett. A tragédia már több mint tíz halálos áltozatot követelt, a mintegy negyvenöt sérültet, köztük jó pár gyereket összesen négy kórházba – Egerbe, Miskolcra, Nyíregyházára és Debrecenbe – szállították a mentősök. Lengyel források szerint a balesetet szenvedett utasok családtagjai a kórházakat hívogatják, hogy megtudjanak valamit szeretteik állapotáról – hangzott el a Híradóban, hozzátéve, hogy közben Lengyelországban is nyomozás indult a baleset miatt, így lengyel ügyész is érkezhet Magyarországra, hogy a magyar hatóságokkal együtt segítsen kideríteni, mi okozta a tragédiát. A baleset miatt Magyar Péter telefonon beszélt Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel vasárnap, kifejezve részvétét az áldozatok miatt, és felajánlva a további segítséget.

    További cikkek a témában:

    The post Kihúzta a húgát és egy férfit a roncsok alól, aztán összeesett – megszólalt a buszbaleset egyik túlélője first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sun, 16 Aug 2026 21:46:43 +0200 1786916803 Belföld     4798403 <![CDATA[ Kétszer is más helyett vizsgázott, de mindkétszer megbukott egy autósiskolai oktató ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/autosiskola-gepjarmuvezeto-oktato-vizsga-csalas-bukas/ Az oktató 2020 decemberében kétszer is vizsgázott a férfi helyett Kecskeméten, de mindkét forgalmi vizsgán megbukott. A vizsgákon a vádlott magát egy a saját fényképével ellátott, de a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében élő férfi adatait tartalmazó ideiglenes személyi igazolvánnyal igazolta. A sikertelen forgalmi vizsgák után a vádlott részletekben visszafizette a férfinak a közreműködéséért kapott pénzt. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 2024-ben feltételes ügyészi felfüggesztés keretében mindkét férfival szemben két évi időtartamra felfüggesztette az eljárást. Mivel az oktatót a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt ezalatt gyanúsítottként hallgatták ki, a főügyészség idén tavasszal az oktatóval szembeni eljárás folytatásáról és elkülönítéséről döntött. Az elkülönítést követően a férfi cselekményére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Kecskeméti Járási Ügyészség a férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt vádat emelt és ezért vele szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

    The post Kétszer is más helyett vizsgázott, de mindkétszer megbukott egy autósiskolai oktató first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 07:57:41 +0200 1787039861 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798345 <![CDATA[ Visszafizet 59 milliárdot és havi elszámolásra vált a mohácsi Duna-híd kivitelezője ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/17/mohacsi-duna-hid-eloleg-visszafizetes/ a mohácsi Duna-híd projektnél a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal (KBM) kötött megállapodásuk szerint, amely tartalmazza azt is, hogy visszafizetik a teljesítéssel még le nem fedett előleget, miközben a kivitelezés a felfüggesztéssel nem érintett területeken folyamatosan halad – közölte a kivitelező Duna Aszfalt Zrt. hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a havi teljesítésigazolások és részszámlák közvetlenül az adott időszakban elvégzett munkákhoz kapcsolódnak. Az előleg mértéke a hátralévő Vállalkozói díj 20 százaléka lehet, összhangban az eredeti szerződéses konstrukcióval. A Duna Aszfalt Zrt. 58,6 milliárd forintot fizet vissza. A felek 2026. június 22-ével bezárólag elszámoltak egymással, „a szerződésmódosítást a Duna Aszfalt Zrt. aláírta” – tették hozzá.

    Új finanszírozási konstrukció jön

    Az új megállapodás szerinti előleg nettó 45 milliárd forint. A műszaki ütemterv alapján a következő időszakban, várhatóan három hónapon belül elvégzendő munkák értéke meg fogja haladni „a visszafizetett előleg összegét” – tudatta a cég. A Duna Aszfalt Zrt. vállalja, hogy a teljesítésigazolások és részszámlák alapján fizetendő díjrészleteket az előleg mértékénél nagyobb arányban csökkenti mindaddig, amíg az elszámolatlan előleg összege ezt lehetővé teszi. A közleményben kitértek arra is, hogy a mérföldkőalapú elszámolást és az előleg megemelését az előző adminisztráció kezdeményezte. Tájékoztattak arról is, hogy az egyeztetések folytatódnak, azok a műszaki paraméterekről szólnak.

    Jelentős közlekedési fejlesztés készül

    A mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat projekt keretében egy 756 méter hosszú, három hídszakaszból álló új híd, mintegy 28 kilométer közút, valamint további hidak és kisebb műtárgyak épülnek. A fejlesztés az M6-os autópálya és az 51-es főút összekötésével állandó közúti kapcsolatot teremt a Duna két partja között, javítja a térség elérhetőségét, élénkíti a gazdaságot, és „egy új, déli, kelet-nyugati kereskedelmi tengely alapját teremti meg” – írták. A kormány még júniusban döntött arról, hogy felülvizsgálja a mohácsi új Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat megvalósítását, mert a korábbi forgalmi és megvalósíthatósági tanulmányok alapján a híd és a kapcsolódó úthálózat 2-szer 2 sávos kialakítása nem volt közlekedéspolitikailag alátámasztott, ezért szükséges a beruházás műszaki tartalmának és az eddig meghozott döntéseknek a teljes körű felülvizsgálata.

    The post Visszafizet 59 milliárdot és havi elszámolásra vált a mohácsi Duna-híd kivitelezője first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 21:26:06 +0200 1787001966 Gazdaság     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798499 <![CDATA[ Hajnali fél 3-ig járnak a metrók, mentesítő járatok indulnak az ország minden részébe augusztus 20-án ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/augusztus-20-metro-bkk-kozlekedes-mentesito-jarat-vitezy-david/ Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kedden a Facebook-oldalán. A miniszter a közösségi oldalon közzétett videóban elmondta, hogy a tűzijáték rövidebb lesz, de az eddigiektől eltérően utána, este tizenegytől hajnali fél kettőig „óriási utcai bulik” lesznek Budapesten, például a Kossuth Lajos téren a Parlament előtt, a Margitszigeten és a Műegyetem rakparton a Szent Gellért térnél. Közölte, hogy a tűzijáték előtt és után nagy lezárások lesznek: zárva lesz a Lánchíd, a Erzsébet híd a Margit híd, tehát a felszíni közlekedés helyett érdemes a metrókat választani. De, hogy ne csak a budapesti fiatalok élvezhessék a programokat, hanem az ország minden tájára haza lehessen jutni a bulik után, újdonság, hogy hajnalban indul vonat, busz, HÉV az ország minden tájára – mondta Vitézy Dávid. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azzal készül, hogy a metrók éjjel fél háromig közlekednek, sűrűbben járnak az éjszakai buszok és a 6-os villamos, így könnyebben elérhetőek lesznek a pályaudvarok, buszállomások, ahonnan mentesítő járatok indulnak a „szélrózsa minden irányába”, főként a nagy megyeszékhelyekre, megyei jogú városokba – jelezte a miniszter. Minden szükséges információ elérhető a MÁV-csoport és a BKK honlapján – tette hozzá. Vitézy Dávid elmondta: a teljes rendezvénysorozat harmadannyiba kerül, mint amennyit erre a Fidesz-kormány tervezett; 17 milliárd forint helyett 4,9 milliárd forintba. Úgy látszik, itt is volt egy jelentős túlárazás, és kevesebb pénzből jóval több programot tudunk kínálni – jegyezte meg a miniszter.

    The post Hajnali fél 3-ig járnak a metrók, mentesítő járatok indulnak az ország minden részébe augusztus 20-án first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 09:45:21 +0200 1787046321 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798460 <![CDATA[ Radnai Márk: A közmédia megújításáról indul az első egyeztetés a Közhangon ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/radnai-mark-kozmedia-tarsadalmi-egyeztetes-kozhang/ Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos. Radnai videós bejelentése szerint az első országos egyeztetés témája a közmédia megújítása lesz. A résztvevőket arról kérdezik majd, hogy
    • milyen közmédiára van szüksége Magyarországnak a következő évtizedekben,
    • mit várnak el tőle,
    • és hogyan válhat hitelessé, függetlenné és valóban közszolgálativá.
    A kormánybiztos azt mondta, hogy a Közhang nem közösségi oldal, petíció vagy újabb kérdőív. Az egyes témákat történetek, videók, háttérinformációk és interaktív feladatok segítségével lehet majd megismerni, a rendszer pedig összekapcsolja a hasonló véleményeket és javaslatokat, valamint átláthatóvá teszi a közös eredményeket. Nem az számít, hogy ki vagy, hanem az, hogy mit gondolsz – fogalmazott Radnai. A részvételhez lehet regisztrálni, de azok is bekapcsolódhatnak, akik nem szeretnék megadni a nevüket és az e-mail-címüket. Számukra regisztráció nélküli, anonim részvételt biztosítanak. Előzetesen a kozhang.hu oldalon lehet regisztrálni. A platform indulását Radnai már a hétvégén bejelentette. Akkor azt közölte, hogy a Közhangon országos és helyi ügyeket is megnyitnak a társadalom előtt, a résztvevők pedig azt is követhetik majd, hogy hogyan lesz egy felvetésből döntés vagy változás.

    The post Radnai Márk: A közmédia megújításáról indul az első egyeztetés a Közhangon first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 09:36:47 +0200 1787045807 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798308 <![CDATA[ Kubatov: Akiket a Fradiváros ügye érdekel, üzenem, nyugodjanak meg, minden rendben van ]]> https://24.hu/sport/foci/2026/08/17/fradivaros-kalnoki-kiss-attila-kubatov-gabor-valasza/ Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár azt írta a közösségi oldalán, hogy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján további hatósági vizsgálatokat igényelnek a Fradivárossal kapcsolatos elszámolások, illetve válaszokat várnak az egyesülettől, hogy miként kapott a 25 milliárd forintos összegből 11,2 milliárdot a klub felnőtt labdarúgócsapatát működtető Zrt., Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke gyorsan válaszolt. „Tisztelt Államtitkár úr, kedves Attila! Percekkel ezelőtt elküldtem azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a Fradi-városra fordított pénzek jogszerűen és a célnak megfelelően kerültek felhasználásra. A transzparencia jegyében szerettem volna minél hamarabb rendelkezésre bocsátani a szükséges igazolásokat. Egyébként pedig mindazoknak, akiket a Fradiváros -ügye érdekel, üzenem: nyugodjanak meg, minden rendben van” – írta Kubatov.  Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár hétfőn közösségi oldalán emlékeztetett: az utóbbi hónapokban már nagy port kavart ügyben az állami támogatásra vonatkozó elszámolásait idén márciusban nyújtotta be a Ferencváros, de az ellenőrzési folyamat, ahogyan azt a sportállamtitkár kiemelte, csak az elmúlt hetekben gyorsult fel. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „egyértelműen kijelenthető, hogy a sportállamtitkárság munkatársai olyan dokumentumokat kaptak, amelyek további hatósági vizsgálatokat igényelnek.” Hozzátette, arra kérték az FTC vezetését, mutassa be, „milyen jogszabályi háttér, elnöki, elnökségi határozat vagy utasítás alapján adták tovább az eredeti szándék szerint infrastrukturális beruházásra felhasználható állami támogatás egy jelentős részét a labdarúgócsapatot működtető Zrt.-nek”. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/foci/2026/08/17/fradivaros-jatekosvasarlas-ftc-kalnoki-kiss-attila/" image="1" lead="1"]

    The post Kubatov: Akiket a Fradiváros ügye érdekel, üzenem, nyugodjanak meg, minden rendben van first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 19:47:19 +0200 1786996039 Foci     4797658 <![CDATA[ Lengyel Tamás keményen reagált Máté Gábor Eszenyi Enikőről tett kijelentéseire ]]> https://24.hu/kultura/2026/08/17/lengyel-tamas-mate-gabor-eszenyi-eniko/ Molnár Áron után Lengyel Tamás is reagált Máté Gábor szeptember eleji nyilatkozatára, mely során a Katona József Színház korábbi igazgatója, Eszenyi Enikő ügyéről is beszélt. A botránya óta sokfelé dolgozó Eszenyi több színházi munkától is elesett az utóbbi időben, annak ellenére, hogy kiposztolt egy – kritikusai által elégtelennek tartott – bocsánatkérést. „Van egy ilyen csapat, amelyik egyfolytában azt követelte most már évek óta, hogy Eszenyi Enikő kérjen bocsánatot. Akkor nem mondták, hogy azért majd mi megítéljük, hogy az a bocsánatkérés milyen” – mondta Máté Gábor az idézett interjúban, majd egy ponton feltette a kérdést: Mit csináljon még, tényleg? Haljon meg? Lengyel Tamás videója elején jelezte: ő is tagja a Máté által említett „hangos csapatnak”, majd Eszenyi bocsánatkérése kapcsán arról beszélt, furcsának tartja, hogy erre akkor került sor, amikor Vidnyánszky Attila hatalma meggyengült, és a Vígszínház egykori igazgatója szakmai és egzisztenciális bizonytalanságba került. „Tehát ebben az időpillanatban, 6 év után megkövetni az embereket nekem mindenesetre érdekesnek tűnik. Mintha nem az őszinteség, a megbánás, hanem az érdek vezérelne” – fogalmazott Lengyel. Amikor azt mondod, hogy »mit csináljon még, haljon meg«, akkor úgy teszel, mintha Eszenyi mindent elkövetett volna annak érdekében, hogy ezt a helyzetet rendbe hozza, tisztázza, de valójában soha a legkisebb önreflexióra sem volt képes, és a több mint 70 panaszos véleményét úgy állította be, mintha összefogtak volna ellene, és hamis vádakkal illették volna – mondta el a színész, hozzátéve: Eszenyi „viselkedése nyílt titok volt a szakmában, de soha senki semmit nem tett annak érdekében, hogy ez megváltozzon”.

    „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberként bánjanak vele”

    Lengyel Tamás Máté Gáborhoz is intézett pár szót: A legelismertebb színházigazgató és színésztanár voltál, volt rengeteg időd, amíg sürgethetted volna egy olyan testület felállítását, amely az ilyen eseteket emberhez méltó módon kezeli, de nem tettél semmit, se te, sem a veled egy hajóban evezők. Gondolom azért, mert a színház hierarchikus szerveződésénél fogva azt gondoltad, hogy a munkát úgy lehet csak hatékonyan elvégezni, ha nincs kritika. Ha pedig nincs kritika, akkor a legnagyobb pozícióban lévő dönti el, mi a jó és mi a rossz. De ezt rosszul gondolod. A folytatásban elmondta, Máté azon megállapítása sem igaz, hogy „a Vígszínházat elvették Eszenyitől”, hiszen a színésznő kitöltötte a mandátumát, majd nem pályázott többet. Végül arról beszélt, hogy ő maga nem azért akarta, hogy hozzák nyilvánosságra a bizottság jelentését, hogy ezen csámcsogni lehessen, hanem mert úgy véli, mindenkinek joga van tudni, hogy mire jutottak, és hogy „a dolgoknak legalább annyi következménye legyen, hogy ha nem volt igazunk, azt mondhassák, hogy bocs, bocs fiúk, lányok, tévedtetek, ez a viselkedés tökre belefér”. Azt mondod, a magyar színház gazdag, de nem annyira gazdag, hogy egy ilyen tehetség elvesszen. Tudod, mit jelent ez a mondat? Hogy inkább a tehetségre és a formátumra kell vigyázni, és nem az emberekre, mert a művészet mindenek felett van. Hát nem, ez az a demagógia, amit szerintem sokan alkalmaztatok, hogy a közegeteket manipuláljátok. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberként bánjanak vele: a színésznek, a díszítőnek, mindenkinek. Mert közösen csináljuk ezt az egészet, és nem egyedül ti, rendezők – zárta mondandóját a színész. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/kultura/2026/08/16/molnar-aron-mate-gabor-eszenyi-eniko-szinhaz-visszaeles/" image="1" lead="1"]

    The post Lengyel Tamás keményen reagált Máté Gábor Eszenyi Enikőről tett kijelentéseire first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 09:23:26 +0200 1786958606 Kultúra     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798301 <![CDATA[ Több százezer köbméter vizet vezetnek át a Zagyván két tározó között ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/tobb-szazezer-kobeter-vizet-vezetnek-at-a-zagyvan-ket-tarozo-kozott/ The post Több százezer köbméter vizet vezetnek át a Zagyván két tározó között first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 19:21:33 +0200 1786994493 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798234 <![CDATA[ Hűtlen kezelés miatt indult nyomozás Orbán Viktor közösségi médiás szerződései ügyében ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/nyomozas-orban-facebook-szerzodesek-kaminski-fanny/ A Miniszterelnökségtől érkezett feljelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés miatt folytat büntetőeljárást a volt miniszterelnök közösségi médiás tartalmait érintő szerződések ügyében – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t. A büntetőeljárásról a Népszava írt hétfőn. „A nyomozás érdekére tekintettel azonban bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – tették hozzá.

    4 milliárd forint közpénzről van szó

    A Miniszterelnökség augusztus 11-én közölte, hogy hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, miután átvizsgálta az előző kormányfő közösségi médiás megjelenéseiről kötött, összesen 4 milliárd forint közpénzt érintő legutóbbi szerződéseket. A közbeszerzési eljárás mellőzésével megbízott cég tulajdonosa az Orbán Viktor sajtótanácsadójaként ismert Kaminski Fanny. Felidézték, hogy a korábbi kormányzat Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodája 2022-ben kötött keretszerződést a Triton Communications Kft.-vel Orbán Viktor közösségi médiás megjelenéseiről.
    • Indulásként havi 63 millió 680 ezer forintos megbízási díjban állapodtak meg a cégvezető Kaminski Fannyval. Ezért a Tritonnak fényképeket és videókat, illetve közösségi médiafigyelési összefoglalókat kellett készítenie.
    • A szerződést négyszer hosszabbították meg, és minden alkalommal emelték a megbízási díjat, tavaly szeptember óta már 86 millió 487 ezer forintot fizettek az öt embert foglalkoztató cégnek, miközben a tartalmi követelmények nem változtak.
    • A cég a 2022 óta eltelt 44 hónap alatt bruttó 4 milliárd 228 millió 924 ezer 813 forint közpénzt kapott a kabinetirodától – ismertették.
    „Ez a nyilvánosan elérhető adatok szerint még nemzetközi szinten is legalább háromszoros túlárazást jelent. Ráadásul a szerződést arra való hivatkozással, hogy a miniszterelnök védett személy, kivették a közbeszerzési eljárás hatálya alól” – olvasható a közleményben, amely szerint a valódi versenyt kizárva, a piaci ár többszöröséért szerződött a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kaminski Fanny cégével.

    Kaminski szerint tisztességesen működő vállalkozása van

    Kaminski Fanny Facebook-bejegyzésében azzal reagált, hogy a kormány félrevezető állításokat tett cégéről. A Triton Communications Kft. szerződésben vállalt valamennyi feladatát elvégezte, és ezzel tételesen el is tud számolni – közölte. Arra is kitért, hogy a szerződés összege négy év alatt valóban emelkedett, azonban az emelés az infláció mértékét követte, tehát nem a szolgáltatások indokolatlan drágulásáról, hanem a „költségek értékállóságának biztosításáról” volt szó. Kaminski Fanny közölte: elfogadja, hogy az új kormány felülvizsgálja elődje szerződéseit, azt azonban nem tartja elfogadhatónak, hogy ennek során egy „tisztességesen működő magyar vállalkozást kiragadott számokkal, elhallgatott tényekkel és félrevezető sugalmazásokkal próbáljanak gyanúba keverni.”

    Havasi: Politikai okok állnak a támadások mögött

    A Fidesz kommunikációs igazgatójának közleménye szerint Kaminski Fannyt és cégét nyilvánvalóan politikai okokból támadják, hiszen feladatait bizonyítottan ellátta. Havasi Bertalan kifejtette: a szóban forgó vállalkozás 2022-től négy éven keresztül végezte a miniszterelnök melletti teendőket; heti hét nap, napi 24 órában rendelkezésre állt. Miután „Magyar Péter Facebook-kormánya” nap mint nap bizonyságát adja alkalmatlanságának és tehetetlenségének, csak a visszamutogatás marad – fogalmazott az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója.

    The post Hűtlen kezelés miatt indult nyomozás Orbán Viktor közösségi médiás szerződései ügyében first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 16:43:35 +0200 1786985015 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4797841 <![CDATA[ Havasi Bertalan: Péter! Mi történt? Holnapig várom a pénzt ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/17/magyar-peter-havasi-bertalan-felmentes-illetmeny-level/ Havasi Bertalan hétfőn a szerkesztőségünkhöz is eljutott, Magyar Péternek címzett levelében. A Fidesz kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: Az utalás nem történt meg. Annak ellenére, hogy az előző két hónapban szépen átutaltad. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárával levelet is küldettél, azt írtátok: »Ön a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményére havonta egyenlő részletekben jogosult. Tájékoztatom, hogy a Kormány a fentiekben megjelölt, Önt megillető illetmény jogalapját és összegszerűségét nem vitatja.« Havasi a levelében azt írta a kormányfőnek: „Péter! Mi történt? Mi ez a sunyiskodás? Szegény hölgyek az illetményszámfejtési osztályon zavarukban csak dadognak... őket tolod magad előtt? Ez az »emberséges ország«? Törvényekről, jogállamiságról hallottál már?" Végül hozzátette: Holnapig várom a pénzt, természetesen a törvényben megszabott késedelmi kamattal megnövelve, azután elindítom a közigazgatási pert, és megteszem a feljelentést hivatali visszaélés miatt veled és a Miniszterelnökség valamennyi érintett döntéshozójával szemben.

    Kéthavi végkielégítést már megkapott

    Havasi egyébként kéthavi fizetésének megfelelő összeget már megkapott a végkielégítéséből júliusban. Többéves helyettes államtitkári jogviszonya után akkori fizetésének hathavi összege jár lelépési pénzként, de májusban kétségessé vált, hogy megkapja az összeget. A kommunikációs igazgató májusban arról beszélt, hogy nettó 7,8 millió forint végkielégítés járna neki saját számításai szerint. Magyar Péter azonban jelezte neki, hogy ne számítson végkielégítésre. Ezt követően Havasi a miniszterelnöknek azt üzente a pénzről: Amit, Öcsi, te az utolsó fillérig ki fogsz perkálni. Mint ahogy ki fogod fizetni a többi általad már megalázott vagy még megalázandó közszolgának is az utolsó fillérig, ami jár.

    The post Havasi Bertalan: Péter! Mi történt? Holnapig várom a pénzt first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 11:32:29 +0200 1786966349 Gazdaság     4797313 <![CDATA[ Vindics-Tóth megkönnyezte az Eb-ezüstjét: Ezt most nagyon meg kell ünnepelnem ]]> https://24.hu/sport/2026/08/16/vindics-toth-lili-anna-eb-ezust-nyilatkozat/ Vindics-Tóth Lili Anna, aki elsősorban edzőjének, Wolfgang Heinignek és férjének, a 800 méter sokszoros magyar bajnokának, Vindics Balázsnak köszönte meg a támogatást, a segítséget.

    Férje látta előre, hogy jó formában van

    „Wolfgangnak óriási szerepe van ebben, ő volt, aki azt mondta, hogy maratont kell futnom. A férjem pedig, aki látott az edzéseken, annyit mondott nekem az Eb előtt, hogy nem akar jósolni, de bikaerős vagyok, és én is azt éreztem, hogy miért ne lehetnék én az, aki magyar futóként valami nagyot csinál itt az Európa-bajnokságon” – idézi az MTI az Eb-ezüstérmest. Vindics-Tóth Lili Anna felidézte, hogy 22 évesen a tokiói olimpián szerepelt 3000 méter akadályon, és csak kevéssel maradt le a döntőről, azóta viszont nem igazán voltak sikerei, a felnőttvilágversenyeken nem szerepelt jól, ám az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalat és munka kellett a mostani éremhez. Most vagyok igazán hálás azért, hogy volt bennem annyi alázat és akkora akarat, hogy éveken át keményen tudtam dolgozni, aminek ez lett az eredménye – jegyezte meg a magyar atléta. [embed_any_code code="%3Ciframe%20src%3D'https%3A%2F%2Fwww.eurosport.hu%2Fatletika%2Feuropean-athletics-championships%2F2026%2Fvarazsoltak-a-magyar-maratonfuto-lanyok-az-eb-n-vindics-toth-lili-ezuestermes-szabo-nora-4.-lett_vid60093654%2Fembed-video.shtml'%20width%3D%22560%22%20height%3D%22315%22%20allowfullscreen%20allow%3D%22encrypted-media%20*%22%20frameborder%3D0%3E%3C%2Fiframe%3E"]

    Segített a mezeifutó-múlt

    Az Eb-re Vindics-Tóth úgy érkezett, hogy riválisai mind sokkal tapasztaltabbak a távon, ezért szinte esélytelennek számít, menet közben azonban végig ott tudott maradni az érmekért folyó küzdelemben, és a végén is jó erőben érezte magát, a rengeteg emelkedővel nehezített pályán pedig kamatozott a karrierje korábbi részében szerzett sok tapasztalat. „A maraton gyakorlatilag 30 kilométer után kezdődik, és bármi történhet. Előzetesen akár egy tizedik-tizenötödik hellyel sem lettem volna szomorú, nem igazán tudtam, hogy fog esni nekem az állandó fel-le futás. Úgy tűnik, az akadályfutó- és mezeifutó-múlt most segített, mert a dombokon végig nagyon erősnek éreztem magam, és tudtam nyomni” – elevenítette fel versenyét a magyar hosszútávfutó, hozzátéve, hogy próbált az erejével jól gazdálkodni, az idővel egyáltalán nem foglalkozott, csak a vetélytársakra figyelt, az indításaikra próbált reagálni, miközben a pulzusát is figyelte, ami gyakorlatilag a hajráig 160 alatt volt.

    Lehet még nagyobbat álmodni

    „Az volt bennem, hogy mennem kell a bollyal, az utolsó körben pedig éreztem, hogy van még erőm, jó állapotban vagyok, és meg tudok indulni. A vége felé megfordult a fejemben, hogy ebben a mezőnyben én vagyok a leggyorsabb az 1500-as múltam miatt, de azért egy maratonon nem mindig tudja az ember a végén kihozni magából azt a sebességet, amire képes, ezért sem akartam a végéig várni” – mondta a futó, aki a birminghami, rendkívül nehéz pályán előzetesen legkevésbé az egyéni csúcsjavításra számított, és amikor jóval a célba érés után rájött, hogy 2:27:21 órával új rekordot futott, el sem akarta hinni. Azért ez azt jelenti, hogy egy sík pályán, iramfutókkal egy nagyon-nagyon erős eredményre is képes lehetek – jegyezte meg Vindics-Tóth Lili Anna, aki elárulta, hogy az álma vált valóra a felnőtt Európa-bajnoki éremmel: „Még fiatalon egyértelműen az volt az álmom, hogy felnőtt Eb-érmet nyerjek. Most pedig úgy tűnik, hogy innentől talán lehet ennél is nagyobbat álmodni.” Legutóbb 1966-ban nyert magyar maratonista Eb-n érmet. Akkor Tóth Gyula harmadik lett a kontinensviadalon. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/15/atletikai-eb-maratoni-gyaloglas-venyercsan-bence/" image="1" lead="1"]

    The post Vindics-Tóth megkönnyezte az Eb-ezüstjét: Ezt most nagyon meg kell ünnepelnem first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sun, 16 Aug 2026 13:55:15 +0200 1786888515 Sport     4798362 <![CDATA[ Több mint 600 harci drónnal támadtak Moszkvára és a környékére ]]> https://24.hu/kulfold/2026/08/18/orosz-ukran-haboru-mosukva-ukran-tamadas/ Kyiv Independent. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint több mint hatszáz drónt indítottak a Moszkvai terület ellen, amelyek közül legalább 187-et lelőttek. Az Exilenova Plus ukrán megfigyelőcsatorna arról számolt be, hogy az orosz légvédelem egy drón megsemmisítése közben eltalált egy lakóépületet a Moszkvától mintegy 67 kilométerre fekvő Pavlovszkij Poszadban. Az épület tetején tűz ütött ki. Tűzről érkeztek jelentések egy Moszkvai területen működő alumíniumgyárból, valamint a közvetlenül Moszkva mellett fekvő Ljubercy egyik lakóházából is. A Moszkvától 23 kilométerre keletre található Sztaraja Kupavnában készült felvételeken robbanások hallhatók, miközben emberek futnak, az autók pedig nagy sebességgel hajtanak az utcákon. A károk pontos mértéke egyelőre nem ismert. A Kyiv Independent közölte, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni sem a beszámolókat, sem az orosz tisztviselők állításait. Két nappal korábban szintén jelentős ukrán dróntámadás érte a Moszkvai területet. Akkor megrongálódott a Wildberries orosz online kereskedelmi vállalat 250 ezer négyzetméteres raktára. Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette, hogy ők hajtották végre a támadást.

    The post Több mint 600 harci drónnal támadtak Moszkvára és a környékére first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 06:25:54 +0200 1787034354 Nagyvilág     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798207 <![CDATA[ Továbbra sem fizet az állam az állami tulajdonú lovaik tartásáért, a menhely szerint itt a vége, azt követelik, szállítsák el az éhező állatokat ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/dharma-menhely-lovak-allami-tulajdon/ Dombóvári Márk főosztályvezető is megtagadja az állami tulajdonú lovaink 2017 óta felgyülemlő tartási költségeinek kifizetését. Ezen túlmenően a hetek óta éhező lovaink élelmezéséért és állatorvosi ellátásáért sem vállalja a tulajdonos minisztérium a felelősséget - írta a Facebookon a Dharma Horse Rescue Shelter & International Youth Camp. Az ügyről korábban többször is írtunk már, legutóbb akkor, amikor az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú döntést, így a siófok-töreki lómenhely mégsem kaphatja meg az államtól a lovak tartásáért megítélt több mint százmillió forintot. A siófok-töreki Dharma lómenhely vezetői abban reménykedtek, hogy jogerősen is megnyerik az Agrárminisztérium ellen indított pert, és hozzájuthatnak ahhoz a több mint százmillió forinthoz, amit júniusban a Fővárosi Törvényszék megítélt nekik az állami tulajdonú lovak gondozása és tartása miatt. Az ítélettel a lómenhely sorsa lényegében megpecsételődött, mivel nyolc éven keresztül saját zsebből finanszírozták az állam által elkobzott lovak és más nagytestű állatok tartását. A vezetők pénze elfogyott, ingatlanjaikon jelzálog van, a végén pedig már kölcsönöket vettek fel, hogy el tudják látni az állatokat, írtuk akkor. A független igazságügyi szakértő jelentésével és a megnyert elsőfokú bírósági ítélettel szembemenve Dombóvári arra hivatkozik, amire a korrupt másodfokú bíró is alapozta a kivégzést: szerinte nem bizonyítható az állami tulajdon. Dehogynem bizonyítható. Ennek megértéséhez még jóindulat sem kellett volna. A peren kívüli megegyezést elősegítendő még a kamatos kamatok elengedését is felajánlottuk. Ennek a példátlanul aljas és ostoba döntésnek azonnal szörnyű és visszafordíthatatlanul végzetes következményei lesznek. A Kúria szeptember 30-i ítéletét nem fogjuk tudni megvárni. Pár darab penészes bála maradt összesen, a legelő sivatag. A menhely zárlat alatt. Az alapítványi számlán 13.000 forint maradt - ebből egyetlen egy bálát sem tudunk venni. Jövő április végéig, amíg újra zöldell a legelő, nyolc hónap van. Több hitelt nem tudunk felvenni. A meglévőket is bukjuk így, a jelzálogként beáldozott otthonunkkal és mindenünkkel együtt. Teljes fizikai lehetetlenség életben maradni. Reméljük ismertek már annyira, hogy tudjátok, mi mindent megtettünk. Szörnyethalás közben nem fogjuk tovább nézni a lovakat kínlódni. - teszik hozzá. Ezennel felszólítjuk a tulajdonos magyar államot, hogy az összes állatát azonnal, de legkésőbb 2026 augusztus 25. délelőtt 10.00 óráig a Dharma alapítvány területén fogja be és szállítsa el. Ellenkező esetben a táplálék és állatorvosi ellátás nélkül maradt, a tulajdonos állam által sokadszorra cserbenhagyott, fizikai veszélynek kitett állatokat kénytelenek leszünk jövő kedden délelőtt 10 órakor szabadon engedni. A kapunyitásra a média munkatársait is várjuk. Ostobaság, vagy aljasság - ezt döntse el mindenki maga. A szívünk darabokban, a kilenc éve dédelgetett gyerekeinket veszítjük el. Jellemző a »megújult« hatalom képviselőjének, Dombóvári főosztályvezetőnek mindkét reakciója: 1. büntessük meg Klári nénit, (akitől kilenc éve az állam jogszerűtlenül kobozta el az állam az állatait) és 2. zsigerből azonnal megpróbálta a szabadon engedés felelősségét saját magáról ránk tolni. - zárják a posztot.

    The post Továbbra sem fizet az állam az állami tulajdonú lovaik tartásáért, a menhely szerint itt a vége, azt követelik, szállítsák el az éhező állatokat first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 16:23:15 +0200 1786983795 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798199 <![CDATA[ Ügyvédje szerint sokkos állapotban van az M3-ason balesetező busz sofőrje ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/halalbusz-sofor-elalvas-nyomozas-m3/ információi szerint a 62 éves lengyel sofőrt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt hallgatták ki gyanúsítottként az M3-as autópályán történt busztragédia után. A férfi a lap értesülése szerint megtagadta a vallomástételt, jelenleg rendőrségi fogdában van, letartóztatásáról pedig kedden dönthet a bíróság. A Medjugorjéból hazafelé tartó buszon 57 utas és két sofőr utazott. A jármű Mezőkeresztes közelében szenvedett balesetet, a tragédiában tizenkét ember meghalt, tízen súlyos sérülésekkel kerültek kórházba, további 37 utas könnyebben sérült meg. A beszámolók szerint az utasok többsége Lengyelország Kárpátaljai vajdaság nevű régiójából származott.

    Elalvásra utalhatnak a nyomok

    A lap úgy tudja, a helyszíni nyomrögzítés alapján a busz nem hirtelen sodródott le az útról, hanem fokozatosan tért le a menetirány szerinti sávból, mielőtt az árokba borult. Ezért merült fel annak lehetősége, hogy a sofőr elaludhatott. Ügyvédje ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez egyelőre csak feltételezés, amelyet szakértők vizsgálnak majd.

    Sokkot kapott a baleset után

    A sofőr védője, Beregszászi Béla a Blikknek azt mondta, ügyfele sokkos állapotba került, mivel tisztában van azzal, hogy a balesetben többen életüket vesztették. Az ügyvéd szerint a nyomozás még kezdeti szakaszban van, ezért korai lenne biztos következtetéseket levonni a történtekről. A sofőrt a tragédia után néhány órával vezetőszáron vitték vissza a helyszínre. Jelenleg a rendőrségi fogdán tartják, a letartóztatásáról kedden dönthet a bíróság. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/17/18-serult-hazaszallithato-lengyelorszag-m3-buszbaleset/" image="1" lead="1"]

    The post Ügyvédje szerint sokkos állapotban van az M3-ason balesetező busz sofőrje first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 16:15:29 +0200 1786983329 Belföld     4798271 <![CDATA[ Elkezdik hazaszállítani a buszbaleset sebesültjeit Lengyelországba ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/lengyel-buszbaleset-serultek-hazaszallitasa/ a vasárnapi tragikus buszbaleset 22 sérültjét hétfő éjszaka speciális állami repülőgéppel szállítják haza Debrecenből a lengyelországi Rzeszówba. A döntést a magyar és a lengyel orvosok közösen hozták meg, figyelembe véve a betegek állapotát. Tizennyolc sérült egyelőre magyarországi kórházakban marad, míg öt ember már korábban elhagyhatta az országot családtagjai gondozásában.

    Nem mindenki utazhat

    Két sérült esetében még nem született végleges döntés arról, hogy részt vehetnek-e az éjszakai szállításban. A hatóságok hangsúlyozták, hogy a betegek hazaszállításáról kizárólag egészségügyi szempontok alapján döntenek. A Debrecenbe induló konvojt rendőri biztosítás mellett mentők, orvosok és humanitárius szakemberek kísérik, hogy az utazás a lehető legbiztonságosabb legyen.

    Súlyos sérültek maradnak Magyarországon

    A lengyel Humanitárius-Orvosi Segítségnyújtási Csoport szerint a legsúlyosabb sérülteket a miskolci kórházban kezelik. Közülük nyolcan jelenleg még nem alkalmasak arra, hogy Lengyelországba szállítsák őket. A miskolci intézményben jelenleg nyolc beteget ápolnak. Ketten intenzív osztályon fekszenek életveszélyes állapotban, egyiküket a sajtótájékoztató idején is műtötték. További betegek a traumatológiai és idegsebészeti osztályon kapnak ellátást. A balesetben 12 ember vesztette életét. A konzuli és adminisztratív folyamatok már megkezdődtek, azonban több áldozat azonosítása még folyamatban van. A holttestek Lengyelországba szállítását a konzulátus koordinálja a magyar hatóságokkal együttműködve.

    A sofőr ellen eljárás indult

    A lengyel zarándokokat szállító autóbusz vasárnap hajnalban borult az oldalára az M3-as autópályán. A járművön 59 ember utazott, közülük 12-en meghaltak, sokan pedig súlyosan megsérültek. A rendőrség szerint a sofőr valószínűleg elaludhatott vezetés közben. Halálos tömegszerencsétlenség gondatlan okozása miatt eljárás indult ellene, őrizetbe vették, letartóztatásáról a következő napokban dönthet a bíróság.

    The post Elkezdik hazaszállítani a buszbaleset sebesültjeit Lengyelországba first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 17:54:37 +0200 1786989277 Belföld     4797767 <![CDATA[ A legyőzhetetlen pompomlány, akit az anyja és a szülés utáni depresszió is kikezdett – ki volt Hayden Panettiere? ]]> https://24.hu/kultura/2026/08/17/hayden-panettiere-meghalt-film-hosok-klicsko/ Mit lehet tudni a haláláról? A színésznő halálhírét édesapja, Skip Panettiere erősítette meg, közleményében azonban nem utalt arra, mi történt pontosan. „Hihetetlenül ragyogó személyiség és igazi természeti erő volt, aki mérhetetlen szeretetet és örömet hozott mindazok életébe, akik ismerték” – írta. [gallery size="central-twocol" ids="4797642,4797644,4797645,4797646,4797647"] A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a rendőröket augusztus 16-án, helyi idő szerint 13 óra 50 perckor riasztották egy eszméletlen nőhöz egy greenville-i lakásba. A kiérkező mentők nem tudták megmenteni az életét, a helyszínen halottnak nyilvánították –  később nyilvánosságra hozták, hogy Panettiere-ről van szó. A rendőrség egyelőre nem osztott meg bővebb információkat, csupán annyit, hogy a színésznő egyik ismerőse tárcsázta a segélyhívót, az elsődleges vizsgálatok kizárták az idegenkezűséget, és gyanús körülmény nem merült fel a halálesettel kapcsolatban. A TMZ belsős forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a színésznő Brian Hickerson társaságában hagyta el Los Angelest – Hickerson volt az, akivel Panettiere korábban meglehetősen viharos, szakításokkal tarkított párkapcsolatban élt, és akit egyszer börtönbe is zártak amiatt, mert bántalmazta a színésznőt. A People azóta megszerezte az eset során készített segélyhívás hangfelvételét. A felvételen egy női diszpécser arról beszél, hogy szívleálláshoz riasztották a mentőket, és egy férfi hangja is hallható, aki azt mondja, „valószínűsíthetően túladagolásról” van szó. A színésznő ügynöke egyelőre annyit közölt, hogy nyomoznak a haláleset ügyében, és „holnapra többet fogunk tudni.”

    Egy játékvonat-reklámtól az elpusztíthatatlan pompomlányig

    Panettiere a New York állambeli Palisadesben született egy korábbi szappanopera-színésznő és a New York-i tűzoltók kapitányának lányaként. A szőke, kékszemű kislányban a showbizniszben edződött édesanya hamar meglátta a potenciált:
    • Panettiere mindössze nyolc hónapos volt, amikor babamodellként debütált a kamerák előtt,
    • tizenegy hónapos, amikor megkapta első szerepét egy játékvonat-reklámban,
    • és ötéves, amikor bekerült a One Life to Live című szappanoperába, amelyben három éven át játszott.
    Közben szerepelt a műfaj egy másik ismert sorozatában, a Guiding Lightban: egy leukémiával harcoló kislányt alakított. A Leukemia & Lymphoma Societynevű nonprofit szervezet emiatt neki ítélt egy díjat, amiért a tévénézők figyelmét a betegségre irányította. Nyolcévesen megvolt a mozifilmes debütálása is: egyrészt ő adta az egyik karakter hangját az Egy bogár életében, másrészt első filmszerepében egy sellőt alakított a Vágyaim netovábbja című romkomban – kis híján ő lett a kislány a David Fincher-féle Pánikszobában is, a szerepet végül Kristen Stewart kapta meg. Nem meglepő, hogy ő lett az ügyeletes, ha tévéfilmekben aranyos szőke kislányt kellett játszani, majd akkor is, ha cserfes tinilányt: olyan tinifilmekben tűnt fel, mint a Jéghercegnő, a Hajrá csajok: Mindent bele és a Lehetek az eseted? Panettiere ezeknek köszönhetően gyorsan betört a köztudatba, olyan sorozatokban szerepelt, mint az Ally McBeal, a Már megint Malcolm és az Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály. Élete legnagyobb sikere azonban csak ezután következett, amikor megkapta Claire Bennett szerepét az akkor induló Hősök című sorozatban: ebben egy olyan pompomlányt alakított, akinek az öngyógyulás volt a szuperképessége, ez pedig meghozta számára a világhírt. 2012-től a Nashville című sorozatban tűnt fel Connie Britton mellett, alakításáért kétszer jelölték Golden Globe-ra. A filmek terén a legnagyobb sikert a Sikoly-filmekben aratta: a negyedik és a hatodik részben alakította Kirby Reedet. Utolsó éveiben elsősorban független és kisköltségvetésű filmekben szerepelt, legutolsó befejezett filmjét, a Sleepwalkert idén januárban mutatták be. [caption id="attachment_4798142" align="aligncenter" width="2967"] Ali Larter, Hayden Panettiere és Masi Oka átveszik a Hősök című sorozatnak járó díjat a színpadon a 33. éves People’s Choice Awards gálán, amelyet 2007. január 9-én rendeztek a Shrine Auditoriumban, Los Angelesben.[/caption]

    Zsarnok anya, bántalmazó vőlegény, függőség és gyász

    Bár papíron álomkarriernek tűnhet Panettiere életútja, a showbizniszben felnövő, a sztárságot már gyerekként megtapasztaló művészek esetében nem ritka eset, hogy a színfalak mögött komoly problémák húzódnak. Nehézségeiről a színésznő korábban is beszélt, az idén májusban kiadott This Is Me: A Reckoning című önéletrajzában pedig egy súlyos életút rajzolódott ki a csillogás mögött. A gyerekkorától gyakorlatilag megfosztották: édesanyját, Lesley Vogelt manipulatívnak írta le, aki már egészen kiskorában meghallgatásról meghallgatásra rángatta, és vasmarokkal tartotta. A színésznő könyvében a többi közt arról írt, eleinte édesanyja elismeréséért próbált jól szerepelni, sőt amikor kiderült, hogy szinte parancsszóra tud sírni a kamera előtt, ebben is azért akart tökéletesedni, hogy anyja megdicsérje. Egy későbbi interjúban ezzel kapcsolatban arról mesélt, gyerekként megtanulta, hogyan gondoljon a szomorú dolgokra – mondjuk egy állat halálára – annak érdekében, hogy előcsalja a könnyeket, ám később úgy tapasztalta, egyre immunisabbá vált rá, így még mélyebbre kellett mennie ehhez. Ebből azonban egyre nehezebben zökkent ki, ez pedig a mentális egészsége kárára ment. Panettiere könyvében azt írja, nagyon nehéz volt úgy felnőni, hogy az anyja a menedzsere is volt egyben. Tizenkilenc éves volt, mikor anyját a Hősök forgatásán a lakóautójába hívta, és megkérte, ezentúl ne a menedzsere legyen, hanem az anyja. Tartozol nekem – mondta Vogel a színésznő elmondása alapján, amikor otthagyta őt a lakókocsiban, véget vetve a munkakapcsolatuknak. Könyvében beszámolt arról is, tinédzserkorában egy Oscar-díjas rendező – akit nem nevezett meg – levetkőzött előtte, egy másik alkalommal pedig megpróbálták rákényszeríteni, hogy lefeküdjön egy ismert brit énekessel. [caption id="attachment_4798161" align="aligncenter" width="2929"] Hayden Panettiere édesanyjával az NBC 2007–2008-as műsorbemutatójának vörös szőnyeges eseményén, New Yorkban.[/caption] Magánélete sem alakult szerencsésen. 2008-ben megismerkedett Volodimir Klicsko nehézsúlyú ökölvívó világbajnokkal egy könyvbemutatón, egy évvel később pedig randizni kezdtek. Kilencéves kapcsolatuk során többször szakítottak, 2013-ban jegyezték el egymást, 2014-ben megszületett kislányuk, Kaya Evdokia Klicsko, ám a házasságig végül nem jutottak el. Panettiere többször vallott a súlyos szülés utáni depressziójáról. Könyvében azt írta, az egyre súlyosbodó depresszióját alkohollal próbálta kezelni – tindézserkora óta voltak alkohol- és gyógyszerproblémái –, és a gyermeke mindössze négy hónapos volt, amikor újra inni kezdett. „Az első dolog, amire gondoltam felkelés után, az az alkohol volt. Nem a gyerekem, nem a munkám, nem az életem más része. Innom kellett, hogy működni tudjak” – vallott függőségéről a könyvében. A színésznő emiatt többször járt elvonón és egy olyan intézményben is, ahol a szülés utáni depresszióját kezelték. 2019-ben szakítottak vőlegényével, és amikor Panettiere ismét elvonóra került, Klicsko kizárólagos felügyeleti jogot kért, mivel úgy vélte, kislányuk nincs biztonságban az anyjánál. A színésznő először arról posztolt, a végsőkig küzdeni fog a lányáért, ám végül beleegyezett abba, hogy a gyermek az apjával éljen Ukrajnában. Életem legnehezebb dolga volt. De jó anya akartam lenni, és van az úgy, hogy attól lesz a legjobb anya valaki, ha elengedi a gyerekét – idézte fel. Alkoholproblémái olyannyira súlyosbodtak, hogy az orvosok közölték vele: a mája fel fogja adni, ha nem hagyja abba az ivást. A színésznő 2020-ban nyolc hónapig volt elvonón, azóta saját bevallása szerint tiszta volt. Panetterie 2018-ban találkozott a már említett Hickersonnal, akivel hol együtt voltak, hol szakítottak. 2020-ban Hickersont letartóztatták családon belüli erőszak miatt, börtönbe is került miatta. Később nyilvánosan elismerte, hogy bántalmazta Panettiere-t; ennek ellenére ismét egy pár lettek, és bár nem volt egyértelmű, milyen jellegű kapcsolat van köztük, a színésznő halála előtti napon együtt utaztak el. 2023-ban újabb csapás érte a színésznőt: mindössze 28 éves korában szívmegnagyobbodás következtében meghalt szintén színész testvére, Jansen Panettiere. Testvére elvesztéséről – akit a legjobb barátjának nevezett – még az egyik utolsó interjújában is könnyek közt mesélt, ám egyúttal kijelentette azt is, talán végre túl tud lépni az őt ért nehézségeken: Végre úgy érzem, leráztam a sötétséget, a negativitást. Bezártam egy ajtót, és kinyílt egy új, ami miatt úgy érzem, nyitott vagyok az izgalmas lehetőségekre, a pozitív dolgokra. Azt érzem, hogy még sok mindent kell megélnem. [caption id="attachment_4798173" align="aligncenter" width="3000"] Hayden Panettiere és Brian Hickerson Panettiere öccsének temetésén, 2023. március 8-án, Palisadesben.[/caption]

    The post A legyőzhetetlen pompomlány, akit az anyja és a szülés utáni depresszió is kikezdett – ki volt Hayden Panettiere? first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 19:43:04 +0200 1786995784 Kultúra     4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

    Úszó Eb

    férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

    The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport     4797716 <![CDATA[ Ókovács Szilveszter nyilvános bocsánatkérésig felfüggeszti Keveházi Gábor örökös tagsági járandóságát ]]> https://24.hu/kultura/2026/08/17/okovacs-szilveszter-kevehazi-gabor-orokos-tagsagi-jarandosag-felfuggesztese/ Keveházi Gábor a minap a kulturális kormányzatot és a magyar balett vezetését bírálta, Ókovács Szilveszter pedig kemény hangú posztban válaszolt neki.

    Keveházi Gábor: 16 éve nincs szükség a tudásomra

    Keveházi néhány napja közreadott nyílt levelében saját, 16 éve tartó mellőzöttségéről, valamint a magyar balett jelenlegi helyzetéről írt. A balettművész szerint 2009-ben, annak ellenére, hogy pályázaton újabb öt évre elnyerte a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének vezetését, politikai okokból távolították el posztjáról. Állítása szerint a Munkaügyi Bíróság később megállapította, hogy jogellenesen állították fel a vezetői pozícióból. Keveházi szerint már akkor attól tartott, hogy az intézkedések „tönkre fogják tenni az egyetlen magyar klasszikus balettegyüttest”, majd a következő években külföldön kapott lehetőségeket: többek között Szerbiában, Németországban, Csehországban, Észak-Macedóniában és Kazahsztánban dolgozott, miközben Magyarországon elmondása szerint nem tartottak igényt a szakértelmére a Fidesz kormányzásának idején. Mint írja, az Operaházba azóta is csak nézőként jár. A balettművész szerint közben a magyar táncéletben olyanok kerültek meghatározó pozíciókba, akik „a politikánál jól fekvők, nem feltétlen a szakértelemmel rendelkezők”. Külön is megnevezi Kiss Jánost, Molnár Mártát és Solymosi Tamást, akik szerinte régóta meghatározó szerepet töltenek be a magyar balett- és táncéletben. Kiss Jánost egyenesen „a táncszakma Vidnyánszky Attilájának” nevezi, ugyanakkor hozzáteszi, hogy tevékenységüket nem kívánja részletesen elemezni. Keveházi a tavalyi választásokat követő időszakhoz fűzött reményeiről is ír. Azt mondja, áprilisban maga is úgy érezte, hogy „tán most eljön a szakértelem ideje”, és arra számított, hogy a balett területén is gyors változások kezdődnek. Részt vett egy, az Operaház helyzetéről szóló szakmai egyeztetésen is, amelyen a balettművészetet egyedüliként képviselte. A poszt szerint néhány nappal később az esemény egyik résztvevőjét kinevezték a zeneművészetért felelős helyettes államtitkárnak (ő Popa Gergely, a Savaria Szimfonikus Zenekar korábbi igazgatója), akinek feladatköre a balettet is érinti. Ez Keveházi szerint újabb aggodalmakat vet fel, mivel úgy látja, hogy a magyar balett sorsáról ismét olyanok dönthetnek, akiknek nincs megfelelő szakmai rálátásuk a területre. A jelenlegi balettvezetés támogatását is bírálja, és azt állítja, hogy a Nemzeti Balett teljes átszervezésére és megújítására lenne szükség. Szerinte a vezetői posztra most felmerülő, tapasztalatlan önjelöltek nem alkalmasak a feladatra. Keveházi hangsúlyozza, hogy szerinte nem kizárólag a Magyar Nemzeti Balett helyzetéről van szó, hanem a Táncművészeti Egyetem és a teljes magyar táncélet problémáit is együtt kellene kezelni. Állítása szerint mindössze három olyan szakember van Magyarországon, aki erre a komplex feladatra képes, nevüket azonban nem említi. Egy, kifejezetten a magyar táncélettel foglalkozó megbízott kinevezését is szükségesnek tartaná, aki az alternatív táncművészet problémáival is foglalkozna. A balettművész azt is kifogásolja, hogy miközben szerinte számos pozícióra pályázó szakember próbálja ellehetetleníteni azokat, akik nem tisztséget szeretnének, hanem a művészeti ág helyzetét akarják javítani, a szakma véleményét nem veszik kellőképpen figyelembe. Mint írja, azért hozta nyilvánosságra álláspontját, mert „nincs kivel beszélni erről az ügyről”. Keveházi szerint több mint egy hónappal korábban a kulturális vezetéshez eljuttattak egy, tizenhárom vezető balettművész által aláírt levelet is, amelyre állítása szerint mindeddig nem érkezett válasz. Nyílt levelét egy Seregi Lászlótól származó mondattal zárja, amelyet a Fidesz hatalomra kerülésekor mondott: „csak annyira ba…átok el, hogy utána még rendbe lehessen hozni!” Keveházi szerint a szakma készen áll arra, hogy ezt megtegye, de nem mindegy, hogy a kulturális vezetés kikkel egyeztet, és kinek a véleményére hallgat. 16 éve mondom, írom a véleményemet, harcolok a szakmámért, (nem magamért) – írja, hozzátéve, hogy amíg él, harcolni fog a balettművészetért.

    Ókovács Szilveszter: A Magyar Nemzeti Balett a világ egyik vezető társulatává vált

    Ókovács Szilveszter válaszában több ponton is vitatja Keveházi állításait, és elsősorban a Magyar Nemzeti Balett jelenlegi teljesítményével igyekszik alátámasztani, hogy szerinte nincs szükség az együttes Keveházi által sürgetett átalakítására. Az Operaház főigazgatója egyebek mellett felidéz egy állítása szerint hét évvel ezelőtti esetet, amikor Keveházi és más, az Operaház örökös tagjai egy, a minisztériumban működő titkos bizottságban vettek részt. Ókovács szerint a testület a balettegyüttes működésének átalakítását készítette elő, többek között azt javasolva, hogy az együttesben legfeljebb 20 százalék lehessen a külföldi táncosok aránya. A főigazgató szerint a kezdeményezés jogi és szakmai szempontból is súlyos következményekkel járt volna. Állítása szerint amikor Solymosi Tamással rányitottak a bizottság második ülésére, Keveházi éppen azt mondta a jelenlegi balettigazgatóról, hogy Solymosi Tamás rákos daganat a magyar balett testén. Ókovács szerint a minisztérium végül feloszlatta a bizottságot, miután az Operaház vezetésének sikerült bemutatnia az együttes tényleges teljesítményét a döntéshozóknak. A külföldi táncosok magas arányára vonatkozó kritikákat a jelenlegi adatokkal cáfolja: közlése szerint a 120 operaházi balettművészből 56 magyar állampolgár, az elmúlt 15 évben pedig 31 olyan táncost vettek fel, aki a Magyar Táncművészeti Egyetemen végzett. A külföldiek között szerinte az olaszok és a japánok vannak a legtöbben, az ukrán és orosz táncosok aránya pedig egyaránt három százalék. A főigazgató a Magyar Nemzeti Balett szakmai eredményeit is részletesen felsorolja. Mint írja, míg Keveházi igazgatásának utolsó évében (2009/10-es évad) 76 balettelőadást tartottak, a mostani, 2026/27-es évadra 143 előadást terveznek. Ókovács szerint az együttest az elmúlt időszakban 11 országba vitték el, repertoárján pedig 22 egész estés balettdarab szerepel, a klasszikus művek mellett csaknem ugyanennyi kortárs egyfelvonásossal. Szerinte a társulat „a világ egyik vezető klasszikus társulatává vált”. A főigazgató kiemeli azt is, hogy minden évadban műsorra tűznek Seregi László-művet, és szerinte megszületett a Seregi utáni korszak első maradandó magyar balettje is: Venekei Mariann A vágy villamosa című darabja Dés László zenéjével. Az infrastruktúra fejlesztését is felhozza példaként: állítása szerint a korábbi három helyett jelenleg kilenc teremben gyakorolhat a Magyar Nemzeti Balett, és egy-egy társulati státuszra öt kontinensről 1000-1200 táncos pályázik. Ókovács szerint a nemzeti balett fogalma nem azt jelenti, hogy az együttes tagjai között elsősorban a nemzetiség alapján kellene válogatni, hanem azt, hogy az állam által támogatott társulatnak „a lehető legjobbak első és egyetlen” együttesének kell lennie. Solymosi Tamásról azt írja, hogy nemzetközi kapcsolatai és szakmai tapasztalata alapján alkalmas a társulat vezetésére, és hangsúlyozza, hogy jelenlegi szerződéséből még két év van hátra. A válasz végén Ókovács személyesebb hangnemre vált. Keveházit azzal bírálja, hogy szerinte évtizedek óta a vezetés kritikájával foglalkozik, és örökös tagként havi juttatást kap az Operától – de ezt most az etikai kódexre hivatkozva felfüggesztik. Amikor Keveházi Gábor aktívan táncolt, még Kádár Jánosnak hívták a pártfőtitkárt. Nem ma volt, de azóta tolja magát a zárt ajtók és levelek, zárt borítékok világában. Örökös tagi címét nem alattunk kapta, nincs tehát vele teendőm. De a havi apanázst ezennel megint felfüggesztem a vonatkozó etikai kódex szerint – ezúttal nyilvános bocsánatkérésig. Mégse az áldozat fizesse már a merénylőt – írja Ókovács, majd azzal zárja bejegyzését, hogy a Magyar Nemzeti Balett már megkezdte a próbákat, és a 143. évadot is ők nyitják. Az első önálló előadásra szeptember 12-én kerül sor, míg Keveházi igazgatásának utolsó évében szerinte csak november 7-én kezdődött az önálló balettévad.

    The post Ókovács Szilveszter nyilvános bocsánatkérésig felfüggeszti Keveházi Gábor örökös tagsági járandóságát first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 10:17:16 +0200 1786961836 Kultúra     4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

    Úszó Eb

    férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

    The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport     4798100 <![CDATA[ Kallas: Ősszel jelentősen kibővíthetik az Oroszország elleni uniós szankciókat ]]> https://24.hu/kulfold/2026/08/17/eus-szankciok-oroszorszag-kibovites/ Kaja Kallas elmondta, hogy a büntetőintézkedések már így is több mint egybillió euró (362,2 billió forint) kárt okoztak az oroszországi háborús gépezetnek, hozzátéve, hogy ősszel új, „a háború kezdete óta minden eddiginél átfogóbb" szankciós listát kíván beterjeszteni Brüsszelben, amit ha elfogadnak, egy csapásra harmadával növeli a büntetőintézkedéssel sújtott orosz jogi és természetes személyek számát. Bár részletekre nem tért ki, a Reuters hírügynökség uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva azt közölte, az új, Moszkva hadiipari létesítményeit célzó intézkedések keretében az Európai Külügyi Szolgálat (EASZ) mintegy 1600, oroszországi székhellyel rendelkező természetes és jogi személyt javasolna. A büntetőintézkedések utazási és tranzakciós tilalmat, valamint vagyonbefagyasztást is tartalmaznának. Az EU mind ez idáig már csaknem 3000 természetes és jogi személyt vont szankciók alá az ukrajnai háborúval összefüggésben - emlékeztetett a hírügynökség. A források szerint az EKSZ várhatóan szeptemberben terjeszti az új szankciós listát a tagállamok elé, mégpedig abban a reményben, hogy azt már akár októberben elfogadják. A külügyi szolgálat szeptemberben várhatóan további, az ukrajnai gyermekek Oroszországba hurcolásával kapcsolatos szankciós listát is beterjeszt majd, később pedig az Oroszország hibrid tevékenységével - a többi között kibertámadásokkal és hamis információk terjesztésével - összefüggő szankciós javaslatokat is benyújt majd. Az EU július végén fogadta el az Oroszország elleni 21. szankciós csomagot, amely az orosz energiát, pénzügyi szolgáltatásokat és kriptoeszköz-ágazatot célozta. Az EU-nak továbbra is eltökélt szándéka, hogy fenntartsa és fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy Oroszország véget vessen brutális agressziós háborújának, és érdemi tárgyalásokat kezdjen az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében - szögezte le közleményében az Európai Unió Tanácsa. (MTI)

    The post Kallas: Ősszel jelentősen kibővíthetik az Oroszország elleni uniós szankciókat first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 14:43:34 +0200 1786977814 Nagyvilág     4797313 <![CDATA[ Vindics-Tóth megkönnyezte az Eb-ezüstjét: Ezt most nagyon meg kell ünnepelnem ]]> https://24.hu/sport/2026/08/16/vindics-toth-lili-anna-eb-ezust-nyilatkozat/ Vindics-Tóth Lili Anna, aki elsősorban edzőjének, Wolfgang Heinignek és férjének, a 800 méter sokszoros magyar bajnokának, Vindics Balázsnak köszönte meg a támogatást, a segítséget.

    Férje látta előre, hogy jó formában van

    „Wolfgangnak óriási szerepe van ebben, ő volt, aki azt mondta, hogy maratont kell futnom. A férjem pedig, aki látott az edzéseken, annyit mondott nekem az Eb előtt, hogy nem akar jósolni, de bikaerős vagyok, és én is azt éreztem, hogy miért ne lehetnék én az, aki magyar futóként valami nagyot csinál itt az Európa-bajnokságon” – idézi az MTI az Eb-ezüstérmest. Vindics-Tóth Lili Anna felidézte, hogy 22 évesen a tokiói olimpián szerepelt 3000 méter akadályon, és csak kevéssel maradt le a döntőről, azóta viszont nem igazán voltak sikerei, a felnőttvilágversenyeken nem szerepelt jól, ám az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalat és munka kellett a mostani éremhez. Most vagyok igazán hálás azért, hogy volt bennem annyi alázat és akkora akarat, hogy éveken át keményen tudtam dolgozni, aminek ez lett az eredménye – jegyezte meg a magyar atléta. [embed_any_code code="%3Ciframe%20src%3D'https%3A%2F%2Fwww.eurosport.hu%2Fatletika%2Feuropean-athletics-championships%2F2026%2Fvarazsoltak-a-magyar-maratonfuto-lanyok-az-eb-n-vindics-toth-lili-ezuestermes-szabo-nora-4.-lett_vid60093654%2Fembed-video.shtml'%20width%3D%22560%22%20height%3D%22315%22%20allowfullscreen%20allow%3D%22encrypted-media%20*%22%20frameborder%3D0%3E%3C%2Fiframe%3E"]

    Segített a mezeifutó-múlt

    Az Eb-re Vindics-Tóth úgy érkezett, hogy riválisai mind sokkal tapasztaltabbak a távon, ezért szinte esélytelennek számít, menet közben azonban végig ott tudott maradni az érmekért folyó küzdelemben, és a végén is jó erőben érezte magát, a rengeteg emelkedővel nehezített pályán pedig kamatozott a karrierje korábbi részében szerzett sok tapasztalat. „A maraton gyakorlatilag 30 kilométer után kezdődik, és bármi történhet. Előzetesen akár egy tizedik-tizenötödik hellyel sem lettem volna szomorú, nem igazán tudtam, hogy fog esni nekem az állandó fel-le futás. Úgy tűnik, az akadályfutó- és mezeifutó-múlt most segített, mert a dombokon végig nagyon erősnek éreztem magam, és tudtam nyomni” – elevenítette fel versenyét a magyar hosszútávfutó, hozzátéve, hogy próbált az erejével jól gazdálkodni, az idővel egyáltalán nem foglalkozott, csak a vetélytársakra figyelt, az indításaikra próbált reagálni, miközben a pulzusát is figyelte, ami gyakorlatilag a hajráig 160 alatt volt.

    Lehet még nagyobbat álmodni

    „Az volt bennem, hogy mennem kell a bollyal, az utolsó körben pedig éreztem, hogy van még erőm, jó állapotban vagyok, és meg tudok indulni. A vége felé megfordult a fejemben, hogy ebben a mezőnyben én vagyok a leggyorsabb az 1500-as múltam miatt, de azért egy maratonon nem mindig tudja az ember a végén kihozni magából azt a sebességet, amire képes, ezért sem akartam a végéig várni” – mondta a futó, aki a birminghami, rendkívül nehéz pályán előzetesen legkevésbé az egyéni csúcsjavításra számított, és amikor jóval a célba érés után rájött, hogy 2:27:21 órával új rekordot futott, el sem akarta hinni. Azért ez azt jelenti, hogy egy sík pályán, iramfutókkal egy nagyon-nagyon erős eredményre is képes lehetek – jegyezte meg Vindics-Tóth Lili Anna, aki elárulta, hogy az álma vált valóra a felnőtt Európa-bajnoki éremmel: „Még fiatalon egyértelműen az volt az álmom, hogy felnőtt Eb-érmet nyerjek. Most pedig úgy tűnik, hogy innentől talán lehet ennél is nagyobbat álmodni.” Legutóbb 1966-ban nyert magyar maratonista Eb-n érmet. Akkor Tóth Gyula harmadik lett a kontinensviadalon. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/15/atletikai-eb-maratoni-gyaloglas-venyercsan-bence/" image="1" lead="1"]

    The post Vindics-Tóth megkönnyezte az Eb-ezüstjét: Ezt most nagyon meg kell ünnepelnem first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sun, 16 Aug 2026 13:55:15 +0200 1786888515 Sport     4798333 <![CDATA[ Nyomoznak az állami lombikrendszer ügyében – sajtóértesülés ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/nyomozas-allami-lombikrendszer-drek-sajtoertesules/ arról ír, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának korrupciós bűnözés elleni egysége kihallgatásokat folytat a Dunamenti REK Reprodukciós Központ (DREK) gazdálkodásával összefüggésben.

    Milliárdos költések és vitatott beszerzések

    A meddőségi ellátás 2020-ban került teljes egészében állami kézbe. Az állam akkor a korábbi magánszolgáltatók többségét megvásárolta, majd az intézményeket egy szervezetbe integrálta. A lap szerint a kivásárlás és az azt követő fejlesztések összesen több tízmilliárd forintos közpénzfelhasználással jártak. Az évi 10 milliárdos bevétellel rendelkező DREK nyolc telephelyen működik, a társaság ügyvezetője a Szegeden élő és ott is praktizáló szemorvos, dr. Horpácsi Balázs. A felügyelőbizottság elnöke dr. Tűzkő Nándor, az Orbán-család „házi nőgyógyászaként” emlegetett szakember, dr. Bari-Tolnai Krisztina jogász, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) volt jogi igazgatója, valamint Végvári Tamás, az OKFŐ alapellátási igazgatója. A cikk felidézi, hogy az állam az elmúlt években közel 100 milliárd forintot fordított a meddőségi ellátásra. Az ElitMed szerint ugyanakkor a kezelések eredményessége nem növekedett olyan mértékben, mint azt az átalakításoktól várták. A vizsgálat egyik fókusza lehet egy 620 millió forintért beszerzett informatikai rendszer is. A lap szerint több intézményi vezető korábban ellenezte a szoftver megvásárlását, és a rendszer később nehezen használhatónak bizonyult.

    Személyi összefonódások is felmerülnek

    A cikk szerint a DREK szerződéses kapcsolatban áll olyan jogi szolgáltatókkal is, akik személyes vagy intézményi szálakon kötődnek az állami egészségügy vezetéséhez. Az ElitMed megemlíti dr. Limbach Viktóriát, az OKFŐ HR-igazgatójának testvérét, illetve dr. Méhes László ügyvédet. Emellett a lap kitér arra is, hogy a meddőségi ellátás kommunikációs feladataira Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó vállalkozások összesen 211 millió forintnyi közpénzes megbízást kaptak, ami szerintük egy állami monopóliumként működő rendszer esetében kérdéseket vet fel. A hatóságok egyelőre nem közölték, hogy pontosan mely szerződéseket, beszerzéseket vagy döntéseket vizsgálják. Az ElitMed szerint jelenleg csak annyi ismert, hogy a nyomozók pénzügyi mozgásokkal és szerződésekkel összefüggésben folytatnak kihallgatásokat.

    The post Nyomoznak az állami lombikrendszer ügyében – sajtóértesülés first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 20:57:03 +0200 1787000223 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798400 <![CDATA[ Valami felrobbant egy családi házban Győrváron ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/18/valami-felrobbant-egy-csaladi-hazban-gyorvaron/ közölte keddre virradóra a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján, szerdán. A robbanásnak akkora ereje volt, hogy a födém és az épület falai is rongálódtak, a szomszédos lakóépület ablakainak egy része pedig kitört. A vasvári önkormányzati tűzoltókat követően a zalaegerszegi hivatásos egységek is a helyszínre siettek, és eloltották a lángokat. A tűzoltók a munkálatok közben eltávolították a szükséges épületelemeket az életveszélyessé vált háznál.

    The post Valami felrobbant egy családi házban Győrváron first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 07:50:14 +0200 1787039414 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798079 <![CDATA[ Közel százan pályáztak a vagyonvisszaszerzési hivatal élére ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/vagyonvisszaszerzesi-vagyonvedelmi-hivatal-vezetoi-palyazat-lezarult/ Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke.

    Többlépcsős kiválasztás

    A döntési folyamat több szakaszból áll. A bizottság várhatóan augusztus 24-én zárt ülésen határoz arról, kik kerülhetnek a személyes meghallgatásra. Tisztségenként a három legmagasabb pontszámot elérő pályázó automatikusan meghívást kap, emellett valamennyi parlamenti képviselőcsoport további egy jelölt meghallgatását is kezdeményezheti. A személyes meghallgatások augusztus 25. és 26. között zajlanak, szükség esetén augusztus 27-én is folytatódhatnak.

    Mi lesz az új hivatal feladata?

    A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal független intézményként működik majd, és a közvagyon védelméért, a jogellenesen elidegenített vagyon felkutatásáért, valamint a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárásáért felel. A szervezet az igazságszolgáltatás közreműködőjeként vesz részt a közvagyon védelmét és a jogellenesen elvesztett vagyon visszaszerzését szolgáló eljárásokban.

    A végső döntés a parlamenté

    A bizottság várhatóan augusztus 27-én vagy 28-án tesz javaslatot az Országgyűlésnek az egyes tisztségekre alkalmasnak tartott jelöltekről. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit végül az Országgyűlés választja meg titkos szavazással.

    The post Közel százan pályáztak a vagyonvisszaszerzési hivatal élére first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 14:34:17 +0200 1786977257 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798331 <![CDATA[ Lezuhant egy magánhelikopter egy görög szigeten ]]> https://24.hu/kulfold/2026/08/17/lezuhant-helikopter-gorogorszag/ The post Lezuhant egy magánhelikopter egy görög szigeten first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 20:48:29 +0200 1786999709 Nagyvilág     4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

    Úszó Eb

    férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

    The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport     4797737 <![CDATA[ „Godzilla El Niño” csaphat le az Amazonas-medencére, ennek hatását pedig mindenki meg fogja érezni ]]> https://24.hu/tudomany/2026/08/17/el-nino-brazila-amazonas-medence-esoerdo-kritikus/ Európában erdőtüzek tombolnak, Ázsiában pedig áradásokkal küzdenek, a bolygónk klímájának szempontjából kulcsfontosságú Amazonas-medencében egy olyan aszály várható az El Niño hatására, amely komoly félelmet kelt a szakértők, az erdővédők és az élelmiszertermelők körében egyaránt – írja a Guardian. A tudósok szerint a mostani El Niño várhatóan az elmúlt 150 év legerősebb eseménye lesz. Az előrejelzések szerint az El Niño csúcspontja a világ legnagyobb trópusi esőerdője számára a lehető legrosszabbkor fog bekövetkezni: az október és december közötti száraz évszak végén, amikor a folyók vízszintje a legalacsonyabb, és az aljnövényzet várhatóan teljesen kiszárad majd. Ez pedig egy olyan, rendkívül sebezhető időszakat teremt majd az erdő számára, amely globálisan fontos szerepet játszik az éghajlat stabilizálásában.

    Mi a probléma?

    Néhány évtizeddel ezelőtt az esőerdőkben uralkodó aszály gondolata teljesen bizarrnak tűnt volna. Az Amazonas a világ legnagyobb folyója, főbb mellékfolyói pedig a bolygó fő édesvízforrásai közé tartoznak. A körülöttük lévő erdők mindig is híresek voltak a páratartalomról, óriási fáikkal, amelyek felszívták a nedvességet és a légkörbe pumpálták, amelyek egy egész kontinenst hűtöttek és öntöztek. Az Amazonasban található több milliárd fa és növény hatalmas mennyiségű szén-dioxidot is megköt, ami az egész bolygó számára előnyös. Ennek a funkciónak bármilyen gyengülése növeli az instabilitás, az élelmiszer-bizonytalanság és a szélsőséges időjárás kockázatát. Márpedig a tudósok és az őslakosok szerint az Amazonas-medence még mindig a 2023-24-es El Niño pusztítását nyögi, amely rekord alacsony szintre vitte a világ legnagyobb folyóinak vízszintjét, példátlan tűzvészeket váltott ki, és tömeges halpusztulást eredményezett. Mivel az Amazonas egyharmadát mára felemésztették az emberi behatások (a mezőgazdaság és a bányászat), a fák és az aljnövényzet gyúlékonyabbá vált, így fennáll az esélye, hogy olyan „megatüzek” alakulhatnak ki, amelyek visszafordíthatatlanok lennének. A kormány műholdas megfigyeléssel és megnövelt tűzoltói kapacitással próbálja kezelni a problémát, aminek van is eredménye: tavaly ugyanis az Amazonas leégett területei a legalacsonyabb szintre csökkentek az 1985-ös feljegyzések kezdete óta. Egy év azonban nem elég ahhoz, hogy az erdő regenerálódjon, és most sokkal nagyobb veszéllyel néz szembe, a helyiek által Godzilla El Niñónak nevezett jelenség miatt. A brazil meteorológiai ügynökség pedig most közzétett egy előrejelzést, miszerint a szokatlanul erős El Niño késlelteti az amazonasi esős évszak kezdetét, növeli a hőmérsékletet, kimeríti a folyókat és fokozza a tűzveszélyt.

    Mi vár ránk?

    Mivel az ezt megelőző 3 legerősebb jelenség (1997-98, 2015-16 és 2023-24) katasztrofálisnak bizonyult az Amazonas számára, Jos Barlow professzor, a Lancaster Környezetvédelmi Központ Amazonas-szakértője szerint könnyen lehet, hogy egy negyedik ilyen esemény, még súlyosabb krízist teremthet. Nehéz elképzelni a még súlyosabb aszályok és hőség következményeit – jelentette ki a szakértő. Ez olyan, mintha már beteg lennél, és közben megfertőződnél. A fertőzés sokkal nagyobb hatással lesz a szervezetedre, mert az immunrendszered már legyengült a betegség elleni küzdelemben – mondta Dr. Erika Berenguer, az Oxfordi Egyetem erdészeti szakértője. A szakértők szerint a helyzet elhúzódhat és súlyosbodhat is 2027-ben, mivel körülbelül három hónapos késés van az El Niño Csendes-óceánban elért csúcspontja és a világ más részein bekövetkező hőmérséklet-emelkedés között. A gazdák már most attól tartanak, hogy a forróság és az aszály súlyos hatással lesz a szarvasmarhákra, a szójababexportra, és még sok mindenre. Nem véletlen, hogy az ENSZ előrejelzése szerint további 50 millió ember fog súlyos éhezéssel szembesülni az El Niño miatt jövő évre. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/tudomany/2026/06/21/el-nino-la-nina-felmelegedes-rekord-molnar-laszlo-24extra/" image="1" lead="1"]

    The post „Godzilla El Niño” csaphat le az Amazonas-medencére, ennek hatását pedig mindenki meg fogja érezni first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 10:40:43 +0200 1786963243 Tudomány     4796372 <![CDATA[ „Voltak, akik úgy menekültek, hogy ölben vitték a gyereküket” – egy magyar szemtanú videóval számolt be a 24.hu-nak a horvátországi tűzvészről ]]> https://24.hu/kulfold/2026/08/14/omis-horvat-tuzvesz-szemtanu-video-24extra/ csütörtökről péntekre virradó éjjel hatalmas erdőtűz ütött ki a horvátországi Omis városánál fekvő népszerű üdülőhelyen. A tűz csütörtökön 20 óra 21 perckor keletkezett Lokva Rogoznica településen, az Adriai-tenger partján végighúzódó főút közelében. A lángok az erős szél miatt gyorsan továbbterjedtek a száraz növényzetben és a fenyőerdőben, elértek lakóépületeket, az éjszaka folyamán pedig Omis területét is. A katasztrófát Slavko Tucakovic országos tűzoltóparancsnok péntek reggel az ország eddigi legnagyobb tűzvészének nevezte. Az eddigi beszámolók szerint nagyjából ezerhektárnyi terület égett le. Több tucat lakóépület megrongálódott vagy teljesen kiégett, valamint éttermek, gépkocsik, hajók, melléképületek, ültetvények és az elektromos hálózat egyes részei is károsodtak. A tűzvész miatt negyven ember került kórházba Splitben, közülük heten lélegeztetőgépre kerültek. Péntek délután a rendőrök egy halálos áldozatra is bukkantak, és hét további sérült állapota életveszélyes. [embed_any_code code="%3Cscript%20src%3D%22https%3A%2F%2Fcdn.jwplayer.com%2Fplayers%2F0lOsPeXO-3wiEd5me.js%22%3E%3C%2Fscript%3E"] Darabos Péter felvétele

    A hatóságok csütörtök éjszaka tömeges evakuálást rendeltek el. A Horvát Vöröskereszt hat befogadóhelyén több mint 2500 lakos és turista fordult meg. Az emberek egy részét tengeri úton menekítették ki, az akcióban rendőrségi, kikötői és katonai hajók mellett helyi lakosok is részt vettek.

    Legalább 58 magyart is ki kellett menekíteni az érintett területről.

    A 24.hu-t kiadó Central Médiacsoport design részlegének munkatársa, Darabos Péter a tűzvész éjszakáján éppen egy omisi szállodában tartózkodott. Közelről látta az eseményeket, s lapunknak beszámolt a borzalmas éjszakáról, valamint rendelkezésünkre bocsátotta az általa készített fotókat és videókat.

    Monumentális, iszonyú lángok

    „A barátaimmal a Cetina-folyó egyik oldalán szálltunk meg, 300 méterre a víztől, a stranddal szemben, közel a nagy hegyekhez” – idézi fel emlékeit a férfi. „A folyó túloldalán a strand fölött, a szemben lévő hegy égett le, olyan közel, hogy konkrétan a pernyét fújta ránk a szél. Este nyolckor, mikor az egész kezdődött, még nem érzékeltünk semmit. Már itthon voltunk. Mielőtt lefeküdtünk, kimentünk a teraszra nézelődni, s arra lettünk figyelmesek, hogy egyre több tűzoltóautó halad el alattunk, aztán egy mentő is. Nyugovóra tértünk; félálomban hallottam, hogy megy valami szirénázás. Az egyik barátom azt mondta, hogy nála a kék fények bevillogtak a szobába. Éjjel kettő körül kimentünk megnézni, hogy mi van, és addigra teljesen fel volt bolydulva minden. Már oda is megérkeztek a mentők, ahol laktunk, mert ott volt mellettünk a sportcsarnok, ahol elhelyezték az evakuáltakat.” [embed_any_code code="%3Cscript%20src%3D%22https%3A%2F%2Fcdn.jwplayer.com%2Fplayers%2FWMqaCEhR-kKo9kQI1.js%22%3E%3C%2Fscript%3E"] Darabos szerint az egész apokaliptikus volt és szürreális: látta, hogy elmennek a tűzoltók, azután csönd lesz, és  ellenkező irányban konvojban, szinte némán vonulnak az emberek és az autók. Észrevette, hogy már piros a színe a hegy tetejének, s közben az internetről derült ki, hogy ég a közelben valami, de még nem tudták, hol és milyen mértékben. „Utána kimentem a partra, a folyó gyakorlatilag kettévágta azt a részt, ami égett. Addigra tele volt a hely emberekkel; átnéztem a túloldalra, a hegyes részre, monumentális volt az egész, iszonyatos méretű lángok, az egész hegyoldalon hatalmas lángnyelvek csaptak föl, kezdett megtelni a környék gomolygó füsttel. Nagyon erős szél volt, és mikor jött egy szélroham, újra fellángolt a hegy, amikor pedig a szél kicsit elállt, rögtön megült a füst. És akkor hallottuk, hogy szemben a hegyoldalon levő házaknál recseg-ropog minden, és kezdődtek a robbanások: egy nagy robbanás, aztán még egy, és így tovább; nem tudom, mi lehetett, talán gázpalackok: éles dörrenések voltak. Fönt a hegyoldalban villák is voltak, sorházak, is, mivel onnan nagyon szép a kilátás a tengerre. Ott az egészen végighaladt a tűz, és felfalt szinte mindent. Nyilván a házak kicsit alacsonyabban voltak, a tűz meg először fönt égett a hegy gerincénél, de aztán lassan lefelé is végigégett. A hegyoldalban a házak fényei kialudtak, nyilván az áramellátás is megszűnt, csak a tűz fényét meg a füstöt láttuk,  a házakat nem. Később tudtuk meg, hogy a házak  egy része megúszta, nem az összes égett ki – viszont azt is láttuk, hogy az ott parkoló autók közül egy csomó kiégett. [gallery ids="4796425,4796428,4796426,4796429,4796427,4796430"] Amikor már egész közel jött a tűz, akkor hordta a szél az arcukba a pernyét is. Mindenünk füstszagú lett.”

    Eluralkodó döbbenet és aggodalom

    „Ráírtunk a tulajra, hogy ebben a házban veszélyben vagyunk-e, ő azt jelezte, egyelőre nem kell félni, nem fog ide bejönni a tűz, mert nem tud ide átterjedni. Viszont egyre többen jöttek evakuált emberek, akiket az otthonukból vagy a szállásukról menekítettek ki. Az megrázó volt. Több családot is láttam, volt köztük olyan, hogy apa, anya és három kicsi gyerek. Voltak, akik ölben vitték a gyereküket, és húzták maguk után a bőröndöket. Láttam olyan kigyereket, aki a kis plüssjátékával próbált elaludni a fal tövében, az apja ölében. Láttam, hogy egy kerekesszékes nénit is toltak oda, és a templom oldalában aludtak az emberek a cuccukon – mindazok, akik nem akartak bevonulni a vészhelyzet miatt megnyitott sportcsarnokba. Nem volt hangos sírás vagy jajveszékelés, inkább néma döbbenet és értetlenség, hogy most akkor mi van. Három–négy idős nénike ült az egyik padon, az egyik a tenyerébe temette az arcát. Feltűnt, hogy milyen sok idős embert látunk, talán valami idősotthon is lehetett fönt a lángoló hegyen, többen jöttek görnyedten, botokkal, kis motyót cipelve, és szédelegtek. Mindez már körülbelül hajnali háromkor történt. [embed_any_code code="%3Cscript%20src%3D%22https%3A%2F%2Fcdn.jwplayer.com%2Fplayers%2FBKPq4wDu-kKo9kQI1.js%22%3E%3C%2Fscript%3E"] A fiatalok inkább enerváltak voltak, elkaptam egy-két magyar nyelvű telefonbeszélgetést, csak mondatfoszlányokat, például az egyik fiatal lány azt mondta valakinek: »próbáltunk nyugton maradni, miközben be voltunk zárva egy  égő házba.« Mindenkinek az arcán lehetett látni, hogy baj van, tehát tudtuk, hogy nem hullócsillagot nézünk, a döbbenet és az aggodalom uralkodott el az embereken. A rettegés elmúlt, mert azért azt lehetett sejteni, hogy ide nem tud betörni a tűz, egyrészt a folyó miatt, másrészt annyira sziklás, kopár volt az a rész, ahol voltunk.” Darabos Péterék háromnegyed kettő körül ébredtek fel,  emlékei szerint kettő óra lett, amire mindenki fölkelt a környéken, addigra már óriási lángokkal égett, majd izzott a város fölötti  hegy, és hajnalra már mindenütt küzdöttek a túlparton a tűzoltók a lángokkal. Végig hangos recsegést-ropogást lehetett hallani az emlékei szerint. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/kulfold/2026/08/14/horvatorszag-horvat-erdotuz-omis-tuz/" image="1" lead="1"]

    The post „Voltak, akik úgy menekültek, hogy ölben vitték a gyereküket” – egy magyar szemtanú videóval számolt be a 24.hu-nak a horvátországi tűzvészről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Fri, 14 Aug 2026 20:25:58 +0200 1786739158 Nagyvilág     4796550 <![CDATA[ Orbán Anita: Jelentősen megnőtt a konzuli védelemre regisztrálók száma ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/15/orban-anita-konzuli-vedelem-regisztracio/ tűzvészekkel küzdenek, ezért utazás előtt és közben is tájékozódjatok! – írta Orbán Anita szombat délelőtt Facebook-oldalán. A külügyminiszter a posztban közölte: Az elmúlt napokban folyamatosan érkeznek hozzánk jelentések kisebb-nagyobb erdő- és bozóttüzekről Horvátországból, Szerbiából, Montenegróból, Görögországból, Alsó-Ausztriából és Európa más térségeiből is. Külképviseleteink és a Konzuli Szolgálat folyamatosan figyelik a helyzetet. A tárcavezető hozzátette: „Horvátországban az ország több pontján is voltak kisebb-nagyobb tűzesetek, de késő estig valamennyit sikerült lokalizálni. Bár egyes helyeken a lángok lakott területek közelében voltak, emberélet vagy ingatlan közvetlen veszélyben nem volt. A ma reggeli jelentés ugyanezt erősítette meg. A tüzek kontroll alatt vannak, és az éjszaka folyamán magyar állampolgártól nem érkezett segítségkérés."

    170 hívás egy éjszaka alatt

    A Konzuli Szolgálat call centere csak az éjszaka folyamán 170 hívást fogadott, ebből 73 Omiš térségével volt kapcsolatos. A külképviseleti vonalakon is nagyon sok megkeresést kezelnek kollégáink. Ezek döntő többsége már nem segítségkérés, hanem tájékoztatáskérés, ami azt is mutatja, hogy az utazók egyre tudatosabban keresik a hiteles információkat – fogalmazott Orbán Anita, aki még egy fontos változást megemlített: péntek óta jelentősen megnőtt a konzuli védelemre regisztrálók száma. Egyre többen jelzik nekünk előre, hogy mikor és hova utaznak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez baj esetén óriási segítség ahhoz, hogy gyorsan elérjük és tájékoztassuk honfitársainkat. A külügyminiszter ezért arra kér mindenkit, aki külföldre készül, vagy már külföldön tartózkodik, hogy figyelje rendszeresen a Konzinfo tájékoztatásait, regisztráljon konzuli védelemre, és indulás előtt, illetve a helyszínen is tájékozódjon a helyi viszonyokról és a hatóságok aktuális intézkedéseiről. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/kulfold/2026/08/14/omis-horvat-tuzvesz-szemtanu-video-24extra/" image="1" lead="1"]

    The post Orbán Anita: Jelentősen megnőtt a konzuli védelemre regisztrálók száma first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 15 Aug 2026 09:42:36 +0200 1786786956 Belföld     4798264 <![CDATA[ Terrorgyanú is felmerül a horvátországi gyújtogatóknál ]]> https://24.hu/kulfold/2026/08/17/terrorgyanu-horvat-gyujtogatas-zara-zadar/ A horvát rendőrség három horvát férfit és egy lengyel nőt gyanúsít azzal, hogy augusztus 14-15-én előre kitervelten, egymással összehangolva tíz helyszínen okoztak tüzet Zára megye térségében. A hatóságok szerint nyílt lánggal és meggyújtott éghető anyagokkal idézték elő a bozót- és erdőtüzeket, veszélybe sodorva emberek életét és jelentős vagyoni értékeket – írja az MTI- Az ügybe bekapcsolódott az USKOK, a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség. A hatóság azt vizsgálja, vannak-e olyan körülmények, amelyek alapján terrorcselekmény gyanúja is felmerülhet. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogy milyen információk vezettek a vizsgálat kiterjesztéséhez.

    Bejelentés után kapták el őket

    A négy gyanúsítottat szombat este vették őrizetbe, nem sokkal azután, hogy bejelentés érkezett a rendőrséghez egy út menti tűzgyújtásról Benkovac környékén. A rendőrök egy zárai rendszámú autóban találták meg őket. A házkutatások során fegyvereket is lefoglaltak: az egyik férfinál félautomata puskát és lőszereket, egy másiknál pisztolyt találtak, emellett több mobileszközt is vizsgálnak.

    Súlyos tüzek pusztítanak Horvátországban

    Az elmúlt napokban több nagy erdő- és bozóttűz is komoly károkat okozott Horvátországban. A legsúlyosabb, Omis térségében keletkezett tűz mintegy ezer hektárt érintett, egy ember halálát okozta, több mint negyvenen megsérültek, és több ezer embert kellett kimenekíteni. A hatóságok egyelőre nem kapcsolták össze ezeket az eseteket a mostani zárai gyújtogatási üggyel. A Dalmáciába utazó magyar turisták körében Zára és az Omis környéki partszakasz kiemelten népszerű úti cél. A nyári hőhullámok és az aszály miatt az Adria térségében az elmúlt években jelentősen nőtt a nagy kiterjedésű bozót- és erdőtüzek kockázata.

    The post Terrorgyanú is felmerül a horvátországi gyújtogatóknál first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 17:20:08 +0200 1786987208 Nagyvilág     4797313 <![CDATA[ Vindics-Tóth megkönnyezte az Eb-ezüstjét: Ezt most nagyon meg kell ünnepelnem ]]> https://24.hu/sport/2026/08/16/vindics-toth-lili-anna-eb-ezust-nyilatkozat/ Vindics-Tóth Lili Anna, aki elsősorban edzőjének, Wolfgang Heinignek és férjének, a 800 méter sokszoros magyar bajnokának, Vindics Balázsnak köszönte meg a támogatást, a segítséget.

    Férje látta előre, hogy jó formában van

    „Wolfgangnak óriási szerepe van ebben, ő volt, aki azt mondta, hogy maratont kell futnom. A férjem pedig, aki látott az edzéseken, annyit mondott nekem az Eb előtt, hogy nem akar jósolni, de bikaerős vagyok, és én is azt éreztem, hogy miért ne lehetnék én az, aki magyar futóként valami nagyot csinál itt az Európa-bajnokságon” – idézi az MTI az Eb-ezüstérmest. Vindics-Tóth Lili Anna felidézte, hogy 22 évesen a tokiói olimpián szerepelt 3000 méter akadályon, és csak kevéssel maradt le a döntőről, azóta viszont nem igazán voltak sikerei, a felnőttvilágversenyeken nem szerepelt jól, ám az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalat és munka kellett a mostani éremhez. Most vagyok igazán hálás azért, hogy volt bennem annyi alázat és akkora akarat, hogy éveken át keményen tudtam dolgozni, aminek ez lett az eredménye – jegyezte meg a magyar atléta. [embed_any_code code="%3Ciframe%20src%3D'https%3A%2F%2Fwww.eurosport.hu%2Fatletika%2Feuropean-athletics-championships%2F2026%2Fvarazsoltak-a-magyar-maratonfuto-lanyok-az-eb-n-vindics-toth-lili-ezuestermes-szabo-nora-4.-lett_vid60093654%2Fembed-video.shtml'%20width%3D%22560%22%20height%3D%22315%22%20allowfullscreen%20allow%3D%22encrypted-media%20*%22%20frameborder%3D0%3E%3C%2Fiframe%3E"]

    Segített a mezeifutó-múlt

    Az Eb-re Vindics-Tóth úgy érkezett, hogy riválisai mind sokkal tapasztaltabbak a távon, ezért szinte esélytelennek számít, menet közben azonban végig ott tudott maradni az érmekért folyó küzdelemben, és a végén is jó erőben érezte magát, a rengeteg emelkedővel nehezített pályán pedig kamatozott a karrierje korábbi részében szerzett sok tapasztalat. „A maraton gyakorlatilag 30 kilométer után kezdődik, és bármi történhet. Előzetesen akár egy tizedik-tizenötödik hellyel sem lettem volna szomorú, nem igazán tudtam, hogy fog esni nekem az állandó fel-le futás. Úgy tűnik, az akadályfutó- és mezeifutó-múlt most segített, mert a dombokon végig nagyon erősnek éreztem magam, és tudtam nyomni” – elevenítette fel versenyét a magyar hosszútávfutó, hozzátéve, hogy próbált az erejével jól gazdálkodni, az idővel egyáltalán nem foglalkozott, csak a vetélytársakra figyelt, az indításaikra próbált reagálni, miközben a pulzusát is figyelte, ami gyakorlatilag a hajráig 160 alatt volt.

    Lehet még nagyobbat álmodni

    „Az volt bennem, hogy mennem kell a bollyal, az utolsó körben pedig éreztem, hogy van még erőm, jó állapotban vagyok, és meg tudok indulni. A vége felé megfordult a fejemben, hogy ebben a mezőnyben én vagyok a leggyorsabb az 1500-as múltam miatt, de azért egy maratonon nem mindig tudja az ember a végén kihozni magából azt a sebességet, amire képes, ezért sem akartam a végéig várni” – mondta a futó, aki a birminghami, rendkívül nehéz pályán előzetesen legkevésbé az egyéni csúcsjavításra számított, és amikor jóval a célba érés után rájött, hogy 2:27:21 órával új rekordot futott, el sem akarta hinni. Azért ez azt jelenti, hogy egy sík pályán, iramfutókkal egy nagyon-nagyon erős eredményre is képes lehetek – jegyezte meg Vindics-Tóth Lili Anna, aki elárulta, hogy az álma vált valóra a felnőtt Európa-bajnoki éremmel: „Még fiatalon egyértelműen az volt az álmom, hogy felnőtt Eb-érmet nyerjek. Most pedig úgy tűnik, hogy innentől talán lehet ennél is nagyobbat álmodni.” Legutóbb 1966-ban nyert magyar maratonista Eb-n érmet. Akkor Tóth Gyula harmadik lett a kontinensviadalon. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/15/atletikai-eb-maratoni-gyaloglas-venyercsan-bence/" image="1" lead="1"]

    The post Vindics-Tóth megkönnyezte az Eb-ezüstjét: Ezt most nagyon meg kell ünnepelnem first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sun, 16 Aug 2026 13:55:15 +0200 1786888515 Sport     4797931 <![CDATA[ Szabályosan közlekedett az autós, amely halálra gázolta a portugál bringaverseny 19 éves áldozatát ]]> https://24.hu/sport/2026/08/17/kerekparverseny-halalos-baleset-finlay-tarling/ Le Parisien azonban portugál forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az autós szabályosan közlekedett. Carlos Canatário, a Köztársasági Gárda alezredese szerint több tényező együttesen vezetett ehhez a balesethez. Három kerékpáros kezdett lemaradni a mezőnytől, őket két motorkerékpárból és egy kísérőjárműből álló különítmény követte, jelezve, hogy hol van a mezőny vége – mondta.

    As imagens mostram o local do acidente que provocou a morte de Finlay Tarling, de 19 anos, durante a Volta a Portugal. O jovem ciclista foi atingido por um veículo que circulava em sentido contrário à prova.

    📽 Fonte: CNN Portugal#VoltaAPortugal #FinlayTarling #Ciclismo pic.twitter.com/XdcKZMFMq0 — Hora H (@ahorahnoticias) August 14, 2026

    Lehetetlen ennyi embert használni

    A furgon sofőrje egy mellékútról akart a versenypályára hajtani. Megállt, megkérdezte a közelben álló civileket, hogy elhaladt-e már a mezőny. Ők azt mondták, igen, de tévedtek… Tarling ezalatt a lejtőn nagy sebességgel gyorsított, lehagyva saját csapatautóját, kísérő motorosát, majd egy gyors bal kanyar belső ívén hajtva a saját sávjában haladó autónak csapódott. „Minden szakaszon több száz hozzáférési pont található az útvonal mentén, és tudjuk, hogy a kerékpárverseny gyakran falvakon, városokon halad át. A mi szerepünk az, hogy kiválasszuk és rangsoroljuk azokat a pontokat, ahol valószínűsíthető az emberek és a járművek jelenléte” – nyilatkozta Carlos Canatário. Hozzátette, minden bekötő útnál nem tudnak rendőrt állomásoztatni. „Ez emberileg lehetetlen” – kesergett. Tudjuk, hogy azon a konkrét helyszínen nem voltak jelen az embereink, mert a felmérés során úgy véltük, az nem tartozik a prioritást élvező helyek közé – jelentette ki. A nyomozás jelenlegi szakaszában nem emelnek vádat a baleset után sokkos állapotba került sofőr ellen, akinek a vérében nem találták alkohol vagy pszichotróp anyag nyomát. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/14/finlay-tarling-meghalt-kerekpar-portugal-korverseny/" image="1" lead="1"]

    The post Szabályosan közlekedett az autós, amely halálra gázolta a portugál bringaverseny 19 éves áldozatát first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 12:32:01 +0200 1786969921 Sport     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798101 <![CDATA[ Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Orbán Viktorról ]]> https://24.hu/kultura/2026/08/17/orban-viktor-dokumentumfilm-pigniczky-reka/ Orbán Viktor politikai átalakulásáról és bukásáról, írta meg a Filmhu vasárnap. Pigniczky Réka Orbán and Me (Orbán és én) című filmje 2027 első felében érkezik majd. A portál azt írja, az Orbán and Met augusztus 16-án mutatták be szakmai közönség előtt a Szarajevói Filmfesztivál Cinelink Industry Days nevű programjának keretein belül, hat másik olyan közép- és kelet-európai, forgatás vagy utómunka alatt álló dokumentumfilmmel együtt, melyek a Ji.hlava nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál szervezésében megvalósuló Docu Talents From the East nevű programban vettek részt. Mint írják, ez egy fontos ugródeszka az alkotók számára a nemzetközi partnerek, fesztiválok és forgalmazók felé. Augusztus 17-én a legígéretesebb projektet díjjal jutalmazza a zsűri.

    Egyszer már készített interjút Orbánnal, megpróbálta még egyszer

    A Ji.hlava nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál honlapja szerint az Orbán and Me egy személyes hangvételű politikai dokumentumfilm, melynek hátterét az Orbán-korszak lezárását elhozó, sorsdöntő, 2026-os magyarországi választás adja. Az amerikai magyar rendező, Pigniczky Réka, korábban újságíróként készített interjút Orbán Viktorral, és most arra keresi a választ, hogyan alakult át az exminiszterelnök demokratikus reformpolitikusból egyre inkább megközelíthetetlen vezetővé. A vele készítendő interjúra tett kísérleteken és a saját családján belüli vitákon keresztül a film a demokrácia törékenységét és a politikai megosztottság témáját járja körül, miközben azt vizsgálja, lehetséges-e demokratikus megújulás Magyarországon. Pigniczky Réka filmjei az emlékezet, az identitás, a hovatartozás és az emigráció témái körül forognak, gyakran az 1956-os forradalom örökségét használva kiindulópontnak. Díjnyertes bemutatkozó dokumentumfimjéhez, a Hazatéréshez hasonlóan az Orbán and Me is személyes történeteken keresztül jut el a nemzeti számvetés kérdéséig. Az Orbán and Me magyar–kanadai koprodukcióban, az 56films gyártásában valósul meg, producere Ugrin Julianna. Az operatőr Kiss Gergő, koproducerek Gerő Barnabás, Hanka Kastelicova és Eva Rybkova. A premiert 2027 első felére tervezik. Pigniczky Réka egyik korábbi filmjéről néhány éve számoltunk be: [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/kultura/2024/05/29/kalaka-dokumentumfilm-pigniczky-reka-gryllus-vilmos-daniel-radvanyi-balazs-becze-gabor-huzella-peter-premier-bemutato/" image="1" lead="1"]

    The post Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Orbán Viktorról first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 15:00:46 +0200 1786978846 Kultúra     4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

    Úszó Eb

    férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

    The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport     4797766 <![CDATA[ Állatvédők tüntettek hétfő reggel a Retro Rádió előtt Bochkor Gábor korábbi kijelentése miatt ]]> https://24.hu/elet-stilus/2026/08/17/bochkor-gabor-allatvedok-tuntetes/ Bochkor Gáborral, miután a műsorvezető a Retro Rádió reggeli műsorának múlt csütörtöki adásában sajátos véleményt fogalmazott meg az állatvédelemmel kapcsolatosan. A Blikk beszámolója szerint azt mondta, addig nem kellene pénzt adni az állatmenhelyeknek, amíg emberek élnek az utcán, illetve azt is, hogy: Miért nem az emberekkel foglalkozunk? Ez az állatvédelem annyira szép, csak legyen már másodlagos! Az állatvédelmi szervezet emiatt látogatta meg Bochkort a rádió épületénél, ám végül csak a bejáratáig jutottak, ahol tiltakozásba kezdtek. Megpróbáltuk! A Retro Rádió stúdiójánál kezdtük a reggelt, hogy beszélhessünk bocskorral. Volt hőbörgés aztán elnézést kérés, persze nem a bocskortól. Ez is őt minősíti. Nem beszél, nem érvel, nem kér bocsánatot, kizárólag önnön maga a legfontosabb – osztotta meg Facebookon a Szurkolók az Állatokért Alapítvány. Az előre be nem jelentett látogatás során egy, „Az állatok nem hülyék” felirattal ellátott molinót is kifeszítettek az épület előtt. „A telefonszámunkat ott hagytuk, több árva mentett kutya képével….hátha” – tették hozzá.

    Bochkor nem hátrál

    A Blikk azt írja, Bochkor Gábor a hétfői adás elején is szóba hozta a témát. Mint mondta, nem különösebben zavarja, hogy az elmúlt időszakban mindenki az állatvédőkkel kapcsolatban kérdezi, és ő továbbra is kiáll a korábbi kijelentése mellett, mivel változatlanul azt gondolja, az ember előrébb való az állatnál.

    The post Állatvédők tüntettek hétfő reggel a Retro Rádió előtt Bochkor Gábor korábbi kijelentése miatt first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 10:49:34 +0200 1786963774 Élet-Stílus     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4788156 <![CDATA[ Sár, por, félkész irodák, mosdóproblémák – a munkakörülményekre panaszkodnak az épülő szegedi BYD-gyárban ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/17/byd-szeged-rossz-munkakorulmenyek-irodak-24extra/
  • a gyárterületen félkész irodákba kényszerítették a dolgozókat, voltak, akik télen fagyoskodtak, mert nem volt fűtés, tavasz óta meg olvadoznak a melegtől, mert nincs hűtés.
  • Problémás a mosdóhelyzet, a vízellátás,
  • az étkezés,
  • de a közlekedés is.
    • Ráadásul több százan dolgoznak ilyen körülmények között, és panaszaikat hiába jelezték a cégvezetésnek, eddig kevés érdemi intézkedés történt. Mint ismert, a kínai BYD szegedi építését az előző kormány tízmilliárdokkal támogatta, és ehhez a céghez igazolt júliusban Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter. A panaszlevél szerint a gyár tudott a dolgozók által jelzett problémákról, és valamennyi pozitív változás történt is, de az érintettek még mindig áldatlannak tartják a munkakörülményeket. Szembesítettük a gyárat a panaszokkal, munkavédelmi és munkaügyi szakértőt is kérdeztünk az ügyről, valamint megkerestük a Nemzeti Befektetési Ügynökséget, a HIPA-t is a több tíz milliárdos állami támogatások miatt.

    A csapból folyó vízből tilos inni

    Az irodai munkásokat fokozatosan, május végével már kötelezően helyezték ki a bérelt, normális körülményeket biztosító irodákból az építési területen lévő félkész épületekbe. Az irodisták szerint aki nem volt hajlandó kimenni a gyárterületre, annak ellehetetlenítették a munkáját (például nem küldték el neki azokat a fájlokat, amelyekkel dolgoznia kellene). Olvasónk jelzése alapján az irodákban betonpadló van, a nyílászárók környéke befejezetlen, az álmennyezet itt-ott hiányos, a falakból elektromos vezetékek lógnak ki. Az épületekben télen nem volt fűtés, így akiknek már akkor a gyár területén kellett dolgozniuk, fagyoskodtak. Végül kaptak kabátot, de meleg védőitalt nem, és melegedő sem volt. Később kihelyeztek néhány melegítő oszlopot, amilyenek az éttermek külső részén működnek. Tavasz óta viszont túl meleg van a gyárterületi épületekben, irodákban (30–40 fok), miközben ablakot nyitni nem lehet, mert akkor bemegy a por. A légkondit (ahol egyáltalán van) szintén nem szabad bekapcsolni, mondván: hamar eltömődik a szűrője – panaszolták. Eleinte takarítás sem volt. Az irodák, munkahelyek megközelítését megnehezíti – főleg, ha sár van –, hogy nincsenek utak. Ez balesetveszélyes is. Nincs az építési területen dolgozók számára helyben étkezési lehetőség. Étkezdébe elmenni nem tudnak, úgy kell hozniuk magukkal az ennivalót, ám kevés a hűtő és a mikró is (60–70 emberre jut egy).
    • Az ivóvízért kampányolni kellett. Eleinte, amikor még nem volt ivóvíz, azt mondták a dolgozóknak, menjenek az Auchanba, ha inni, kezet mosni akarnak.
    • Mosdóból kevés van, viszont ma már jórészt működnek. Ám olvasónk elmondása szerint előfordul, hogy órákig nincs víz. Némelyik mosdó plafonja még nincs kész, az ajtókra pedig kiírták, hogy a csapból folyó víz nem iható.
    • Ha esik, akkor nagy a sár, ha sokáig nincs csapadék, akkor elviselhetetlen a por az építkezés miatt. A (cement)por mindenhova lerakódik, az emberek hajára is.
    Megkérdeztük olvasónkat, ha ilyen rosszak a körülmények, miért dolgozik mégis ott. Azt mondta: „haldoklik Szeged munkaerőpiaca”, nagyon nehéz munkát találni, emiatt próbál tűrni mindenki a régióban. Azt is elárulta, hogy a BYD- fizetések jónak számítanak a környéken. Elmondta még, hogy a munkavédelemmel foglalkozó kollégák hiába jelentik a problémákat, azok nem érdeklik a cégvezetést. A dolgozóknak egyébként megtiltották, hogy a munkakörülményekkel kapcsolatos panaszaikról nyilatkozzanak. Aki mégis megszólal, azt felelősségre vonják, fenyegetik. Olvasónk szerint sokan felmondtak a munkakörülmények miatt.

    Így látja a BYD a munkakörülményeket

    Írtunk a kínai gyárnak, hogy reagáljanak a fenti panaszokra. Súlyosnak tartják-e a felvetett problémákat, igyekeznek-e ezeket orvosolni? Rákérdeztünk: ha még nem készek az épületek, akkor miért vezényelték ki oda az embereket? Felvetettük, hogy a Munka törvénykönyve előírja: a munkáltató kötelessége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Cáfolat csak egyetlen panasszal kapcsolatban érkezett a cégtől. A BYD sajtóosztálya egyeztetve szegedi kollégáikkal azt a tájékoztatást adta a 24.hu-nak, hogy a jelenleg ideiglenes irodai helyszíneken dolgozó munkatársak „a gyár építési és kivitelezési munkálatainak záró szakaszában vesznek részt az üzem beüzemelésének, valamint a próbagyártás előkészítésének feladataiban. Ezek az ideiglenes munkaterületek támogatják a gyár folyamatos építését és a termelési kapacitás felfuttatását. A BYD tisztában van azzal, hogy egy építési területen a munkavégzés sajátos kihívásokkal jár. Arra nem reagáltak, hogy nem felelnek meg a Munka törvénykönyve munkahelyekkel kapcsolatos előírásának. Hozzátették ugyanakkor, hogy munkatársaikkal szoros együttműködésben folyamatosan dolgoznak az ideiglenes munkaterületek munkakörülményeinek javításán. Elsődleges céljuknak nevezték, hogy „munkatársaik jólétének figyelembevétele mellett biztosítsák a jövőbeli összeszerelési tevékenységek előkészítésének zavartalan előrehaladását.”

    Mit mondanak a jogszabályok?

    Amennyiben a munkavállalókat olyan helyiségekben foglalkoztatják, amelyeket a munkáltató rendszeres irodai vagy egyéb munkavégzés céljára már használatba vett, ezeknek a helyiségeknek meg kell felelniük a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelményeknek. Ezen nem változtat az sem, ha az épület más részein vagy a környező gyárterületen még építési munkák folynak – szögezte le megkeresésünkre a Pozderka és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, Dr. Czeglédi Eszter. A Munka törvénykönyve keretjelleggel meghatározza, hogy a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ennek részletes szabályait a munkavédelemről szóló törvény, valamint – állandó munkahelyként használt iroda esetén – a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet határozza meg. A munkáltatónak gondoskodnia kell a többi között
    • a megfelelő hőmérsékletről,
    • az egészséget nem károsító levegőről és szellőzésről,
    • a biztonságos és tisztítható padló-, fal- és mennyezetfelületekről,
    • a megfelelő közlekedési útvonalakról,
    • a használható mosdókról,
    • a kézmosási lehetőségről,
    • az ivóvízről,
    • továbbá a megfelelő pihenési és étkezési feltételekről.
    A szakember szerint a betonpadló, a hiányzó álmennyezet vagy a folyamatban lévő kivitelezés önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a helyiségben egyáltalán nem lehet dolgozni. A munkaterületnek azonban az aktuális állapotában is biztonságosnak, higiénikusnak és az irodai munkavégzésre alkalmasnak kell lennie. A munkáltatónak a konkrét munkahelyre vonatkozó kockázatértékeléssel is rendelkeznie kell, „amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.” Ebből következően a konkrét esetben a kockázatértékelésnek ki kell terjednie különösen az építési porra, a légállapotra, a téli és nyári munkaklímára, a befejezetlen szerkezetekre és villamos szerelésekre, a közlekedési útvonalakra, a higiénés körülményekre, valamint az iroda mellett esetlegesen folyó építési munkák hatásaira. Az, hogy az építési környezet „sajátos kihívásokkal jár”, nem mentesíti a munkáltatót a kötelezettségei alól. Éppen ezeket a sajátos veszélyeket kell előzetesen felmérnie és megfelelően kezelnie. A leírt hiányosságok együttesen a szakember szerint arra utalnak, hogy a munkahely a jelenlegi állapotában nem felel meg teljes mértékben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek.

    A BYD folyamatos fejlesztést ígér a munkahelyeken

    Az autógyár a válaszában kitért arra, hogy számos fejlesztést megvalósítottak már, és további optimalizálási intézkedések is folyamatosan zajlanak. Az ideiglenes irodai területeket fokozatosan légkondicionáló berendezésekkel szerelik fel. Eközben az irodák, valamint az összeszerelő sorok mellett kialakított ideiglenes munkaállomások általános körülményei is napról napra javulnak az építkezés előrehaladásával – közölték. Azt ígérték, hogy az építkezés további előrehaladásával, valamint az állandó létesítmények elkészültével a munkatársak munkakörnyezete tovább javul majd. Olvasónk állításával szemben ugyanakkor a cég rögzítette: a vállalat biztosítja a munkavállalók számára az ivóvizet. Mivel a sajtóban megjelentek hírek arról, hogy az előző kormány közel tízezer vendégmunkás behozatalára adott engedélyt a kínai óriásvállalatnak, kíváncsiak voltunk, hányan dolgoznak jelenleg az építkezésen, a gyártásban/próbagyártásban, irodákban – és közülük hány magyar, illetve külföldi munkavállaló van. Arra is rákérdeztünk, hol tart az építkezés, mikorra fejezhetik be, mikor kezdődhet meg a termelés – ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.

    A HIPA nem osztotta meg velünk, hogy tud-e a körülményekről

    Megkerestük a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA) is, amely a több tíz milliárdos támogatásokat folyósította a cégnek. Arról érdeklődtünk, tudnak-e az áldatlan munkakörülményekről, illetve elképzelhető-e, hogy ezek miatt visszavonják az épülő autógyártól az állami támogatásokat. A HIPA válasza szerint az általuk kezelt készpénztámogatási formák utófinanszírozással történnek, vagyis kizárólag a támogatási szerződés aláírása és annak hatálybalépése után, a vállalat által benyújtott és ellenőrzött számlák alapján kezdődhet meg a megítélt támogatások folyósítása. Kijelentették: a BYD szegedi beruházása jelenleg nem rendelkezik aláírt, hatályos támogatási szerződéssel. A korábban megjelent hírekből annyit tudni, hogy a BYD elektromos buszgyártó cége kétszer is kapott egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatást a Szijjártó-érában. Velkey György László, a Tisza-kormány külügyi államtitkára július végi videójában arról beszélt, hogy a magyar állam több mint hetvenmilliárd forint infrastrukturális támogatást vállalt a BYD-beruházás kapcsán. Emellett az előző kormány közvetlen anyagi támogatást is ígért a beruházáshoz. Hogy mennyit, az üzleti titok, de az államtitkár szerint nagyságrendileg annyit, amennyit a debreceni CATL-gyárnak.

    ∗

    Korábbi cikkeink a BYD-beruházásról: Nagyon súlyos munkaügyi visszaéléseket tártak fel a szegedi BYD-építkezésen A BYD szerint nem is tartottak hatósági ellenőrzést a szegedi gyárukban Gajdos László felszólította a BYD-t, hogy azonnal fejezzék be a környezetkárosító építkezést Orbán Viktor: Szijjártó új munkahelye nagy értéket és lehetőséget tartogat Magyarország számára Több mint 70 milliárdos állami támogatást és 10 ezer vendégmunkást garantáltak Szijjártóék a szegedi BYD-nek Ismét meghalt egy munkás a szegedi BYD-gyár építkezésén

    The post Sár, por, félkész irodák, mosdóproblémák – a munkakörülményekre panaszkodnak az épülő szegedi BYD-gyárban first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 15:28:37 +0200 1786980517 Gazdaság     4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

    Úszó Eb

    férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

    The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport     4798316 <![CDATA[ Büntetőt rontott, érvénytelen gólt szerzett, de csak megvan a Fradi első győzelme ]]> https://24.hu/sport/foci/2026/08/17/magyar-foci-nb-1-zalaegerszeg-ferencvaros/ Cadu jobb oldali szabadrúgását követően a Ferencváros megszerezte a vezetést, a labda átszállt a bal oldalra, Corbu öt méterről fejelhetett, a labda pedig a kapu bal oldalába hullott (0-1). A hátrányba kerülő hazaiak felébredtek és vezettek két-három ellentámadást, melyek közül a legveszélyesebb Krevszun közeli lövésével zárul, Dibusz azonban lábbal mentett. Fordulás után a kék-fehérek egy fokozattal gyorsabban futballoztak ugyan, de korántsem pontosabban, míg a Ferencváros továbbra is takarékos üzemmódban járatta a labdát, helyzetig továbbra sem jutott. Egészen a 63. percig, amikor Varga Zétény egyedül törhetett kapura, de a tizenhatoson belül hosszan tolta meg a labdát, ráadásul a középen érkező Joseph megjátszása helyett a jobb kapufa mellé lőtt. A Ferencváros el is dönthette volna a mérkőzést, de Kiss Bence kezezése és a VAR-ellenőrzés után Corbu büntetőjét Gundel-Takács kivédte. A hajrában Cadu betalált ugyan, de mozgásával a lesen lévő Zachariassen megzavarta a kapust, ezért a gólt érvénytelenítette a játékvezető. A hosszabbítás elején Szendrei egyenlíthetett volna, Dibusz azonban óriási bravúrral mentett, így a zöld-fehérek elvitték a három pontot Zalaegerszegről.

    NB I, 4. forduló

    Zalaegerszegi TE FC – Ferencvárosi TC 0-1 (0-1) Zalaegerszeg, ZTE Aréna v.: Csonka Zalaegerszeg: Gundel-Takács - Csonka, Penalba, Diogo Silva, Calderón - Kiss B. (Babos, 67.), Amato (Vera, 67.), Szendrei N., Garai (Henrique, a szünetben) - Krevszun (Tchicamboud, 73.), Maxsuell (Richards, 84.) Ferencváros: Dibusz - Osváth, Gómez, Zohoré, Cadu - Nagy Á. (Rommens, 90.), Kanikovszki (O'Dowda, 63.), Corbu - Zachariassen, Joseph (Kodro, 94.), Varga Z. (Yusuf, 63.) gól: Corbu (38.) sárga lap: Richards (87.), Penalba (94.), illetve Corbu (18.), O'Dowda (87.)   Az állás: 1. Puskás Akadémia FC 4 3 0 1 8- 6 9 2. Vasas FC 4 2 2 0 9- 3 8 3. Újpest FC 4 2 1 1 10- 7 7 4. Nyíregyháza Spartacus FC 4 2 0 2 4- 7 6 5. ETO FC 3 1 2 0 7- 3 5 6. MTK Budapest 4 1 2 1 9- 7 5 7. Kisvárda Master Good 4 1 1 2 6- 7 4 8. Ferencvárosi TC 3 1 1 1 3- 4 4 9. Paksi FC 4 1 1 2 10-12 4 10. Debreceni VSC 4 1 1 2 4- 7 4 11. Zalaegerszegi TE FC 4 1 0 3 5-11 3 12. Kispest-Honvéd FC 4 0 3 1 7- 8 3
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/foci/2026/08/17/fradivaros-kalnoki-kiss-attila-kubatov-gabor-valasza/" image="1" lead="1"]

    The post Büntetőt rontott, érvénytelen gólt szerzett, de csak megvan a Fradi első győzelme first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 19:56:24 +0200 1786996584 Foci     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798350 <![CDATA[ Visszatér Barcelonába a klub ikonikus játékosa ]]> https://24.hu/sport/foci/2026/08/18/fc-barcelona-visszateres-sergio-busquets/ Sergio Busquets, nouvel entraîneur adjoint du @FCBarcelonaB. Bienvenue chez toi 👏 pic.twitter.com/FczJfxcHL4

    — FC Barcelona (@fcbarcelona_fra) August 17, 2026 A 38 éves Busquets 15 szezont töltött a Barcelona első csapatában, és a klub egyik ikonikus játékosává vált. A középpályás 32 trófea megszerzésének aktív részese volt - köztük kilenc bajnoki címnek és három Bajnokok Ligája-győzelemnek -, valamint 722 tétmérkőzésen lépett pályára az egyesület színeiben, amivel a házi rangsorban Lionel Messi (778) és Xavi Hernández (767) mögött a harmadik. Pályafutása utolsó, két és féléves időszakát az Inter Miamiban töltötte, amelyben korábbi barcelonai klubtársak – Lionel Messi, Luis Suárez, Jordi Alba, Javier Mascherano – mellett szerepelt. Utolsó mérkőzését 2025 decemberének elején játszotta, az MLS döntőjében az Inter Miami 3-1-re legyőzte a Vancouvert, és megszerezte a klub első bajnoki címét, a spanyol futballista pedig nem sokkal később bejelentette visszavonulását. A 2010-ben világbajnok, 2012-ben Európa-bajnoki aranyérmes Busquets az edzői karrierje elindítása mellett igyekszik befejezni szakirányú tanulmányait. (MTI) [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/foci/2026/08/12/spanyol-foci-atigazolas-yaakobishvili-aron-barcelona-almeria/" image="1" lead="1"]

    The post Visszatér Barcelonába a klub ikonikus játékosa first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 03:33:05 +0200 1787023985 Foci     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4794002 <![CDATA[ Újra elindítja gyakornoki programját a 24.hu! ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/13/24hu-gyakornoki-program-2026/ Ács Anna, Bényi Andrea, Dienes Gábriel, Horváth Júlia, Hrabéczy Soma, Ősze András, Papp Atilla, Stéger Dávid, Ürmös Dániel és Varga Zsuzsa ma már a szerkesztőség tagja. Minden rovatunk nyitott a programban, azaz a politika, a gazdaság, a pop/kultúra, a sport, a techvilág, a tudomány, a fotózás és a videózás, azon belül ezúttal a közösségi médiás tartalomgyártás iránt érdeklődőket egyaránt várjuk. Kiemelten keresünk a gazdaság iránt érdeklődő pályakezdőket, illetve olyanokat, akik nyitottak a közösségi médiára optimalizált tartalomkészítésre, rövid videók kitalálására, gyártására, az ezekben való szereplésre. Mutatjuk a részleteket. Három kategóriában várjuk a pályázatokat az alábbi instrukcióknak megfelelően.

    Szöveg

    A csomagban ott kell lennie a jelölt önéletrajzának, amelyben rögzíteni kell, hogy sorrendben a 24.hu melyik két rovatában dolgozna legszívesebben a jelentkező. A küldeménynek tartalmaznia kell három új, a pályázatra írt cikket. (Korábban megjelent szövegeket nem fogadunk el.) Írott szövegek esetében
    • egy szabadon választott témában és alannyal készült interjút (legfeljebb 10 ezer karakter),
    • egy szabadon választott eseményről készült hírösszefoglalót (maximum 3000 karakter),
    • valamint egy szabadon választott szöveget (riport, tudósítás, publicisztika, maximum 7500 karakterben) várunk.
    Fontos: a pályázatot jeligével kell ellátni. Tehát: az egyik fájl a jelölt önéletrajza, a másik fájlban pedig ott vannak a szövegek. Ez utóbbiban nem szerepelhet a szerző neve, csakis egy jelige, amelyet az önéletrajzban is szerepeltetni kell.

    Fotó

    A pályázathoz csatolni kell a jelölt önéletrajzát és az elmúlt két évben készült fotóiból összeállított .pdf formátumú portfóliót, mely minimum 20, maximum 30 képet tartalmaz, és átfogó képet ad a pályázó vizuális látásmódjáról. Emellett be kell nyújtani egy legfeljebb 8-10 képből álló fotósorozatot is. A sorozat témája nincs megkötve, a felvételek bármilyen eseményen készülhettek az elmúlt egy évben.

    Videó / social media tartalomgyártó

    Legyél a 24.hu 9:16-os arca! Olyan pályakezdőket keresünk, akik otthonosan mozognak a közéleti témákban, képben vannak a TikTok, az Instagram és a YouTube shortok világával, és szívesen vesznek részt rövid, közösségi médiára optimalizált videók kitalálásában, elkészítésében, és szívesen szerepelnek a kamera előtt. A csomagban ott kell lennie a jelölt önéletrajzának, ezenkívül a jelentkezéshez egy szöveges fájlt is mellékelni kell, mely a jelölt pályamunkáira mutató publikus, nem lejáró linkeket tartalmazza. Pályamunka:
    • kreatív bemutatkozó videó, maximum másfél percben,
    • a 24.hu tetszőlegesen választott cikkét közérthetően és ötletesen összefoglaló, legfeljebb háromperces videó.
    A pályamunkákat minden esetben 9:16-os formátumban várjuk.

    Hova, hogyan és mikor kell küldeni a pályamunkákat, CV-t, egyéb dokumentumokat?

    A pályázati feltételeknek száz százalékban megfelelő pályázatokat fogadjuk el. Bármelyik területre jelentkezés esetén ezt a jelentkezési formot kitöltve juttatható el a hivatalos pályázat. A pályázat beküldési határideje: 2026. szeptember 20. A programot aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, jellemzően végzős egyetemistáknak, valamint felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiataloknak kínáljuk.

    Hogyan döntünk?

    A zsűri a pályázatok közül kiválasztja a legígéretesebbeket, a kiválasztott pályázókkal szóban is beszélgetünk, és e két kör alapján választunk legfeljebb nyolc jelöltet. A programba bekerülőknek vállalniuk kell, hogy a három hónapos gyakornoki időszakban legalább heti 16 órát a szerkesztőségben töltenek. A szöveges zsűri tagjai: Benke Ágnes, Bita Dániel, Jankovics Márton, Pető Péter. A fotós zsűri tagjai: Csóti Rebeka, Farkas Norbert. A videós zsűri tagjai: Bánszegi Rebeka, Nyárai Gerzson, Pál Zsombor.

    Mit ajánlunk?

    A november elején kezdődő három hónapos program teljes időtartamában mentor segíti a kiválasztott jelöltek munkáját, fejlődését. A mentorok személye attól függ, hogy a kiválasztottak érdeklődése melyik rovat felé vezeti őket. A gyakornokok fizetést is kapnak a nálunk töltött három hónap alatt. Aki szeretne kicsit mögé látni, hogyan dolgozunk mi, annak mutatjuk szerkesztőségi dokumentumfilmünket, amely a 2022-es választási felkészülés időszakát dolgozza fel: https://www.youtube.com/watch?v=6WEB5XpFlgc

    The post Újra elindítja gyakornoki programját a 24.hu! first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 09:55:20 +0200 1786614920 Belföld     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4797836 <![CDATA[ A leghalálosabb járvány tombol épp Kongóban ]]> https://24.hu/tudomany/2026/08/17/kongoi-dk-ebola-jarvany-halalos-rekord/ ebolajárvány a valaha volt legtöbb halálos áldozatot követelő járvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban – derül ki a kongói hatóságok által hétfőn közzétett legfrissebb adatokból, amelyek szerint már több mint 2300 halálesetet regisztráltak. A Kongói DK május 15-én jelentette be, hogy az országban ismét kitört az ebolajárvány, amely az ország északi és keleti régióit érinti. Ezen a területen az állam jelenléte gyenge, az egészségügyi infrastruktúra hiányos, és a válaszintézkedések nem tudnak lépést tartani a megbetegedések robbanásszerű növekedésével. Az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány Kongóban 2018 és 2020 között pusztított; akkor 3381 megerősített esetet jegyeztek fel és 2299 ember halt meg a betegségben. A jelenlegi járvány mindössze három hónappal a kitörése után már 2325 halálesetet okozott a 4945 megerősített esetből.

    Ezt kell tudni az ebolajárványról

    A járványt okozó Bundibugyo-variáns ellen egyelőre nincs elérhető vakcina vagy kezelés. A járvány a valaha regisztrált leggyorsabban terjed, és 30 percenként egy ember életét követeli – figyelmeztetett pénteken az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője. A járvány már hat tartományra terjedt át a több mint 100 millió lakosú, hatalmas közép-afrikai országban, ahol az emberek mozgását sokszor lehetetlen ellenőrizni. Az ebolavírus, amely testnedvekkel való érintkezés útján terjed és vérzéses lázat okoz, az elmúlt 50 év során több mint 15 ezer ember életét követelte Afrikában. Az Egészségügyi Világszervezet múlt szerdán reményének adott hangot, hogy három hónapon belül megfordíthatja a járvány terjedésének emelkedő tendenciáját Kongóban, miután több vakcina is tesztelés alatt áll a jelenlegi vírustörzs ellen. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/tudomany/2026/05/26/ebolajarvany-afrika-pandemia-kemenesi/" image="1" lead="1"]

    The post A leghalálosabb járvány tombol épp Kongóban first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 11:36:30 +0200 1786966590 Tudomány     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4797187 <![CDATA[ Ilyen volt Magyar Péter első 100 napja miniszterelnökként ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/17/magyar-peter-miniszterelnok-elso-100-nap/ Mon, 17 Aug 2026 11:11:11 +0200 1786965071 Belföld 4797549 <![CDATA[ Kihúzta a húgát és egy férfit a roncsok alól, aztán összeesett – megszólalt a buszbaleset egyik túlélője ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/16/buszbaleset-m3-tulelo-interju/ RTL Híradónak nyilatkozott az M3-ason történt buszbaleset egyik túlélője, aki jelenleg borda- és gerincsérüléssel fekszik az egri kórházban. A nő elmondása szerint telefonált éppen, amikor a busz felborult. Beütötte a fejét, de magánál volt, látta, hogy az ülések kiszakadtak a helyükről, az emberek pedig beszorultak a roncsok közé. Sikítottak és segítségért kiabáltak, ő puszta kézzel kaparta ki magát a roncsok alól, majd lábánál fogva kihúzta a húgát és egy férfit is, ezután összeesett. A tragédia már több mint tíz halálos áltozatot követelt, a mintegy negyvenöt sérültet, köztük jó pár gyereket összesen négy kórházba – Egerbe, Miskolcra, Nyíregyházára és Debrecenbe – szállították a mentősök. Lengyel források szerint a balesetet szenvedett utasok családtagjai a kórházakat hívogatják, hogy megtudjanak valamit szeretteik állapotáról – hangzott el a Híradóban, hozzátéve, hogy közben Lengyelországban is nyomozás indult a baleset miatt, így lengyel ügyész is érkezhet Magyarországra, hogy a magyar hatóságokkal együtt segítsen kideríteni, mi okozta a tragédiát. A baleset miatt Magyar Péter telefonon beszélt Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel vasárnap, kifejezve részvétét az áldozatok miatt, és felajánlva a további segítséget.

    További cikkek a témában:

    The post Kihúzta a húgát és egy férfit a roncsok alól, aztán összeesett – megszólalt a buszbaleset egyik túlélője first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sun, 16 Aug 2026 21:46:43 +0200 1786916803 Belföld     4796053 <![CDATA[ 10 gyönyörű budapesti épület – de a nevüket tudod? ]]> https://24.hu/kultura/2026/08/18/budapest-gyonyoru-epuletek-kviz/
  • Európa vaktérképen: hány országot ismersz fel?
  • Kvíz: Micimackótól a Valahol egy lányig – tudod folytatni az ismert Bródy-dalszövegeket?
  • Kvíz: eljutnál a Legyen Ön is milliomos! 10. kérdéséig?

    • The post 10 gyönyörű budapesti épület – de a nevüket tudod? first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 07:30:49 +0200 1787038249 Kultúra     4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

    Úszó Eb

    férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

    The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport     4798425 <![CDATA[ II. Erzsébet előtt tiszteleg Eugénia hercegnő kislányának neve ]]> https://24.hu/szorakozas/2026/08/18/eugenia-hercegno-kislanya-nev-ii-erzsebet/ Eugénia hercegnő bejelentette, hogy hogy hívják nemrég született kislányát. Férjével, Jack Brooksbankkel közös harmadik gyerekük augusztus 3-án jött világra Portugáliában, ahol (az apa munkája miatt) időszakosan élnek. A hercegnő Instagramján fedte fel, hogy a legújabb családtagot Adelaide Elizabeth Annina Brooksbanknek hívják. Nagyon boldogok vagyunk, hogy bemutathatjuk Adelaide Elizabeth Annina Brooksbanket, aki három olyan ember után kapta a nevét, akiket szeretünk és csodálunk – a múltból és a jelenből egyaránt –, köztük a dédanyjáról, akit szívünk mélyén őrzünk. A neve az angol és a portugál történelem részét képezi – két hely, amelyet szeretünk, és amelyet otthonunknak tekintünk – olvasható Eugénia posztjában. Az Elizabeth – magyarul Erzsébet – nevet tehát bevallottan a néhai II. Erzsébet királynő tiszteletére kapta a kislány. II. Erzsébet 70 évig uralkodott, 2022-ben bekövetkezett haláláig. Nevét több unokája és dédunokája megörökölte, köztük Eugénia hercegnő testvére, Beatrix hercegnő, az eggyel fiatalabb korosztályól pedig Sarolta hercegnő, valamint Beatrix két lánya is. Ezen felül Harry herceg és Meghan Markle 5 éves kislányukat Lilibetnek nevezték el – II. Erzsébet királynő gyerekkori beceneve után –, és Lili becenéven szólítják. Brooksbankéknek korábban két fiuk született: August Philip Hawke most 5, Ernest George Ronnie pedig hároméves. A kis Adelaide jelenleg édesanyja és bátyjai utána a 15. a brit trónöröklési sorban.
     
    A bejegyzés megtekintése az Instagramon
     

    Princess Eugenie (@princesseugenie) által megosztott bejegyzés

    The post II. Erzsébet előtt tiszteleg Eugénia hercegnő kislányának neve first appeared on 24.hu.

    ]]>     Tue, 18 Aug 2026 08:48:12 +0200 1787042892 Szórakozás     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4798070 <![CDATA[ Majka a legismertebb magyar celeb, de nem ő a legkedveltebb ]]> https://24.hu/elet-stilus/2026/08/17/legismertebb-legnepszerubb-magyar-celebek-2026-kozvelemeny-kutatas/ Majka a vezető celeb Magarországon, rajta kívül Sebestyén Balázs és Szoboszlai Dominik fértek fel az ismertségi dobogóra, derül ki az Europion országosan reprezentatív kutatásából. A közvélemény-kutató cég 24.hu-nak eljuttatott sajtóközleményében az áll, hogy az „első 3 celeb, aki eszünkbe jut” szabad szavas spontán kérdésre a válaszadók 16%-a nevezte meg Majkát, rajta kívül csak Sebestyén Balázs kapott két számjegyű említést (13,5%), a többiek mind 10% alatt maradtak. A Forbes celeblistájának első 10 helyezettjét felsorolva szintén Majkára jelezték legtöbben (81%), hogy tisztában vannak a tevékenységével, őt Sebestyén Balázs (76%) és Szoboszlai Dominik (73%) követi a sorban. A női celebek közül Ördög Nórát 71%, Liptai Claudiát 68% és Borbás Marcsit 56% tudja elhelyezni a celebtérképen (ennyien vannak tisztában a tevékenységükkel). [embed_any_code code="%3Cdiv%20class%3D%22flourish-embed%20flourish-chart%22%20data-src%3D%22visualisation%2F29968345%22%3E%3Cscript%20src%3D%22https%3A%2F%2Fpublic.flourish.studio%2Fresources%2Fembed.js%22%3E%3C%2Fscript%3E%3Cnoscript%3E%3Cimg%20src%3D%22https%3A%2F%2Fpublic.flourish.studio%2Fvisualisation%2F29968345%2Fthumbnail%22%20width%3D%22100%25%22%20alt%3D%22chart%20visualization%22%20%2F%3E%3C%2Fnoscript%3E%3C%2Fdiv%3E"]

    Ő előzte meg Majkát a népszerűségi listán

    Az ismertséggel – fontos kivételekkel ugyan – de jelentősen korrelál celebjeink népszerűsége is. Majka kimagasló ismertsége pozitív megítéléssel is társul: 53% adott rá ugyanis 4-es vagy 5-ös értékelést az 5 fokú skálán. A népszerűségi listán azonban így is megelőzte őt Till Attila, akinek ismertsége ugyan „csak” 73%-os, de kedveltsége 4 százalékponttal kedvezőbb Majkáénál (57%). 50%-os vagy a fölötti népszerűségnek örvend még rajtuk kívül Sebestyén Balázs (51%), Ördög Nóra (50%) és Liptai Claudia (50%). Talán sokak számára meglepő lehet, hogy a top 10-es listáról Azahriah megítélése a legkevésbé kedvező. Egyedül az ő esetében közelíti meg a negatív (1-es vagy 2-es) értékelést adók aránya (31%) a pozitív osztályzatokét (39%), a többi top 10-es celeb esetében sokkal többen adtak pozitív, mint negatív értékeléseket. [embed_any_code code="%3Cdiv%20class%3D%22flourish-embed%20flourish-chart%22%20data-src%3D%22visualisation%2F29968370%22%3E%3Cscript%20src%3D%22https%3A%2F%2Fpublic.flourish.studio%2Fresources%2Fembed.js%22%3E%3C%2Fscript%3E%3Cnoscript%3E%3Cimg%20src%3D%22https%3A%2F%2Fpublic.flourish.studio%2Fvisualisation%2F29968370%2Fthumbnail%22%20width%3D%22100%25%22%20alt%3D%22chart%20visualization%22%20%2F%3E%3C%2Fnoscript%3E%3C%2Fdiv%3E"]

    Demográfiai és politikai választóvonalak

    Érdekes és sokatmondó demográfiai és politikai különbségek feszülnek az egyes celebek megítélése között (Majka kivételével, hiszen a celebek között egyedülálló módon őt generációs, területi és iskolázottsági csoportokon átívelő módon ismerik és kedvelik nagy arányban).
    • Azahriah például egyértelműen a fiatalok celebje: a 16–29 évesek 80%-a ismeri a legidősebbek 60%-ával szemben, és az őt pozitívan értékelők aránya is sokkal magasabb (56%) a fiatalok, mint az idősek (32%) körében.
    • Lengyel Tamás megítélésében ellenben inkább az iskolázottság döntő: a diplomások 54%-a ismeri az érettségivel nem rendelkezők 28%-ával szemben, a magasan iskolázott csoportban sokkal népszerűbb is (51%), mint az alacsonyan iskolázottak körében (36%).
    • A leginkább „összepolitizált” celebünk pedig Molnár Áron, legalábbis amennyire erre a megítélésének pártosságából következtetni lehet. Molnár Áronról ugyanis a Tisza-szavazók 70%-ának, míg a Fidesz-szavazóknak csak 23%-ának van jó véleménye.
    • Azahriah megítélésében is jelentős ez a szakadék: őt a tiszások 53%-a kedveli a fideszesek 20%-ával szemben.
    • Végül, de nem utolsósorban, a „vidék” celebje címére Borbás Marcsi pályázhat eséllyel: őt ugyanis a kistelepüléseken élők 51%-a értékeli pozitívan a fővárosban élők 36%-ával szemben.
    Magas ismertségük és népszerűségük ellenére viszonylag kevés ember konkrét döntéseit befolyásolják a celebek, legalábbis az önbevallások alapján. A válaszadók 56%-a szerint egyik celebnek sem volt még ilyen hatása az életükben. A Forbes 10-es celeblistáján az erre vonatkozó kérdésre viszonylag egyenletesen érkeztek válaszok, talán megint csak Majka (14%) és Molnár Áron (14%) emelkednek ki ebből a sorból, harmadik helyre pedig Borbás Marcsi futott be (12%).

    Inkább maradjanak ki a politikából

    Éles vörös vonalak élnek a magyarok fejében arról, hogy a politizálásban meddig mehet el egy celeb, és meddig már nem. Viszonylag megengedőek vagyunk annak tekintetében, hogy fontos társadalmi problémát vagy ügyet támogassanak celebjeink (57%), és még arra is sokan nyitottak (32%), hogy szavazásra buzdítsanak konkrét jelölt vagy párt megnevezése nélkül. Azt viszont már csak kevesen tűrik, ha konkrét pártpolitikai szerepvállalásra adják a fejüket a celebek: 25% szerint fér bele politikai döntések kritizálása vagy támogatása, 22% szerint a politikai tüntetéseken való részvétel, 17% szerint pártok vagy jelöltek nyilvános támogatása, és még ennél is kevesebb (12–15%) szerint a kampányokban való részvétel, politikai tisztségek vállalása vagy saját mozgalom, illetve párt alapítása. Minden tekintetben a Fidesz-szimpatizánsok azok, akik a legkevésbé megengedőek: ebben a körben pl. a fontos társadalmi ügy támogatása is 44%-nál fér csak bele, a pártpolitizálás pedig még 10%-nál is kevesebb Fidesz-szavazó ízlésével találkozik. [embed_any_code code="%3Cdiv%20class%3D%22flourish-embed%20flourish-chart%22%20data-src%3D%22visualisation%2F29968384%22%3E%3Cscript%20src%3D%22https%3A%2F%2Fpublic.flourish.studio%2Fresources%2Fembed.js%22%3E%3C%2Fscript%3E%3Cnoscript%3E%3Cimg%20src%3D%22https%3A%2F%2Fpublic.flourish.studio%2Fvisualisation%2F29968384%2Fthumbnail%22%20width%3D%22100%25%22%20alt%3D%22chart%20visualization%22%20%2F%3E%3C%2Fnoscript%3E%3C%2Fdiv%3E"]

    The post Majka a legismertebb magyar celeb, de nem ő a legkedveltebb first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 14:40:08 +0200 1786977608 Élet-Stílus     4790661 <![CDATA[ „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/ Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – jelentette be szombaton kora délután közleményben a kormánypárti képviselőcsoport. Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról pedig augusztus 5-én közölt képet a kormányfő. Magyar a pénteki sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta, mindhármukból fantasztikus köztársasági elnök lenne.

    Mit gondol a magyar politikáról Baka András?

    Baka András az áprilisi választás után pár héttel adott interjút a 24.hu-nak. Ebben a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke részletesen beszélt arról, mit lehet tenni a jogállam helyreállítása érdekében, mit kellene kezdeni a jelenlegi legfőbb közjogi méltóságokkal, de elmondta véleményét az elsíbolt közvagyon visszaszerzésének lehetőségéről, illetve Sulyok Tamás akkori államfő lehetőségeiről. Az interjúból most a legfontosabb politikai vonatkozású részeket közöljük újra, amelyekből jól kirajzolódik az, hogy a Tisza által államfőnek jelölt Bakának milyen nézetei vannak a hazai közállapotokról. Először azt a kérdést tettük fel neki, mit szól a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelméhez. Örülök neki. Ez történelmi helyzet, egy autokratikus rendszert alapvetően megváltoztatni csak kétharmaddal lehet. A rendszerváltás idején az Antall-kormánynak ez a többség nem állt rendelkezésére, ezért olyan kompromisszumokat kellett szükségképpen kötnie, amikre akkor a működőképesség megőrzéséért szükség volt, de a kompromisszum következményei a mai napig érezhetők. Most óriási többség szavazott arra, hogy a 16 éve fennálló rendszer tűnjön el. Arra, hogy a félelem légköre szűnjön meg, arra, hogy az ország a szabad polgárok érdekében működjön, hogy Európába integrálódjon. Arra szavazott, hogy Magyarországon a hatalommegosztás elvén alapuló európai demokratikus jogállam jöjjön létre. Tehát, mint mondtam, örülök a kétharmadnak. De a kétharmadnak persze veszélye is van. Később azt mondta Baka:
    "Egy ország ébredt fel, és tüntette el az egypárti autokratikus rendszert. A társadalom kijelölte az új irányokat is: Európai Unió, demokratikus jogállam, felelősségre vonás, a korrupció felszámolása, a társadalmi nagy rendszerek, az oktatás és egészségügy rendbehozatala, és még folytathatnám. Ez a társadalom már ráébredt arra, hogy a demokratikus állami működést és intézményeket folyamatosan védeni kell." Az interjúban az akkori államfő személye is szóba került. 24.hu: Az államfő személye mellett is nehéz elmenni, hiszen bármely, a parlament által hozott törvényt az Alkotmánybírósághoz küldhet normakontrollra, blokkolva az új kormányzat munkáját. Nem véletlen, hogy Magyar Péter elsők között szólította fel Sulyok Tamást távozásra. B. A.: Azt, hogy az államfő ellátja-e azt az alkotmányos feladatot, amit egy köztársasági elnöknek el kell látnia, tehát hogy kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, azt elsősorban a közvéleménynek kell megítélnie. Az óriási társadalmi elégedetlenség, a földindulásszerű választási eredmény, a népszerűtlenség azonban szükségszerűen arra kötelezi a politikusokat és a magas közfunkciót betöltő személyeket, hogy ezt figyelembe vegyék. Úgy vélem, ebben a helyzetben az államfőnek a köztársasági elnöki tisztség és a saját méltósága érdekében is komolyan meg kellene fontolnia a lemondását. Márciusban, a Sorbonne Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már nem felel meg a jogállamiság alapvető követelményeinek a mai jogrend és a mai államrend. Mit kellene tenni az új kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, milyen intézkedéseket kellene elsők között meghoznia ehhez? Ennél talán még erőteljesebben fogalmaztam, amikor azt mondtam, hogy Magyarországon az állam foglyul ejtése gyakorlatilag teljes: a Fidesz szerkezetileg meghatározó befolyást gyakorol a jogalkotásra, a bíróságokra, a szabályozó hatóságokra, az állami gazdasági döntéshozatalra és a közpénzek elosztására. (…) Bízik-e az elszámoltatásban, a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításában és működésében? A vagyonvisszaszerzési hivatal egy szokatlan intézmény. De lehet, hogy Magyarországon éppen most egy szokatlan intézményre is szükség van. Normális demokráciákban az erre hivatott állami intézményeknek meg kell tudni oldaniuk ezeket a feladatokat. Ugyanakkor Magyarországon az állami vagyon olyan mértékben került magánkezekbe, ami működő demokráciákban elképzelhetetlen. A korábbi megoldások, amikor egy-egy kormánybiztost neveztek ki az elszámoltatás érdekében, nem működtek. Nem tudom, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal hogyan fog tevékenykedni, mi lesz a hatásköre, hogyan viszonyul majd a többi állami intézményhez, a bűnüldöző hatóságokhoz. El tudom képzelni, hogy egy vagyonvisszaszerzési hivatal hozzájárulhat az ügyek feltárásához, előkészítéséhez, szakmailag is segítheti az immár politikai korlátok nélküli nyomozó hatóságok és ügyészség munkáját. A vagyonvisszaszerzési hivatal megfelelő jogkörökkel és szakmai apparátussal hozzá tud járulni a vagyonvisszaszerzés sikereihez. Alapelv ugyanakkor, hogy az ügyészi vádemelést követően az érintett vagyon ügyében a végső szót jogállami eljárás keretei között a bíróságok mondják ki. Véleményem szerint elképesztő, hogy az Európai Unió legkorruptabbnak minősített államában óriási vagyonok hihetetlen rövid idő alatt, mérhető teljesítmény nélkül kerültek egyesek kezébe, akik pillanatok alatt váltak dúsgazdag emberré, miközben az állam nem tudta ellátni alapvető közfeladatait, pedagógusok, orvosok, kétkezi munkások, muzeológusok, könyvtárosok, szociális munkások és mások napi gondokkal küszködtek. Ez a nemzetközi mércével nézve is elképesztő gazdagodás határozottan oka volt a megsemmisítő választási vereségnek. Ezek a vagyonok visszaszerezhetőek? Nincsenek illúzióim, egy részük biztos nem. A vagyonszerzés egyes elemei elévültek, a vagyonok jelentős részének nyoma veszett, de bizonyos hányada visszaszerezhető. Ideértve a meghatározott alapítványoknak, magántőkealapoknak ingyenesen juttatott mértéktelen állami vagyont is. Ismer számokat, hogy mennyi az eltűnt, ellopott vagyon, és abból mennyi szerezhető vissza? Szerintem ezt ma még senki nem tudja pontosan, nem ismerjük a korábbi közbeszerzéseket, a szerződéseket, nem tudjuk, hogy hova mentek a pénzek, mi van a zárt magántőkealapokban, alapítványokban, offshore cégekben és máshol. Hallok találgatásokat én is, de az ellopott vagyon mértékét még megbecsülni sem tudom. Fölmerülhet büntetőjogi felelőssége sok politikusnak. Láthatunk-e börtönben vezető politikusokat? Amennyiben bűncselekményt követtek el, és bűnösségüket a bíróság kimondja, bizonyosan. Az eljárások megindítására most már lehetőség nyílt. Eddig a politika korlátozta ezt, most ez a korlát megszűnt. Nincs félelem, nincs önkorlátozás, szakmai munkát kell végeznie a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Visszaállhatnak a normális állapotok. (…) Ön szerint szükség lenne új alkotmányra? Szükség van egy új alkotmányra. Az is biztos, hogy ennek megalkotásához idő kell. Az alkotmányt nem lehet vonaton, iPaden megírni, illetve lehet, de látjuk, mi lett belőle. Komoly előkészítő munkát igényel, ahol különböző területek szakemberei, specializált jogászok, szakmai szervezetek bevonása szükséges. Egy új, stabil – de nem „gránitszilárdságúan” stabil – alkotmány elkészítése évekig tart. Be kéne vonniuk az ellenzéket is? Egy ilyen munka elkészítése csak akkor lehet sikeres, ha a lehető legszélesebb kör vesz részt benne. Szükséges tehát az ellenzék bevonása is. Nem pártalkotmány kell, amit a napi politikai érdekeknek megfelelően módosítgatni lehet. Az új alkotmány elfogadása is a legszélesebb társadalmi körben kell hogy történjen. Most van kétharmada a Tiszának… Ebben a ciklusban meg kell csinálni. Valószínűleg az történik majd, hogy a legszükségesebb változtatásokkal rövid időn belül módosítják a jelenlegi Alaptörvényt. Ezt követi majd, a tapasztalatok függvényében is, egy új alkotmány kidolgozása már végleges intézményekkel, végleges megoldásokkal. Azt a dokumentumot én már alkotmánynak nevezném. A Magyar Köztársaság Alkotmányának. Jelenleg még nem könnyű felfogni, hogy milyen változások jöhetnek. Mire számít, egy év múlva milyen országban fogunk élni? Hiszem, hogy egy szabadabb országban, már azért is, mert rengeteg fiatal szavazott, ami egy teljesen új jelenség. Számos jelét tapasztalom annak, hogy ez dinamikát ad a változásnak. Talán végre egy normális országban élünk majd. Ez nem azt jelenti, hogy könnyebben élünk, mert 16 évet kell helyrehozni, 16 év korrupcióját, gazdasági rombolását és iránytévesztését, a foglyul ejtett állam kiszabadítását. Az egyes területek súlyosan elhanyagolt helyzetét látva, gondolok többek között az oktatásra, egészségügyre, gyermekvédelemre, az infrastruktúrára, ezt nagyon nehéz lesz megoldani egy kifosztott költségvetéssel. De hiszem, hogy Magyarország elindul egy másik irányba. Ha már új légkör alakul ki, ha a társadalom tisztában van az ország valós helyzetével, ha elhiszi, hogy őszintén javítani akar egy általa megválasztott felelős kormányzat, akkor remélhetőleg eljutunk oda, ahova az Európai Unió boldogabb államai eljutottak. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post „Az ellopott vagyon mértékét megbecsülni sem tudom” – Baka András Sulyok Tamásról, az új alkotmányról és a Tisza győzelméről first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:58:21 +0200 1786201101 Belföld     4790711 <![CDATA[ Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-felkeres-magyar-peter-allamfo/ Dr. Baka Andrást a Tisza-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra” – írja Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető a közösségi oldalán, miután a Tisza-frakció megszavazta, hogy a tekintélyes jogtudóst jelöljék az államfői posztra.   Elnök úr a felkérést a nemzet iránti szolgálatból elfogadta, és készen áll a magyar nemzet egységéért és egy demokratikus, európai Magyarországért dolgozni.

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/04/29/baka-andras-ketharmad-interju/" image="1" lead="1"]

    The post Baka András elfogadta Magyar Péterék felkérését az államfői posztra first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 15:56:11 +0200 1786204571 Belföld     4790641 <![CDATA[ A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” ]]> https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-fidesz-allamfo-magyar-peter/ Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon. A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra. Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte. Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie - fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a "szabadság köreit", az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

    Frissítünk!

    Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen "pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására." Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. "Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét." - írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el "jogsértő és erőszakos módon". A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan "illegitim közjogi helyzetet" teremtett, amelyben minden köztársasági elnök "mínuszból indul".

    Kicsoda Baka András?

    Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult. Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta. [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/belfold/2026/08/08/baka-andras-interju-sulyok-tamas-fidesz-korrupcio/" image="1" lead="1"]

    The post A Fidesz azonnal lebábozta Baka Andrást, aki szerintük „jogsértő eljárásban vesz részt” first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 08 Aug 2026 14:26:50 +0200 1786199210 Belföld     4797806 <![CDATA[ Ilyen lesz a boltzár az augusztus 20-i hosszú hétvégén ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/17/augusztus-20-hosszu-hetvege-boltok-nyitvatartasa-24extra/ Szent István király emlékének nemzeti ünnepnapja, augusztus 20-a az idén csütörtökre esik. Mivel történt egy munkanap-áthelyezés is (augusztus 8-án szombaton kellett ledolgozni az augusztus 21-ei pénteket), így négynapos hosszú hétvégévé terebélyesedik az ünnepnap. Így a fő szabály szerint:
    • csak csütörtökön, augusztus 20-án lesznek zárva az üzletek, mert csak ez az egy nap lesz ünnepnap, munkaszüneti nap.
    • Augusztus 21-e, azaz péntek egy áthelyezett pihenőnap – ezen a napon jellemzően pénteki nyitvatartással várják a boltok vevőket.
    Pénteki nyitvatartásra számíthatunk az általunk megkérdezett nagyobb láncok közül az Aldiban, az Auchanban, a Lidlben, a Sparban, a Tescóban és a Pennyben is. A Tesco annyit írt még, hogy a nyári szezonban hosszabb nyitvatartási idővel működő áruházaik augusztus 31-ig tartják a nyári menetrendet, utána térnek vissza az év közben megszokotthoz. A franchise rendszerű CBA-kban az üzleteket működtető vállalkozások az augusztus 20-i hétvégén is (a jogszabályi keretek között) a vásárlói igényeknek megfelelően tartanak nyitva. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin a 24.hu-nak azt mondta, a kisboltokban is pénteki nyitvatartásra lehet számítani augusztus 21-én.
    • Augusztus 22-én a megszokott szombati,
    • augusztus 23-án pedig a máskor szokásos vasárnapi nyitvatartás lesz érvényben.

    Boltok, amelyek augusztus 20-án is nyitva lehetnek

    Augusztus 20-án a plázákban arra számíthatunk, hogy maguk az épületek nyitva lesznek ugyan, de a boltok (például a ruha- és divatáruüzletek, a szupermarketek, a nagyobb áruházláncok üzletei) nem nyitnak ki a plázákon belül. Viszont a bevásárlóközpontokban lévő mozik, szórakozóhelyek és bizonyos vendéglátóegységek egyéni döntés alapján nyitva lehetnek, nemcsak a plázákban, hanem máshol is. Ha ilyen helyekre mennénk, indulás előtt érdemes megnézni az adott bevásárlóközpont, illetve az adott egység hivatalos weboldalát vagy közösségi oldalát, mert például a mozik és éttermek pontos nyitvatartása helyenként eltérhet. Ahogy máskor is a kötelező boltzár idején, úgy augusztus 20-án is lehetnek olyan üzletek, amelyekben az általános boltzár ellenére is vásárolhatunk – például a benzinkutakon található shopokban. Az éjjel-nappal nyitva tartó üzletek egy részénél is elképzelhető ez, illetve lehetnek kisebb üzletek, trafikok is, amelyek kinyithatnak abban az esetben, ha a tulajdonos vállalja magára az ünnepnapi kiszolgálást. Az augusztus 20-i ünnepnapon is nyitva lehetnek:
    • a benzinkutak,
    • az ügyeleti rend szerint működő gyógyszertárak, melyekről az OGYÉI honlapján található tájékoztatás,
    • az önálló virágboltok,
    • az újságosok,
    • az édességboltok,
    • a vendéglátó- és szórakozóhelyek is.
    A Spar a válaszában külön kitért rá, hogy bár 2026. augusztus 20-án az üzleteik jelentős része zárva tart, lesznek kivételek. Így például nyitva lesznek a töltőállomásokon található üzleteik, valamint egyes SPAR partner és SPAR market áruházak, továbbá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található City SPAR szupermarket is. A szemétszállítás rendjét most sem érinti az ünnepnap – ahol máskor is csütörtökön szállítják el a hulladékot, ott augusztus 20-án is elviszik. A strandokon, fürdőkben a négynapos hosszú hétvégén – ahogy a weben néztük – a szokásos nyári nyitvatartás lesz érvényben, de egyes helyeken elképzelhető hétvégi nyitvatartás is. Egy csekkolást megér az ellenőrzés, mielőtt lubickolni indulnánk. Az augusztus 20-i budapesti tűzijáték 21 órakor kezdődik, de ezúttal csak tíz percig fog tartani egy félórás audiovizuális show részeként. Az ünnepnapon számos településén lesz tűzijáték – hogy hol és mikor, arról itt találja az országos tűzijátéklistát. [caption id="attachment_4797871" align="aligncenter" width="3000"]Augusztus 20-i tűzijáték a Batthyány téren 2025. augusztus 20-án. Augusztus 20-i tűzijáték 2025-ben.[/caption]

    The post Ilyen lesz a boltzár az augusztus 20-i hosszú hétvégén first appeared on 24.hu.

    ]]>     Mon, 17 Aug 2026 12:33:45 +0200 1786970025 Gazdaság     4795260 <![CDATA[ Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját ]]> https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-100-pillango-milak-kristof-kos-hubert/ Maxime Grousset bekezdett, ráadásul világcsúcs-részidőn úszott, Milák a második, Kós a harmadik helyen fordult. A hajrában azonban Milákkal senki sem bírt, a magyar szédületes tempóban 49.48-as idővel csapott célba (ezzel mindössze három századdal maradt el az amerikai Caeleb Dressel világrekordjától), a második Grousset, a harmadik a svájci Noe Ponti lett. Kós 50.25 másodperces idővel a negyedik helyen zárt. A magyar klasszis mindössze fél órát pihenhetett, ugyanis jött az 50 méteres hátúszás elődöntője. Kós az első futamba kapott besorolást, s végül 24.73 másodperces idővel hetedikként csapott a célba, ezzel összesítésben a 14. helyen búcsúzott. Kós azonban még egy számban érdekelt volt: Szabó Szebasztián, Németh Nándor és Milák Kristóf társaként őrült versenyben megnyerte a 4x100-as gyorsváltót. A 3:10.03 perces idő úgy országos csúcs, ezzel a tokiói olimpián ötödik csapat 3:11.06-os idejét adta át a múltnak.

    Úszó Eb

    férfi 100 m pillangó 1. MILÁK KRISTÓF 49.48 másodperc - Európa-csúcs 2. Maxime Grousset (Franciaország) 49.70 3. Noé Ponti (Svájc) 49.93 4. KÓS HUBERT 50.25   4x100 m férfi gyorsváltó 1. MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, NÉMETH NÁNDOR, MILÁK KRISTÓF) 3:10.03 perc 2. Oroszország (semleges színekben, Ivan Girev, Vaszilij Kukuskin, Alekszandr Csegolev, Jegor Kornyejev) 3:10.12 3. Horvátország (Jere Hribar, Vlaho Nenadic, Vili Sivec, Toni Dragoja) 3:11.08
    [central_article_recommendation title="Kapcsolódó" url="https://24.hu/sport/2026/08/13/uszo-eb-magyar-4x100-as-valto/" image="1" lead="1"]

    The post Milák Európa-csúccsal nyerte a 100 pillangó gigacsatáját first appeared on 24.hu.

    ]]>     Thu, 13 Aug 2026 18:37:36 +0200 1786646256 Sport     4795175 <![CDATA[ Milliós kötbérek miatt panaszkodnak vállalkozók a Fizetési Pontra – a GVH is vizsgálódik ]]> https://24.hu/fn/gazdasag/2026/08/15/millios-kotberek-fizetesi-pont-24extra/ a nyilvántartásukban előfordultak hibák, és emiatt jogosulatlan kötbérkövetelések is keletkezhettek. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valós tartozásokat továbbra is érvényesíteni kívánják. Mai fejjel nem kezdenénk bele a jogosnak vélt követeléseink érvényesítésébe, mert jelentős kárt okoz nekünk, ami a médiában és a közösségi médiában ezzel kapcsolatban megjelenik – mondta a 24.hu-nak.

    Mivel foglalkozik a Fizetési Pont?

    A kártyás vásárlások fogadásához számos bank kínál a vállalkozók számára POS-terminál-szolgáltatást. Korábban a kisvállalkozások jellemzően kevésbé voltak ellátva POS-terminállal, 2021 januárjától azonban előírták, hogy minden olyan magyarországi vállalkozásnak, amelyik online pénztárgépet használ, kötelező valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget (például POS-terminált) biztosítania a vevőknek. Ennek teljesítéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium 2016-ban pályázatot hirdetett, 80 ezer forint támogatás járt a POS-szolgáltatóknak minden új terminálra. (Ezt két év alatt érvényesítettek a szerződő kisvállalkozások költségeiből.) Ennek a pályázatnak a nagy nyertese volt a Fizetési Pont – a mintegy 60 ezer támogatott terminálból 40 ezer darabot rajtuk keresztül rendeltek meg a kisvállalkozók.

    Húsznapos használat után 3,3 milliós követelés

    Egy zöldség-gyümölcs kereskedő olvasónk egy 2023-as karácsonyi kitelepüléséhez igényelt POS-terminált a Fizetési Ponttól. Elmondása szerint az eszközt mindössze húsz napig használták, majd később vissza is adták. Az ügy azonban nem zárult le. A vállalkozás idén tavasszal fizetési meghagyást kapott, amely az ügyfélkapus tárhelyre érkezett. Mivel azt nem vették időben észre, nem éltek ellentmondással a törvényes határidőn belül. A követelés így végrehajthatóvá vált, a Fizetési Pont pedig végül 3,3 millió forintot inkasszózott a cég bankszámlájáról. A vállalkozó azt állítja, előzetesen semmilyen közvetlen értesítést nem kapott arról, hogy tartozása keletkezett volna. A Fizetési Pont szerint ebben az esetben nagy valószínűséggel adminisztratív hiba történt. A társaság képviselője azt mondta: szezonális szerződések esetében a jogviszony lejártakor normál esetben lezárják az ügyet, ennél az ügyfélnél azonban talán a szerződés tévesen aktívként maradt a rendszerben. A cég lapunkon keresztül kéri az érintettől, hogy mutassa be a szerződéskötéshez és a készülék visszaadásához kapcsolódó dokumentumokat. Állításuk szerint – amennyiben bebizonyosodik, hogy a követelés adminisztrációs hibából keletkezett – visszatérítik az inkasszált összeget.

    Azt hitték, rég lejárt a szerződésük

    Egy másik olvasónk, egy vidéki kisbolt üzemeltetője még 2018-ban szerződött a Fizetési Ponttal. Az üzlet 2025-ben másik terminálszolgáltatóra váltott, mert kedvezőbb feltételeket talált. A tulajdonos azt mondja, abban a hitben voltak, hogy az eredeti, hároméves szerződésük már régen lejárt. Nem tudták, hogy a megállapodás automatikusan meghosszabbodik, így azt sem, hogy a megszűnés előtt legalább 6 hónappal külön felmondást kell kezdeményezni. Állításuk szerint a szerződést az üzletben, kiszolgálás közben íratták alá velük, nem kaptak részletes tájékoztatást az automatikus hosszabbításról, az ÁSZF-et pedig nem adták át nekik, noha a dokumentum szerint annak tartalmát megismerték. Miután leálltak a Fizetési Pont termináljának használatával, a cég 1,1 millió forintos kötbért követelt tőlük. A vállalat képviselője szerint a szerződési feltételek egyértelműek, és azokból világosan kiderül, hogy a terminált használni kell, valamint szerződésszegés esetén kötbér szabható ki. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy egyes üzletkötők tájékoztatása nem volt minden esetben teljes körű.

    Nem mindig világos, mi számít szerződésszegésnek

    A szerződést áttekintve azt találtuk, hogy valóban szerepel benne a terminál használatának kötelezettsége. Az azonban már nem szerepel kifejezetten, hogy a használat elmaradása automatikusan kötbérhez vezet. A dokumentum az azonnali felmondást és a kötbért súlyos szerződésszegéshez köti, ugyanakkor nem részletezi pontosan, milyen magatartás minősül annak. A részletszabályokat az általános szerződési feltételek tartalmazzák. Ezek szerint a vállalkozásnak a terminált nyitvatartási időben üzemképes állapotban kell tartania. Ha az eszköz egy hónapon át nem üzemel, illetve nem kapcsolódik fel a rendszerre, az szerződésszegésnek minősülhet. A kötbér összege jelentős lehet, hiszen a szerződésből még hátralévő időszak alapján számolják ki napi ezer forintjával, és külön lehet kötbér amiatt, hogy valaki nem használja a terminált, és külön az ezzel összefüggő szerződésszegésért. Emiatt több százezer, de szélsőséges esetben akár több millió forintos követelés is keletkezhet.

    Miért csak hónapokkal később léptek?

    A kisboltos ügyében különösen figyelemre méltó, hogy a terminál használatának megszüntetése és a kötbér kiszabása között nyolc hónap telt el előzetes értesítés nélkül. Pedig az ÁSZF alapján, ha egy hónapig nem használja valaki a terminált, azonnal szerződést kell vele bontani, és haladéktalanul el kell számolni. Valamint a szerződésszegés észlelését követően több lépcsőben kell eljárni: meg kell állapítani a szünetelést, értesíteni kell az ügyfelet, lehetőséget kell biztosítani számára az igazolásra, majd csak ezután jöhetnek a jogkövetkezmények. A vállalat képviselője lapunknak elmondta: évente egyszer tartanak úgynevezett reaktiválási kampányt – ekkor keresik meg azokat az ügyfeleket, akiknél hosszabb ideje nem volt terminálaktivitás. Ez magyarázatot adhat arra, hogy egyes ügyekben miért csak hónapokkal később született döntés. A cég ugyanakkor azt is elismerte, hogy adminisztratív okokból előfordulhatott, hogy egyes érintetteket nem sikerült elérniük.

    „Nincs forgalmi elvárás”, mégis kötbér járhat

    A Fizetési Pont kommunikációjának egyik visszatérő eleme, hogy a terminálok használatával kapcsolatban nincs forgalmi elvárás. Ez első látásra ellentmond azoknak az eseteknek, amikor a cég kötbért követelt olyan ügyfelektől, akik nem használták az eszközt. A társaság szerint azonban a két állítás nem zárja ki egymást. Nem az számít, hogy történik-e kártyás fizetés, hanem az, hogy a terminál üzemképes és bekapcsolt állapotban legyen. Elképzelhető tehát, hogy egy üzletben hónapokig nem történik kártyás tranzakció (mert az ügyfelek például egy kis településen csak készpénzzel fizetnek), mégsem sérül a szerződés. Ha viszont az eszközt nem használják, és nem is tartják üzemkész állapotban, a vállalkozás szerint szerződésszegés valósulhat meg.

    Adatbázishibák és téves követelések

    A cég képviselője elismerte: a nyilvántartásuk korábban nem működött hibátlanul. Elmondása szerint két adatbázis-migráció során is veszhettek el információk, emellett emberi adminisztrációs hibák is előfordultak. Emiatt akadt olyan ügyfél, akit a lezárt ügy ellenére ismét kötbéreztek, illetve olyan is, akitől a megszűnt szerződése után küldtek követelést. A vállalat szerint 2024 óta új rendszer működik, amelyben az ügyfelekhez kapcsolódó események automatikusan rögzülnek. Aki vitatja a követelést, külön kivizsgálást kérhet a cégtől. A Fizetési Pont állítása szerint, amennyiben bebizonyosodik, hogy a kötbér adminisztrációs hibából származik, azt törlik vagy visszafizetik.

    A GVH is vizsgálódik

    A Gazdasági Versenyhivatal megerősítette, hogy versenyfelügyeleti eljárás folyik a Fizetési Ponttal szemben. A hatóság gyanúja szerint a társaság nem megfelelően tájékoztathatta az üzleti partnereit többek között az automatikus szerződéshosszabbításról és a kötbérfizetés feltételeiről. A GVH azt is vizsgálja, hogy a magas kötbérkövetelések alkalmasak lehettek-e az ügyfelek döntési szabadságának korlátozására, amikor új szerződés megkötésére vették rá őket, valamint az egyes marketingállítások megtévesztők lehettek-e. A vizsgálat jelenleg is tart, ezért a hatóság további részleteket nem közölt. Az eljárás azonban nem fogja eldönteni az egyes kötbérkövetelések jogszerűségét, ezek továbbra is polgári jogi kérdések, amelyekről végső soron a bíróságok dönthetnek. Egy esetleges GVH-elmarasztalás azonban a hatóság szerint segítséget jelenthet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jogi úton kívánják megtámadni a velük szemben érvényesített követeléseket.

    Az utóbbi két évben veszteségessé vált a Fizetési Pont

    A Fizetési Pont Kft. az Opten adatai szerint 2021–2023-ig nyereséges volt, azóta veszteséges. 2025-ben az értékesítés nettó árbevétele 2,36 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig mínusz 807 millió forint lett.

    The post Milliós kötbérek miatt panaszkodnak vállalkozók a Fizetési Pontra – a GVH is vizsgálódik first appeared on 24.hu.

    ]]>     Sat, 15 Aug 2026 07:25:25 +0200 1786778725 Gazdaság