Élet-Stílus

Egy zombiapokalipszisre is van tervük a jövő városát építő kamaszlányoknak

 
Korábban a témában:

Csukd be a szemed, relaxálj. Most képzelj el egy várost. De ne akármilyet. Kelet-Európa tudományos fővárosáról van szó, amit a V4 országok közösen építettek fel temérdek pénzből, megközelítőleg egymilliós, különböző etnikumú lakossággal. Ez egy óriási, sőt, megaprojekt, saját részecskegyorsítóval és űrkikötővel. Egy okos, csaknem száz százalékban automatizált város, ami azért jött létre, hogy megfékezze a Nyugatra tendáló tudóselvándorlást.

És most képzeld el, hogy a fenti fikció 40 tinédzser lány tervei alapján manifesztálódik. Mit szólnál, ha olyan városban kellene élned 20-30 év múlva, amit egy csapat cseh, szlovák, lengyel és magyar lány alkotott?

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Szerencsére nekem nem kellett a fantáziámra bíznom a dolgot, megnézhettem a saját szememmel. Mondanom sem kell, egy árva unikornisfarmmal, Justin Bieber-kegyhellyel vagy űrplázával sem találkoztam, sőt, a lányok nevetve mesélték, hogy csaknem az összes szolgáltatást kifelejtettek a városból. Így a képzeletbeli lakók maguknak vágták volna a frizurát, és nyomkodták volna a pattanásaikat, mert egy nyamvadt szépségszalont sem építettek az egymillió lakost számláló városkában.

A csúnya sztereotípiákat tehát nyugodtan a fiókba teheti a kedves olvasó.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A fenti leírás egy igencsak komoly projekt kezdőpontja, mondhatni kerettörténete. A Nők a Tudományban Egyesület (NATE) évek óta dolgozik azon, hogy minél több középiskolás lány érdeklődését keltse fel a mérnöki, természettudományos és informatikai pályák iránt. Ezen törekvés szerves részeként valósították meg idén először, a Makerspace-szel szorosan együttműködve a V4 STEM (Science, Technology, Engineering Mathematics) Camp elnevezésű ötnapos tábort.

A Nagykovácsiban található Makerspace egy közösségi alkutóműhely, ahol a cselekedve tanulás módszerét és a modern technológiákat ötvözve kalauzolják el a résztvevőket a tudományok világába. A digitális eszközök széles tárháza és alkotópedagógia módszer egyedülálló alkalmazása olyan lehetőséget kínál, ahol élmény a tanulás. A világszerte egyre szaporodó, úgynevezett makerspace-ek szakosodhatnak elektronikára, robotikára, famegmunkálásra, varrásra, lézervágásra, programozásra vagy ezek különböző kombinációjára. A nagykovácsi műhely azonban az összes alkotói terület felé kínál utakat és gépeket.
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A NATE a Gender Studies (Csehország), a Perspektywy (Lengyelország) és a Aj Ty v IT (Szlovákia) partnerszervezetek segítségével 40, a V4 országokból érkező tinédzser lánynak teremtett lehetőséget arra, hogy megtanuljanak önállóan és csapatban dolgozni, saját elképzeléseiket céltudatosan végigvinni a megvalósításig, fejlődjön a problémamegoldó képességük, és ezzel egyidőben az alkotás örömének megélése motiválttá tegye őket. És nem utolsósorban fejlesszék az angoltudásukat

-mondta lapunknak Szigeti Fanni, a NaTE ügyvezetője.

De, hogy miért éppen egy várost kellett létrehozni, azt a Makerspace társalapítója Fuchs Péter magyarázta el nekem.

Én azt szoktam mondani, hogy a város és a kaja az a két dolog, amiről mindenkinek van véleménye. A város a közös életterünk, együtt ácsorgunk a zebránál, együtt dühöngünk a dugóban rostokolva. Vagyis egy jó közös nevező, amit eredményesen tudunk használni a csapatmunkához.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A lányokat személyes érdeklődésük alapján hat csapatra, hat feladatkörre osztották. A hat-nyolc fős csapatoknak a várostervezés más-más részleteire kellett koncentrálni, egyesek az általános tudományokkal foglalkoztak, voltak, akik az ipar és közlekedés témakörét bontották ki, egy csapathoz tartozott az élelmezés és energia, megint másokhoz az oktatás, az egészségügy, illetve az otthon és rekreáció.

A lányok szó szerint bármit használhattak kivitelezés közben. A Makerspace közösségi terében klasszikus és modern technológiák egyaránt rendelkezésre álltak: a hagyományos famegmunkálás, varrás, linóleumvágás ugyanúgy része volt a folyamatnak, mint a 3D-nyomtatóval, lézervágóval, robotokkal végzett munka.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Kreativitásuk eredményét a magyar lányok mutatták meg nekem, akik szinte minden csapatban képviseltették magukat. Alaposan szemügyre vettük a maketteket, és a különféle eszközöket, amiket ő maguk programoztak. Az élelmezéses csapat ötlete volt például egy horizontálisan is bővíthető, középen víztározóval ellátott erkélyes termőterületet, ami szerintük a jövő megoldása lehet. Emellett terveztek egy GMO (génmódosított élelmiszerek) labort, mégpedig az általános tudományokra koncentráló csapattal együttműködésben.

A génmódosított élelmiszerek nagyon sok országban be vannak tiltva, de a mi fiktív városunkban ezt a lehetőséget nem vetnénk el ilyen könnyedén, hanem létrehoznánk egy kutatóközpontot, ahol kísérletek végeznénk, és megpróbálnánk rájönni, hogy valójában mennyire egészségkárosítóak. Egyre nehezebb hatékonyan termelni, hiszen meglehetősen szeszélyes az időjárás. Az évszakok szinte eltűntek, aszályos és rendkívül csapadékos időszakok váltják egymást. Jó lenne valamilyen más, természetbarát módot kitalálni, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes létrehozni egy speciális kutatóközpontot

-magyarázza az elméletüket Anna.

Automatizált öntözőrendszer; Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Hiába a sok remek ötlet, az élelmezéssel foglalkozó csapatban nem volt teljes az egyetértés. Egyesek teljesen fel akartak hagyni az állattenyésztéssel, ám a tagok nagy rész nem egyezett bele a dologba. Kompromisszumot kellett találni.

Kimerítő meccs volt, de végül megállapodtunk egy Boldog Farm elnevezésű helyben, ahol az állatokat kellemes körülmények között tartjuk, és kíméletes módon oltjuk ki az életüket.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Az oktatással és egészségüggyel foglalkozó társaság komoly változásokat hajtana végre álmai városában. Eszterék arra jutottak, hogy az egészségügyben, szociális szférában és oktatási intézményekben dolgozó munkatársak kapnák a legmagasabb fizetéseket, valamint kulturált munkakörülményeket biztosítanának a számukra.

Tarthatatlan az a helyzet, ami Magyarországon jelenleg van. Mi már pontosan tudjuk, hogy milyen kevés megbecsülés jár ezekben a szakmákban, így nem elvárható a tizenéves korosztálytól, hogy orvosi, ápolói vagy akár pedagógusi pályára menjen. Vagy ha mégis, akkor biztosan nem itthon tervezi a jövőjét.

A híres zombi detektor; Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Az oktatást is merőben átalakítanák. A zsiráf formájú 3D nyomtatott óvoda szerintük a változás irányát jelképezi – meséli Anna nevetve.

Szórakoztató, kreatív tanítási módszereket várnánk el a tanárainktól, hogy a felsőbb évfolyamokban is élvezhető legyen a tanulás, és legyen idő a kikapcsolódásra. Sokkal több gyakorlati tudást nyújtanánk a gyerekeknek, így képesek lennének hétköznapi problémákat is megoldani. Gondolok itt például a pénzügyek kezelésére, amit nekünk egyáltalán nem tanítanak az iskolában. És szeretnénk, ha 20-30 év múlva kisebb csoportokban,  jóval több csapat – és projektmunkával színesítve oktatnák a diákokat.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A város élete persze nem csak játék és mese – figyelmezettet Fuchs Péter. A lányok nem élvezhették túl sokáig kreativitásuk gyümölcsét. Alig épültek fel az utak és az épületek, az isteni szerepbe emelt szerencsekerék sorra dobálta a katasztrófákat a lakókra.

Még soha nem volt olyan város a világtörténelemben, ami nem a krízisek halmazán ment keresztül. Úgyhogy a fortunára bíztuk magunkat. A lányoknak szembe kellett nézniük a túlnépesedéssel, az elsivatagosodással és egy nukleáris katasztrófa okozta zombitámadással is.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Ahogy számítani lehetett rá, a krízisek következtében egyből magasabb fokozatra kapcsoltak az agyi fogaskerekek. Fülöp Dani fotóriporter kollégám szinte pezsgőt bontott, amikor meglátta a zölden és pirosan világító zombidetektort, amit a lányok maguk készítettek. Elméletük szerint a ketyere úgy működne, mint a reptéri biztonsági kapu, csak a fém tárgyak helyett a zombivá alakulás mértékét tudná visszajelezni.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Mint a Makerspace társalapítója hangsúlyozta: a kívánt célt (mármint a problémamegoldás és kooperáció fejlesztését) akár egy kötegnyi papírral és tollal is el lehetett volna érni, csak nem érdemes. Az élvezeti faktor ugyanis éppen az, hogy a lányok ötletelés közben megtanulhatták használni a 3D nyomtatót, a lézervágót, belekóstolhattak a programozásba, amiknek köszönhetően a fejükben született gondolatok egy része kézzel foghatóvá vált.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Emellett bebizonyosodott, hogy milyen potenciál rejlik a tudományok iránt érdeklődő lányok és a modern technológiai eszközök találkozásában. Egy kis csapat ugyanis az elsivatagosodás krízise kapcsán létrehozott egy automata öntözőrendszert, ami a föld nedvességtartalmához mérten adagolja a vizet a növényeknek. A lányok öt óra alatt készültek el a minirendszerrel, amihez ők maguk írták a programot.

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.