Élet-Stílus

Magyar sör vagy osztrák? Összehasonlított a NÉBIH

Elelmiszer(210x140).jpg (Array)
Elelmiszer(210x140).jpg (Array)

Többek között sajtokat, jégkrémet, chipset és gyümölcsöt is tesztelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) abban a vizsgálatban, amelynek eredményeit most hozta nyilvánosságra honlapján. Összesen 39 termékpárt vizsgáltak meg, köztük 23 féle csomagolt élelmiszert, 8 féle alkoholos italt (koktélalapot) és 8 féle zöldséget, illetve gyümölcsöt.

Semmilyen különbséget nem vettek észre például a Vöslauer és az Evian ásványvizeknél, Knorr salátaöntetnél, a Felix ketchupnál, az Oreo-jégkrémnél, a Heinz majonéznél, vagy a Jägermeisternél és a Baileysnél. Ezeknél a termékeknél minden vizsgált szempontból azonos minőséget mértek.

Más esetekben kisebb eltérést tapasztaltak, például a Magyarországon, illetve Ausztriában forgalmazott mandulás Magnum színe eltérő volt, de a NÉBIH szerint ez az élvezeti értéket nem befolyásolta. A Carloni Mozzarella Pizzafeltét esetében a magyar boltban vásárolt puhább volt, míg a Le Rustiqe camembert sajtnak az érleltsége volt különböző.

Különböző összetételt tapasztaltak a Gösser citromos söritalánál: míg a magyar változatban volt például gumiarábikum vagy gyantából készült glicerinésztert, az osztrák változatban nem volt ilyen. Helyette volt benne almalékoncentrátum. Szintén jelentős különbséget fedeztek fel a Zipfer lime-os világos sörénél, a NÉBIH szerint “a magyar termék összetétele nem egyértelműen feleltethető meg az osztrák terméknek.

A görögdinnye esetében a magyar Lidlben vett termék volt a finomabb, édesebb, míg a sárgadinnyénél az osztrák, holott a származási hely mindkétfajta gyümölcs esetében Spanyolország volt. Valamilyen különbséget minden vizsgált zöldség-gyümölcs esetében tapasztaltak, egy kivételével: az Aldiban/Hoferban vásárolt mag nélküli csemegeszőlő azonos volt.

A listára reagálva a Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) korábbi álláspontját fenntartva azt írta közleményében, hogy néhány termék összetételében feltárt eltérés nem jelent automatikusan minőségbeli különbséget és a fogyasztók kelet-nyugati alapú megkülönböztetését. Meggyőződésük, hogy az ÉFOSZ által képviselt, felelősen működő gyártók által jelenleg alkalmazott termékstratégiák megfelelnek a jogszabályoknak, az etikai normáknak és a piaci működés törvényszerűségeinek.

Amennyiben mégis vannak különbségek, meg kell találni az okát, lehetőséget adva az élelmiszerek előállítói számára az eltérések tisztázására. Az ÉFOSZ üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét az ügy elfogulatlan vizsgálata iránt. Ehhez harmonizált uniós vizsgálati módszer megalkotására van szükség. Ezt a protokollt az EU illetékes szervei – az összes érintett, így a gyártók képviselőinek részvételével – az ősz folyamán kidolgozzák. Szerintük ennek során ki kell térni a minőség fogalmának meghatározására, a tagállami jogszabályok, a kulturális és ízlésbeli különbségek és az eltérő jogalkalmazás hatásának elemzésére. Figyelemmel kell lenni a vásárlóerő választékra gyakorolt befolyására és a marketing módszerek alkalmazásának jogi és etikai korlátaira. Ezt követően lehet hitelt érdemlően megállapítani, hogy felmerülhet-e bármiféle kifogás a gyártók jelenleg alkalmazott piaci stratégiájával szemben.

Hozzátettéké, hogy az elfogulatlan és transzparens uniós megközelítés annál is inkább szükséges, mert az esetek jelentős részében egyértelműen megalapozatlan, hitelrontó kommunikáció súlyos gazdasági következményekkel járhat a Magyarországon, magyar alapanyagot feldolgozó és több-tízezer magyar munkavállalót foglalkoztató vállalkozások számára is.

A NÉBIH teljes listája itt érhető el.

(kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik