Négypercenként indul egy világbajnokság, és milliókat veszítünk rajta

Amikor függésről vagy függőségről beszélünk, a legtöbben rögtön a kábítószerekre, alkoholra, vagy ritkább esetben a dohányzásra gondolnak. A függőséget okozó dolgok listája pedig végtelen. Elsőre túlzásnak hangozhat, de szinte bármi iránt kialakíthatunk túlzott lelki vagyis pszichikai kötődést.

Mindenki rendelkezik valamilyen függőséggel, a kérdés így nem is az, hogy van-e valamilyen addikciónk, hanem hogy képesek vagyunk-e a mértéktartásra.

A függőség családi betegség, a drogos gyerek pedig csak egy tünet

Bajzáth Sándor, addiktológiai konzulens, aki korábban maga is drogfüggő volt, úgy véli: a dizájnerdrogok messze a legveszélyesebbek.

Az, hogy mekkora gondot, kisiklást okoz a függőségünk, azaz önuralmunkon kívül függ a függőségünk károsságától is. Mert a sport, vagy maga az adrenalinfüggőség rövidtávon valószínűleg kevésbé veszélyes, mint a heroin, vagy a hozzá hasonló keményebb szerek. A társadalmilag legelfogadottabb alkoholfogyasztás mellett létezik még egy igen komoly, nagy tömegeket érintő függőség, ez pedig nem más, mint a szerencsejáték.

A lottó és a sorsjegyek népszerűségét nem nehéz megfejteni. A mesés gazdasgság, a gondtalan élet, a fényűzés esélye sokaknak hatalmas összegket ér meg. A játékos ilyenkor legalább a sorsolásig, vagy a jegy lekaparásáig átélheti azt az eufórikus élményt, amely rendkívül hasonló a győzelemhez.

Ez nem szerencse, én értek hozzá

Lehet, hogy ez sokaknak meglepő lehet, de a szerencsejátékok között az egyik legveszélyesebb és legaddiktívabb a sportfogadás. A fogadásnál a szerencse mellett rengeteg tényező játszik még, ráadásul a belépési küszöb is magasabb, mint mondjuk a lottó esetén. Ismerni kell a csapatokat, az aktuális sport szabályait, játékmenetét, erőviszonyait, stb. Ezek miatt sokan azt gondolják, hogy a sportfogadás valójában nem szerencsejáték, ám ez nem teljesen igaz.

A sport ugyanis nem statisztikák és számok összessége, az eredmények pedig nem levezethetők egy kockás lapon.

Rengeteg játékosnál megfigyelhető, hogy a fogadás előtt “szaktudással” próbálják megjósolni a végeredményt, ezzel azt a látszatot keltve, mintha bármilyen információjuk lenne a mérkőzést illetően. Ez nem más, mint a győzködés folyamata, melynek során a függő saját magával hiteti el, hogy meg tudja tippelni a jövőben lezajló esemény kimenetelét, amire ráadásul semmilyen befolyása nincsen.

Családok, életek mennek tönkre

A fogadást is lehet persze ésszel csinálni, de a rendszer úgy van kitalálva, hogy ne ez legyen a jellemző. Mert sajnos tökéletesen igaz a rengetegszer elismételt közhely: a szerencsejáték csak kölcsönad. A játékfüggők egy-egy nagyobb győzelem esetén sem állnak le

a pénzt pedig egy idő után csak értéktelen kreditnek tekintik, amiért cserébe játékélményt kapnak.

A legtöbben persze nem állnak úgy anyagilag, hogy hosszú távon finanszírozni tudják a betegségüket,

erre pedig előbb vagy utóbb rámegy jobb esetben az egyén, rosszabb esetben a család vagyona. Innen pedig már csak egyetlen lépés a teljes nincstelenség.

Négypercenként eufória

A szerencsejátékok legrosszabb, legaddiktívabb tulajdonságait ötvözik az úgynevezett virtuális sportok. Ez az online fogadási lehetőség szinte minden percben kínál olyan futamot, meccset, játszmát, amelyen pénzt nyerhetünk, vagy éppen bukhatunk. Azért számít ez a legaljasabb szerencsejátéknak, mert a függőknek pontosan ugyanazt az élményt okozza, mint egy valódi sportesemény. A különbség az, hogy amit ekkor a képernyőn látunk, az nem a valóság, de mégcsak nem is egy emberek által irányított folyamat.

A virtuális sportok tehát semmiben nem különböznek a játékgépektől, amelyekbe anno a kocsmákban egész fizetéseket dobáltak be.

Igazából a látszat miatt talán még kicsit rosszabbak is azoknál, mert szinte minden pontosan úgy zajlik, mint egy rendes sportfogadáskor, még magyar előre felvett kommentár is van, hogy a játékos átélhesse a mérkőzés élményét. Az egésznek a lényege azonban a sűrűség, vagyis az, amilyen tempóban követik egymást az előre leszimulált meccsek. A függők ugyanis – ha elég pénzt költenek -, akár 2-4 percenként is átélhetik a fogadás felemelő érzését, minden csak attól függ, hogy melyik virtuális sportot választjuk.

Van lóverseny, autósport, foci, de még agárverseny és tenisz is. Természetesen hivatalos licensz hiányában valódi csapatok neveit nem tartalmazza a szimuláció, kivételt képez ez alól a “világbajnokság” funkció, amikor válogatott csapatok küzdenek egymás ellen (örömteli apróság, hogy a percenként megrendezett virtuális világbajnokságon kint van a magyar válogatott is).

Nyersz, aztán veszítesz

Én már évek óta fogadok, de csak pár hete találkoztam először a szerencsejátékok királyával, amit rögtön ki is próbáltam. Íme, a mérlegem:

egy óra alatt nagyjából 5 ezer forintot buktam, a kezdeti rövid sikerek után viszont teljesen kisemmiztem magam, a végén pedig már arra sem voltam képes, hogy legalább nullára hozzam ki az egyenlegem.

A titok nyitja talán az, hogy hiába próbál az ember régi beidegződések alapján tippelni, (melyik csapat jobb a valóságban a másiknál) azok itt semmit nem érnek, mint ahogy a szorzók (a szorzók alapján lehet fogadást kötni, ez dönti el, hogy mennyit nyer az ember, ha eltalálja az eredményt) sem adnak semmilyen támpontot, mivel egy papíron esélytelenebb csapat mindenféle logika nélkül úgy veri meg az elvileg erősebbet, mint a szél.

Az egyetlen kiút az, ha nem veszít túl sokat az ember, és elengedi az egészet, talán máshogy nem is lehet kiszállni.