Yoga instructor talking to pregnant female yoga student
Élet-Stílus

A lombik után a béranyaságról

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2017. 09. 10. 18:00

Korábban a témában:

A legutóbbi Isten tudja… írásunkban a nagy port kavart lombikbébi témát jártuk körbe, ezúttal még messzebbre merészkedtünk. Kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak a vallások tanítói a béranyaságról (amikor valaki pénzért vállalja, hogy más gyermekét kihordja), illetve a dajkaanyaságról (amikor ugyanezért nem kér pénzt).

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Bár Magyarországon nem legális, mégis olvasni, hallani béranyasággal és dajkaanyasággal kapcsolatos történetekről. Mi a véleménye az ön vallásának a béranyaságról, dajkaanyaságról?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Darvas István

rabbi

A rabbihoz intézett kérdéseknél kizárólag a végeredmény számít a kérdezőnek:

szabad valamit, vagy tilos?

A kristálytisztán érvelő rabbi a hagyományos források alapján ad választ, azt sugallva, hogy ő és a hagyomány egyaránt jogosultak a válaszadásra, hiszen mindenről van isteni vélemény és döntés, és a rabbi olyan szerencsés helyzetben van, hogy ezeket ismeri, vagy ha nem, akkor némi erőfeszítés árán megismerheti.

Ha a rabbi válaszát írásban rögzíti(k), akkor előfordul, hogy a véleményéből törvény lesz, utat mutat, és néha utat szab jelentős számú embernek. Ez a helyzet a dajka-, illetve béranyaság kérdésével is, végső soron ez is csak egy kérdés, tehát van rá egyértelmű válasz, amit a rabbi nemcsak megadhat, hanem köteles megadni.

Ha esetleg nem egyértelmű a válasz, akkor azokat a világlátásának megfelelő forrásokat használhatja a rabbi, melyek által már könnyű a dolga, és a kérdezőé is hamarosan azzá válik.

Vagy nagyon nem.

Esetleg a rabbi válaszának köszönhetően a kérdező boldogtalan életet nyer felelet gyanánt. Esetleg adott rabbi úgy gondolja, hogy a feltett kérdésre a hagyomány valójában nem ad választ, hanem csak annak megerőszakolása, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a rabbi a vallás keretein kívüli választ ad, de kitartó munkával keres olyan bibliai verset, amely ráhúzható a – nem (kizárólag) hagyományos forrásokon alapuló – meggyőződésére. Vagy, és én erre nem lehetőségként, hanem kötelességként tekintek: nem ad írásban választ, hanem kizárólag szóban, és csak olyan embernek, akik nem egy rabbi, hanem adott rabbi véleményére kíváncsi.

A későbbiekben kanonizálható véleményalkotásról való lemondás okán nem lesz sok lájkja a face-en, de szűkebb körben akár segíthet is.

Isten tudja?

Sorozatunkban öt,  a világon elterjedt és hazánkban is jelen lévő vallás tanítóinak teszünk fel kérdést egy-egy aktuális hír kapcsán. Számos felekezetet bevonunk, előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy az evangélikus egyház képviseli, miként az is, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadó nevére kattintva rövid életrajz olvasható.

Kustárné Almási Zsuzsanna

református lelkész

A béranyaság témája olyan súlyos és nehéz kérdéseket vet fel, amelyekre felelőtlenség lenne (főleg ilyen terjedelemben) egyértelmű, ex cathedra választ megfogalmazni. Különösen is igaz ez akkor, amikor a társadalom különböző szegmensei (jog, orvostudomány, egyházak) is inkább az egyeztetés, szakmai fórumok, viták szintjén foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Természetesen a kérdés nem negligálható, nem bagatellizálható, hiszen éppen úgy korunk égető problémái, kérdései közé tartoznak az élet keletkezésével, létrejöttével kapcsolatos témák, mint az élet „bevégzésével” foglalkozók, úgymint az eutanázia, öngyilkosság stb. kérdése. Az Európai Protestáns Egyházak Etikai Szakbizottsága szintén foglalkozik egy olyan etikai kódex összeállításával, ami segíti a tájékozódást ezekben a kérdésekben.

Amióta az ember a világon van, feszegeti a határait.

Ez sokszor a fejlődés útja – mint ahogy a gyermek is úgy ismeri meg a világ működését, ha saját tapasztalatokat gyűjt -, máskor azonban beláthatatlan következményekkel járhat. A nagy etikai kérdések mindig számtalan irányba indítják el a gondolkodást és többféle válaszlehetőséget kínálnak fel. Ez azért van így, mert

az általános kérdések, problémák mögött mindig ott rejtőzik az egyéni sors, történet, ami mindig differenciál.

Ha a béranyaságra gondolok, a gyermekáldásért, az anyaságért, szülőségért, családért küzdő női és férfi sorsok jelennek meg előttem. A Biblia több ilyen történetet is megjelenít (pl. 1Móz16; 1Sám1), és a legkevésbé sem idealizált formában. Sára és Hágár, valamint

Sámuel próféta anyjának, Annának története is azt mutatja, hogy a meddőséggel, a gyermekvállalással való küzdelem mennyi konfliktussal, nehézséggel, sorsfordító döntéssel jár együtt.

Ezek az asszonyok ugyanúgy küzdöttek, mint mai társaik, csupán a társadalmi közeg, a lehetőségek tárháza volt más.

Keresztyén emberként, nőként, anyaként úgy gondolom, hogy a gyermekért, az életért ma is érdemes küzdeni. Nem mindegy azonban, hogy milyen eszközökhöz nyúlunk, milyen folyamatokat indítunk el.

Bennem az a kérdés motoszkál, hogy az illegális béranyaság helyett

nem adhat-e szebb, teljesebb élményt az örökbefogadás lehetősége.

Nagyon sok az elhagyott, a családból kirekesztett, kiszakított gyermek, akinek a „normális” életre a befogadás az egyetlen lehetőség.

Jézus mondja: “És, aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, engem fogad be.” (Mt18,5)

Madhupati dász (Mérő Mátyás)

vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

Az egyik szempont a béranyaság megítélésében, hogy a Krisna-hívők szerint az élet a fogamzással kezdődik, ezért nem elfogadható a lombikbébi technikák során keletkező „felesleges” zigóták megölése vagy lefagyasztása.

Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy az örök lélek Istenhez tartozik, és csak egy életre kerül kapcsolatba az aktuális szüleivel,

önmagában az, hogy béranya hordja ki a terhességet, nem feltétlenül elutasítandó.

A Krisna-hívők szerint az utód segített létrehozása akkor fogadható el etikailag, ha az ivarsejtek a férjtől és feleségtől származnak, és ha minden megtermékenyített petesejtet beültetnek. A genetikailag problematikus zigóták „szelektálása” nem elfogadható.

A másik szempont, hogy a gyermek iránti igényben kifejeződik egy olyan nézet, hogy a gyermekáldás alapvető emberi jog, azaz hogy mindenkinek joga van ahhoz az örömhöz, amit egy kisgyermek hoz az életébe. Ez azonban téves.

A gyermek szuverén élőlény, aki korábbi tettei következményeként jelenik meg egy adott családban, és akivel szemben a szülőnek kötelességei vannak.

Ahhoz, hogy a szülő felelősségét megértsük, figyelembe kell vennünk, hogy az emberi élet célja és értelme Istennel való kapcsolatunk helyreállítása, és hogy elinduljunk a Hozzá vezető úton. Az állati test erre nem alkalmas, csak az emberi, ezért ezt a születést nagyon meg kell becsülni.

A védikus szentírás, a Srímad Bhágavatam kijelenti: „Ne váljon valaki apává, anyává, rokonná, királlyá, guruvá, ha a rábízottakat nem tudja kimenteni a születés és halál körforgásából”. A szülőnek tehát kötelessége, hogy gyermekének Isten-tudatos nevelést adjon.

Bárki hordja ki tehát a gyermeket, az az igazán fontos, hogy szüleitől Isten-tudatos nevelést kapjon.

Isten tudja

Isten tudja…

Korábban megjelent írásainkból itt szemezgethet.

Sőt meg is vásárolhatja az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyvet a Nők Lapja Könyvklub webáruházában.

És csatlakozhat az Isten tudja… Facebook-oldalához is, hogy azonnal értesüljön a friss cikkekről.

 Dr. Tóth Csilla

muszlim hitoktató

Az iszlám buzdítja a hívőket arra, hogy sokasodjanak;

a házasságkötés és a gyermekvállalás szinte vallási kötelezettségnek tekinthető mindazok számára, akik képesek rá.

Természetesen az Isten nem kényszerű kötelezettséget rótt ezzel az emberre, hanem megmutatta számára a természetének leginkább megfelelő életformát. A gyermekek Isten csodálatos adományai, a Korán szavaival: „az evilági élet díszei”, akik megszépítik az életünket.

Így az iszlám természetesnek tekinti és elismeri a házaspár gyermek utáni vágyakozását.

A meddőséget egyes esetekben különböző betegségek okozzák, a betegséget pedig kezelni kell. Ahogyan Mohamed próféta (Béke legyen vele!) tanította: „Keressétek a gyógyulást, mert Allah nem teremtett betegséget anélkül, hogy ne teremtett volna neki gyógyulást, kivéve az öregséget.” (at-Tirmidi)

Tehát mint az előző cikkben is kifejtettük, az iszlám engedélyezi az asszisztált reprodukciós eljárásokat (köznyelvben: lombikbébi programokat), az alábbi feltételekkel:

– a házaspár ivarsejtjeinek alkalmazásával

– a házasság időtartama alatt

– harmadik személy bevonása nélkül zajlik az eljárás.

Azok az eljárások, amelyek ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, nem egyeznek az iszlám szellemiségével, etikai elveivel.

Tehát a béranyaság a muszlimok számára elfogadhatatlan.

Hiszünk abban, hogy a származás, a vérségi kapcsolatok tisztasága és egyértelműsége elengedhetetlen. A gyermekek jogai közé tartozik, hogy házasságon belül szülessenek és ismerjék származásukat. A béranyaság a házasság és a származási kapcsolatok tisztaságát is megsérti, ezáltal rendkívül sok etikai problémát hordoz magában.

„Allah sajátmagatokból támasztott nektek feleségeket, és adott néktek a feleségeitektől gyermekeket.” (Korán 16:72)

„Ő az, aki a vízből embert teremtett és származáson és házasságon alapuló rokonsággá tette őt.” (Korán 25:54)

Hisszük, hogy az életet egyedül Isten képes megteremteni.

Ha egy házaspárnak természetes úton illetve az engedélyezett fertilizációs eljárások igénybevétele mellett nem adatik gyermek, akkor el kell ezt fogadniuk,

és Isten végtelen bölcsességét kell emögött is meglátniuk, amit a korlátozott emberi értelem gyakran nem képes megérteni.

„Allahé az egek és a föld országlása. Azt teremt, amit akar. Leány (utódokat) ajándékoz annak, akinek akar, és fiúkat ajándékoz annak, akinek akar, vagy úgy párosítja őket, hogy fiú-és lánygyermekeket (együtt ajándékoz), és meddővé teszi azt, akit akar. (Mindent) tud és (mindenek fölött) hatalmas.” (Korán 42:49-50)

Végh József

buddhista tanító

Buddha útján azt a legnehezebb megtanulnunk, hogyan segíthetünk úgy valakin, hogy nem végezzük el helyette a feladatát, hanem gondoskodunk róla, hogy képessé váljon azt önállóan megcsinálni. Ez csak úgy lehetséges, azért gyakorolunk, képezzük magunkat, hogy ezért a felelősséget is fel tudjuk vállalni.

Ehhez viszont

el kell tudni fogadni a szenvedéseinket,

és be kell látnunk, milyen feltételek támasztják alá a helyzetünket, ezek merre visznek tovább.

Ahhoz viszont folyamatos tudatos jelenlét kell, hogy amint észrevettük: kárt, szenvedést okoztunk, ki tudjuk javítani a hibáinkat. Bölcsességünknek az a belátás az alapja, hogy pusztán ésszel a világ részleteiben, egészében felfoghatatlan,

meg kell tanulnunk együtt élni korlátainkkal, a tudatlanságunkkal.

A gyermekvállalás esetében nagyon sok tényezőt nem láthatunk előre. Buddha útmutatásai szerint mindenkinek magának kell ilyenkor mérlegelnie, hogy képes-e rá. Tisztázni kell, milyen egyéb lehetőségek vannak a probléma megoldására, miért éppen azok a személyek jöhetnek szóba, és nem mások, akik ezt felajánlották, vagy erre kaphatóak. Szüleink, a nyelvünk, az ország sok korábbi közös cselekedetünk következménye.

Itt sok a félreértés a karmával kapcsolatban, hogy milyen szerepe van ilyenkor az egyénnek, nem csupán a korábbi tettek beérése-e.

Ilyen helyzetben

meg kell nézni, milyen közvetlen, közösen megtapasztalandó eredménye lesz a döntésünknek.

Most, az adott élethelyzetben mit kell ebből megtanulnunk, hogy a lehető legkevesebbet ártsuk vele magunknak és másoknak, vagy

a születendő gyermeknek, akinek a teste szüleivel közös karmát hordoz, ám tudata képes ettől független döntésekre is.

A hagyományos nagycsaládok, kisközösségek ilyen téren sok segítséget nyújtottak tagjaiknak. Ma már annyira egyénként élik meg az emberek még a családalapítást is, hogy tudatosítani kell a család, a közösség értékét, és a vele járó felelősséget is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.