Élet-Stílus

Technokolt szagolt az újságíró, túlélte

Pálinkakóstoló, minőség-ellenőrző tanfolyam a lepárlás amatőr kedvelőinek.

Megjegyzés: a riport megírásához a motivációt a minőség-ellenőrző vizsgálati módszerek megismerése iránti vágy adta, nem pedig az, hogy munkaidőben legálisan alkoholt fogyaszthassak.

„Pálinkahibák és szépségek” – ez volt a címe annak a kóstolókurzusnak, amit a Pálinka Nemzeti Tanács és a Nébih rendezett az OMÉK-on (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár). A következő napokban amúgy bárki részt vehet a tanfolyamon, de – ahogy az szokott lenni – a sajtó képviselőinek szerveztek egy bemelegítő pálinkatréninget. A még csak bimbózó reflux és a jó öreg magasvérnyomás-betegség egy emberként tiltakozott a részvételem ellen, de a (tudás)szomj győzött.

Fotó: 24.hu / Bielik István

A pálinkakóstolás és minőség-ellenőrzés csodálatos világába Krizl Edit, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja vezetett be minket, ő készítette fel az országos verseny indulóit is; úgyhogy ennél jobb start nem is kell a szakértővé váláshoz.

Mit hívunk pálinkának, és mit nem hívhatunk pálinkának?

Krizl Edit elmondta: a pálinka eredetvédett ital, csak olyan italt hívhatunk pálinkának, amelynek 1.) az alapanyaga Magyarország (mai) területéről származik, 2.) amelynek előállítása során minden technológiai lépést határokon belül hajtanak végre, 3.) amelynek alapanyaga a gyümölcsön kívül semmit (például adalékanyagot) nem tartalmazhat; 4.) amely minimum 37,5 fokos, amikor az üvegbe kerül. Minden más ital csak párlat néven kerülhet a boltokba.

Így készült (Emléküket megőrizzük)

Először az elválasztási hibákról tanulunk, amelyeknek nincs köze sem a szavak béna tagolásához, sem a szoptatós édesanyákhoz, ezek a bakik a lepárlás során lépnek fel; de előbb vegyük át, hogy készül a pálinka.

  1. Beérkezik a főzdetulajdonoshoz az egészséges, jó minőségű gyümölcs.
  2. Kimagozzák, aprítják, pépesítik (mármint nem a főzdetulajdonost, hanem a gyümölcsöt).
  3. A jó pálinkacefrét úgy kell elképzelni, mint a jó lekvárt, de Krizl Edit elmondta, volt már, aki bébiételhez hasonlította (mármint nem őt, hanem a cefrét).
  4. Barátságos környezetben elszaporítják az élesztőket, vagy ahogy a szakember gyönyörűen mondja:

Optimális feltételeket kell biztosítanunk az alkoholszakos élesztőknek, hogy minél boldogabbak legyenek, lubickoljanak a gyümölcsben. Szegénykéim nem tudják, hogy boldog életük rövid lesz, mert melléktermékként, ahogy eszegetik a cukrokat, alkoholt termelnek, és alkoholmérgezésben hunynak el a végén. Emléküket megőrizzük minden csepp pálinkában.”

Az alkoholos erjedési folyamat lehet 8 nap, de akár 3 hétig is eltarthat, utána a főzési fázis következik.

Fotó: 24.hu / Bielik István

Előjáték, utópia

És itt jön az eddigi legfontosabb lépés: a főzőmesternek résen kell lennie, hogy megtalálja a határpontot az elő-, a közép-, és az utópárlat között.

Kezdjük az előpárlattal, amely – you don’t say! – a főzési folyamat legelején keletkezik.

Ugye, nem kell megkóstolni?”

– kérdezi egy újságíró kolléga, mire a szakember rémült arccal, és az

Isten ments! Szigorúan tilos!”

kifejezésekkel reagál.

De miután megszagoljuk, senkinek nem jutna eszébe belekóstolni, lévén, hogy a buké alapján a körömlakklemosó és a technokol rapid szerelemgyerekét öntötték a kupicába. 82-83 fokos alkohol, de ez a legkisebb probléma vele. Előpárlat mindig keletkezik, ha ebből belekerül a véglegesbe, az elég nagy baj, és nem csak azért, mert kicsit mérgező. Be kell gyűjteni (ahogy az utópárlatot is), és az adójogszabályok miatt ki kell hívni a fináncokat, majd az egész kontingenst úgy, ahogy van, megsemmisítik.

A másik vége a folyamatnak az utópárlati frakció, és ami a kettő között van, az a pálinka.

Krizl Edit elmondja, hogy az előpárlatot a köznyelv korábban úgy nevezte, hogy a réz eleje, míg az utópárlatra a savanyú lé gúnynevet alkalmazzák. Ez utóbbinak sem szabadna belekerülnie a pálinkába, de a szomorú tény az, hogy régen a nagypapa vagy a szomszéd bácsi alkotta elegyben sajnos felfedezhető volt jellegzetes aromája.

És itt végre gyakorlati feladatot kapunk: jön az utópárlatpróba.

Fotó: 24.hu / Bielik István

A löttybe bele kell nyúlni, és – pont ahogy a déemben, magunkat Habony Árpádnak képzelve, a legdrágább Chanel-tesztert szoktuk felvinni – rá kell kenni a kezünkre; a különbség annyi, hogy luxusparfümmel ellentétben az utópárlat megpimpósodott savanyúkáposzta-szagot hagy maga után. Legalábbis ezt érzi egy amatőr, ezzel szemben

Krizl Edit a „fülledt, fáradt, főtt” szakszavakat használja, valamint a „kéthetes teniszzokni” és a „fiúbulik másnapjának illata” kifejezésekkel illeti az aromát.

Épp ezért meginni sem jó ötlet az utópárlatos házipáleszt: vendégségben is érdemes stikában felkenni egy cseppet a kezünkre, és ha büdi, akkor köszönjük meg, de autóvezetésre vagy gyógyszerszedésre hivatkozva inkább utasítsuk el; a gyomrunk nem lesz hálátlan, ha kimarad ez az élmény.

Nem véletlen, hogy ezen a ponton árulja el szakember a guggolós pálinka kifejezés eredetét, tudniillik, guggolva kell elkommandózni a szomszéd bácsi ablaka alatt, nehogy eszébe jusson megkínálni a friss vegyesből.

A hibák feltárása után átmegyünk a szépségek birodalmába”

– mondja Krizl Edit, és az eseményekre járó újságíró ezt azonnal lefordítja saját nyelvére: mostantól lehet inni.

Szeszteszt at its best

Három irsai szőlőt kóstolunk egymás után, az országos verseny díjazott tételeit, a feladat pedig: döntsük el, milyen érmet adnánk az egyes versenyzőknek.

És most mindenki figyeljen, fontos tudnivalót disszeminálunk: a kóstolás mikéntje következik. A pálinkáspohár tulipános alakú, az adagnak a pohár pocakjáig kell tartania. Ha többet kapunk, nem szakértő öntött nekünk.

Fotó: 24.hu / Bielik István

A poharat nagyon óvatosan megmozgatjuk, megnedvesítve az oldalát, és hagyjuk, hogy kicsit elpárologjon. Keletkezik egy illatfelhő, amit szinte felvezet az orrunkba a speciális kialakítású pohár (amelynek szintén előnye, hogy nem lehet belőle húzóra meginni a pálinkát: orrba vágjuk magunkat, ha megpróbáljuk. Az ivóedény tehát, ha tetszik, kulturált alkoholfogyasztásra szoktat minket. Ha nem tetszik, akkor is).

A kóstolásban a következő szerveink vesznek részt: szem, orr, száj, garat, gyomor. A szín jelen esetben kristálytiszta, áttetsző. Szaglás: az irsai szőlőben a muskotályos illatot vagy a bolgár rózsavíz illatát kell keresni. Pozor! Ha elkezdjük körbe-körbe rázni a poharat, mint a borkóstolásnál, elbénáztuk: az illat elillan, és várhatunk, amíg visszatér a pohárba. A kóstolás apró kortyokban történik, a szájban körbeforgatva, hogy minél jobban érződjék a nyálkahártyán. A haladók szürcsölhetik is, de a szakember szerint eleinte ezt csak partedlivel érdemes kipróbálni.

Fotó: 24.hu / Bielik István

Krizl Edit elmondja: ma már érmet versenyeken csak hibátlan termék kaphat, olyan, amiben felismerhető a gyümölcs. Ez még a bronzéremhez is elvárás.

Ha felismerjük a gyümölcsöt, de inkább nem kérünk még egy kört, az a bronzérmes pálinka; ha finom, de semmi extra, az az ezüst; az aranynál pedig a poharat sem akarjuk visszaadni. Ennél nyilván összetettebb a dolog, de így kell elképzelni az értékelést, amely egyébként 20 pontos bírálati rendszeren alapul.

Ezek után önállóan kóstolunk. Finom.

Még egyet. Az is.

A kóstolás után szavazás következik (négyévente is így kéne megpróbálni, hátha), és bizony látszik a tanfolyam eredménye: a két aranyérmes – amelyekről természetesen nem tudtuk, hogy aranyérmesek – kapta a legtöbb voksot. De a vizsga még csak ezután jön: két mintát kapunk, el kell döntenünk, melyik a tiszta pálinka, és melyik van elszennyezve a korábban említett hibák egyikével. Az egyik mintában felfedeztem az undorító technokolszagot, átmentem a vizsgán, a kurzus elvégzéséért oklevélben részesültem.

Fotó: 24.hu / Bielik István

A végére hagytuk a szomorú hírt: a szakember szerint ahhoz, hogy valakiből tényleg profi kóstoló legyen, öt-tíz év munkatapasztalat, öt-nyolcezer pálinka megkóstolása kell (kicsit utánaszámolva az öt-tíz év bőven megvan, sörből húsz is, most már bánom, hogy nem tudományos alapon ittam). Lényeg, hogy elég sok kurzust (nem politikai értelemben) kell végiginni, hogy profi lehess.

A sikeresen elvégzett tanfolyam után oltványátadási ünnepségen vehettünk részt (307 éves fából!), ahol szintén kóstoltunk, majd következett az „Országos Pálinkaverseny legeredményesebb pálinkafőzője” díj nyertese által szervezett kóstoló, de a cikk megszületése érdekében ez már a távollétünkben zajlott.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik