Élet-Stílus

Fogalma sincs, milyen szakmát javasoljon a lányának? Ezeket a szervezeteket érdemes követni

Nem tudom, mivel tennék jót. Idegen nyelveken tudni kell, az nem kérdés, de ezen kívül merre terelgessem, mit mondjak neki?

Hangzott el nemrégiben egy közeli ismerősöm szájából a kétségbeesett hangvételű mondat. Egy kétgyerekes édesapáról van szó, akinek egy tizennégy és egy hatéves lánya van.

Fotó:Thinkstock

Bár úgy tűnik, a pályaválasztással kapcsolatos döntéseket még van idő meghozni, az apát már nagyon foglalkoztatja a téma, és úgy látja, saját bizonytalansága közel sem egyéni szociális probléma, mostanában tapintani lehet a szülők iskolaválasztással kapcsolatos szorongását. A felnőttek jelentős része ugyanis tanácstalan, fogalma sincs, milyen szakma irányába orientálja a gyerekeiket. A (köz)oktatási rendszerre nem lehet számítani, a pályaválasztásban alig tudnak valamit segíteni a családoknak.

És akkor ott vannak a lányos szülők, akik eleve lépéshátrányból indulnak, mert az ismeretlen jövőtől való félelem mellett akarva-akaratlanul beleütköznek a szerepminták alkotta akadályokba. Bizonyos szakmákat eleve kizárnak, vagy nemes egyszerűséggel eszükbe sem jut. 

Gondolok itt arra, hogy a műszaki vagy az információtechnológiai szakokon rendkívül alacsony a lány hallgatók aránya. Vagyis a hagyományosan és tévesen férfiasnak tekintett pályáknak már nekikezdeni is alig mernek a fiatal nők.

Forrás: NaTE

Ez a probléma egyik fele, a másik az üvegplafon jelenség. Bizonyított tény, hogy a felsőoktatásban végzett nők pályafutásuk során kevésbé kerülhetnek vezető pozícióba, és hasonló tendencia tapasztalható a tudományos ranglétrán való előrehaladás esetében is.

A nők aránya a kutató-fejlesztő helyek kutatóinak tényleges létszámában a természettudományok területén 23,6 százalék, a műszaki tudományok területén pedig mindössze 18,3 százalékot tesz ki.

Az MTA statisztikája szerint például a Matematikai Tudományok Osztályán az akadémiai rendes és levelező tagok között 3 százalék a nők aránya, és az MTA doktora fokozattal rendelkezőknek is mindössze 6 százaléka nő. Hasonló a helyzet a Műszaki Tudományok Osztályán: ott 3, illetve 8 százalékról beszélhetünk.

A probléma persze nem hazai sajátosság. A fejlett országokban évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy gond van, és próbálnak minél több fronton tenni ellene. A STEM kifejezés például egy angol mozaikszó, ami a természettudomány, technológia, mérnöktudomány, információtechnika és matematika területek oktatását jelenti. A tanórákon kívül számos programmal és kezdeményezéssel igyekeznek felkelteni a diákok érdeklődését a „reál tantárgyak” iránt. A STEM egyébként azért is érdekes, mert a a nemek közötti egyenlőtlenségről szóló párbeszédeknek is fórumot biztosít.

Fotó:Thinkstock

Jó hír, hogy a külföldi trendnek köszönhetően néhány éve hazánkban is elindult a mozgolódás. A közoktatásban kevésbé, de a civilek körében biztosan. Létrejöttek olyan szervezetek, alapítványok, közösségek, amelyek kifejezetten a lányokra fókuszálnak, és a társadalmi sztereotípiákon való túllépésért küzdenek.

Skool

A Skool egy független, magyar szervezet, a Technológiai Oktatásért Alapítvány fő projektje. 2014-ben indultak azzal a céllal, hogy egy újszerű oktatási forma segítségével felkeltsék a fiatal lányok érdeklődését a programozás iránt. Meggyőződésük szerint ugyanis a programozás nemektől független tevékenység, vagyis kizárólag nyitottság, érdeklődés és szorgalom kérdése. Foglalkozásaik teljesen ingyenesek, a célcsoport pedig a 8-18 éves korú lányok. Programjaikkal arra törekszenek, hogy megmutassák a fiatal lányoknak, miről szól a technológia, és hogy milyen jövőbeni karrierlehetőségek rejlenek számukra ebben az izgalmas világban.

A Skool fiatal kora ellenére nagyon népszerű kezdeményezés, bár minden hétre szerveznek workshopot, óriási a túljelentkezés. Általában háromszoros-négyszeres, de volt már nyolcszoros is. A szülők tanácstalanságát pedig a szervezők is érzik, az aktivitások előtti szülői összejövetelen csak úgy záporoznak a kérdések.

A személyes beszélgetéseken mindig a vendéglátó cégünktől van jelen egy hr-es vagy egy felső vezető kolléga, illetve az alapítványunktól egy ember. Ilyenkor mesélünk arról, hogy mire lehet számítani a workshopon, mi a teendő akkor, ha a kislánynak nagyon tetszett a dolog, merre lehet továbbmenni. A szülőktől pedig általában ugyanazt a 10-20 kérdést kapjuk: milyen ma egy techcégnél dolgozni, milyen munkák vannak, milyen jelentés van egy pozíció neve mögött, elmegy-e külföldre, milyen az átlagfizetés, milyen a karrierlehetőség, melyik egyetemre járassam a gyerekem. Nagy baj, hogy ma semmilyen szakmának nincs meg a lehetősége, hogy találkozzon a gyerekekkel

– mondja Guzsaly Péter, a Skool operatív menedzsere.

A szervezet weboldalát érdemes nézegetni, mert folyamatosan, hétről hétre készülnek rendezvényekkel, a kislányoktól pedig semmiféle előképzettséget nem várnak el.

Nők a Tudományban Egyesület

Az egyesület meglehetősen szerteágazó aktivitást folytat, de egyik fő célkitűzésük, hogy egyre több fiatal lány válasszon szakmát természettudományi, műszaki vagy információtechnológia területről, és ha ez már megtörtént, akkor megkapja a munkájáért járó elismerést. Fontos ugyanakkor, hogy a szervezet a társadalmi esélyegyenlőségben hisz, vagyis nem a férfiak trónfosztása, hanem a közös munka megsegítése a cél.

Fotó:Thinkstock

Munkásságuk során épp ezért nem kizárólag a lányokra koncentrálnak, a szervezet tudománynépszerűsítő tevékenységet is folytat, melynek egyik kiemelt eleme az országos tudománykommunikációs versenyük, amivel a technológiaorientált terülteken tanuló és dolgozó tehetséges és kreatív hallgatókat segítik. A megmérettetésre fiúk is bátran jelentkezhetnek.

Programjaik közül kiemelkedő jelentőségű a pályaválasztás előtt álló lányoknak szóló Lányok Napja. Az országos, interaktív, ingyenes rendezvényen a fiatalok ellátogathatnak informatikai vállalatokhoz, egyetemekre és testközelből megtapasztalhatják, hogy milyen munka zajlik mondjuk a Google-nél vagy az evosoftnál.

Fontosnak tartjuk, hogy a középiskolás lányok ne megszokások, a társadalmi és családi elvárások miatt, hanem kézzelfogható tapasztalat alapján induljanak el a felsőoktatásba. Ismerjenek meg minden lehetséges alternatívát pályaválasztás előtt

– mondta el lapunknak Szigeti Fanni, az egyesület ügyvezetője.

Az egyik cél tehát, hogy informálják a lányokat a műszaki és informatikai pálya előnyeiről, bővítve a látókörüket, tágítva a munka világáról alkotott képüket. De emellett a vállalatok figyelmét is fel akarják hívni a lányokra, mint potenciális munkaerőre.

Mindezek mellett az egyesület 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat. Az elismerést évről évre olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek; mindemellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében.

Az egyesület honlapját érdemes betenni a kedvencek közé, vagy követni őket a Facebookon, mert számtalan izgalmas aktivitásuk van, amihez különböző korosztályok csatlakozhatnak.

Django Girls

A Django Girls két lengyel lány ötletéből nőtte ki magát, mégpedig olyannyira, hogy három év leforgása alatt már 75 országban és 275 városban követték a példájukat. Non-profit szervezetként, egyfajta közösségként működnek immáron 880 önkéntessel, céljuk pedig az, hogy megszerettessék a nőkkel a programozást. Életkori megkötés nincs, de a Django Girls nem elsősorban a pályaválasztás előtt álló kislányok útját egyengeti, inkább az egyetemista, vagy már dolgozó nőknek szeretnének önbizalmat adni, bebizonyítani nekik, hogy az információtechnológia nem kizárólag a férfiak terepe.

Teacher Explaining Something to Students

Magyarországon két és fél éve működik a közösség, támogatóként pedig olyan nagy cégek álltak be mögéjük, amelyeknek fontos, hogy minél több nő dolgozzon az IT-szektorban. Jelenleg három lány viszi a hátán a kezdeményezést, érdekesség, hogy közülük ketten korábban maguk is résztvevők voltak, és ma már a munkájuk a programozás.

Általában félévente szerveznek egy egynapos ingyenes workshopot, mely során a lányok ízelítőt kapnak a programozásból. A harmincfős csapat minden tagja hozzáértő önkéntesek segítségével a nulláról elkészít egy működő weboldalt.

Nem célunk, hogy mindenre megtanítsuk őket. Egyszerűen szeretnénk ízelítőt adni a munkánkból, amiről annyi mindent lehet hallani manapság. Leegyszerűsitve, a workshop celja, hogy a résztvevők a nap végére el tudják dönteni, hogy tényleg érdekli őket ez az egész, vagy sem

– mondja Bence Réka, az egyik szervező.

A workshopok igen népszerűek, egészen pontosan alkalmanként ötszörös túljelentkezésről beszélhetünk. A következő június 10-én lesz, de erre már beteltek a helyek, a következő időpontról a csapat Facebook és Twitter oldalán értesülhettek.

Nemrégiben akadémiai szinten is felismerték, hogy a tudományos elit erősen férfi dominanciájú terület. Tavaly decemberben az MTA-n belül megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság. A Lamm Vanda akadémikus által vezetett testület azon munkálkodik, hogy a jelenleginél több női akadémikus legyen, növekedjen a nők aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között, a közoktatásban pedig minél több lány érdeklődését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományi tárgyak iránt. A májusi közgyűlésen döntöttek arról, hogy az akadémiai tagválasztásnál az elnökség nagyobb mozgásteret kap, hogy a női jelöltek ne csúszhassanak le néhány ponttal a tagságról. Emellett segíteni szeretnék a szülés miatt kimaradó kutatónőket, például abban, hogy ők is jobban részt tudjanak venni tudományos konferenciákon. A mostani közgyűlésen ezért egy játszószobát is létrehoztak a tagok gyerekeinek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik