Élet-Stílus
AA039550

Hogyan működhet egy iskola fegyelmezés nélkül?

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 04. 02. 19:00

Van egy módszer, ami két amerikai pszichoterapeutától származik és Európa több országában is alkalmazzák az iskolákban. A megoldásközontú coaching itthon kevésbé ismert fogalom, de a követői állítják, az iskolai problémák zöme kezelhető a szemléletváltással.
Korábban a témában:

Ismerős szituáció, hogy becsengetéskor a tanárok az osztályterembe lépve többnyire azokat a diákokat emelik ki, akik nem megfelelően viselkednek, és nem azokat, akik fegyelmezetten ülnek a helyükön.

– mondja Gyarmati Katalin mediátor, aki a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal együttműködve 2016 óta egy fővárosi és egy vidéki szakképző iskolában dolgoznak a szemléletváltáson.

Az úgynevezett megoldásközpontú coachinggal összetartóbb közösséget szeretnének kovácsolni az osztályból, elejét véve ezzel többek között az iskolai zaklatásoknak is.

A módszer lényege, hogy a fókusz a gyerekek erősségeire helyeződjön át.

Figyeljük, hogy mi történik akkor, ha csak a helyes viselkedést látjuk meg, és azt hangosítjuk ki, a helytelen viselkedést pedig elengedjük, mintha nem is vettük volna észre.

Az amerikai pszichoterapeutáktól származó (Steve de Shazer és Insoo Kim Burg) megoldásközpontú coaching alaptézise, hogy nem egy felsőbb tekintély, jelen esetben a tanárok mondják meg, kinek mit kell tennie a közösség javítása érdekében, a folyamatot a gyerekek irányítják – mondja a szakember. Ez a hozzáállás eleinte furcsa, mert eltér a szokásos kommunikációs sémáktól, illetve a hagyományos iskolai hierarchiától, viszont ennek köszönhetően olyan dolgok fogalmazódnak meg, amiket a diákok már aznap ki tudnak próbálni. Például a gyerekek azt mondják: szerintük egy osztály attól jó osztály, hogy reggel mindenki köszön és mosolyog a másikra.

Ez egy apróság, mégsem legyintenek rá, hanem megbeszélik a diákokkal, hogy tegyenek egy próbát, és figyeljék meg a változásokat. Másnap reggel bárki lép be az ajtón, mindenki köszön neki. Az ötlet tőlük jött, a megvalósítást is csak ők tudják véghez vinni, így az egész fejlődés az ő kezükben van, az osztály közös érdeke.

Gyarmati Katalin az eltelt idő rövidsége miatt jól körvonalazható eredményekről még nem tud beszámolni, de úgy érzik, jó úton járnak. A diákok élvezik, hogy maguk dolgozhatnak a közösségen, plusz megtanulják vállalni a felelősséget a saját tetteikért, mindezek pedig nagyon fontosak az iskolai zaklatások szempontjából is.

Egy olyan osztályban, ahol a gyerekek egymás erősségeire figyelnek, azokat gyűjtik össze, hogy ki miben jó, ki mire támaszkodhat, nincs helye annak, hogy valakit bármi miatt bántsanak

– magyarázza a mediátor.

A megoldásközpontú coachingot az ország több intézményében bevezették különböző volumenben és szinteken. Kiemelt figyelmet érdemel a Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola, ahol másfél éve szisztematikus szemléletváltás következett be. Korábban a tanárok sípolással igyekeztek fegyelmezni a hangoskodó gyerekeket, ma viszont már egy kézfeltartás is elegendő ahhoz, hogy elhalkuljon a diákság – állítja Závogyán Judit intézményvezető.

A folyamat az ő kezdeményezésére indult el, a módszertant kitanulva ugyanis úgy érezte, ebben az amerikai pszichoterapeuták  által kidolgozott megközelítésben lehet a megoldás kulcsa. Finoman, lépésről lépésre haladt.

Minden egyes nálunk dolgozó pedagógussal interjút készítettem, hiszen magam is végzett coach vagyok. A beszélgetés arra irányult, hogy mi az ő vágyott jövőjük, hogyan képzelik el ezt az iskolát, merre történjen a fejlesztés, mik az egyéni céljaik. Miután mind a 35 interjú elkészült, csináltam egy tervet a megvalósításhoz.

A szándék és a hajlandóság megvolt a tanárokban, csak a képességekre kellett szert tenni. Elkülönített forrásból jutott pénz a teljes tantestület tréningezésére, ahol egy magasan képzett coach különféle gyakorlati technikákat tanított a pedagógusoknak.

A szemléletváltás persze nem volt zökkenőmentes, voltak akik kételkedtek abban, hogy a problémák hangsúlyozása nélkül is lehet dolgozni egy iskolában. Kemény munka volt a megszokott, bevett fegyelmezési és kommunikációs mintákat átírni. Závogyán Judit maga is megszenvedett a dologgal, ráadásul testnevelést tanít, ahol a játék hevében kifejezetten nehéz rendet tartani.

Korábban ha valaki hangoskodott az órán, mindig elmondtam, hogy milyen felháborító, hogy nem lehet továbbhaladni az órával, mert te így és így viselkedsz. Ha kellett, megemeltem a hangom és erőteljesen szóltam. Ekkor gyakorlatilag megállt az óra, mindenki megdöbbent és elhalkult, de két perc múlva folytatódott ugyanúgy minden tovább. Most másként cselekszem: magamhoz hívom a gyereket, és megkérdezem tőle, hogy volt-e már olyan, hogy halkan tudta végigcsinálni az órát, majd pár percig a megoldásra fókuszálva beszélgetünk.

Az amerikai megközelítésmód természetesen többféle eszközzel él, hogy a fegyelmezés és a tanulás hatékonyabb legyen. A nagyszénási iskolában például minden hónapban szerveznek iskolagyűlést, ahol a legkisebb apróságokért is megdicsérik a diákokat. Név szerint kihívják azokat, akik a farsangi buli után segítettek összepakolni a termet, vagy szólnak néhány jó szót azokhoz, akik maguktól összeszedték a szemetet a folyosón. A tanórákon használják a coachingban előszeretettel alkalmazott úgynevezett „skálázást”. A gyerekeknek ilyenkor értékelni kell a saját teljesítményüket egy 1-10 közötti skálán. A módszer feltételezi, minden ember és közösség a legjobb szakértő a saját területén, így az osztály viselkedésének legjobb ismerője az osztály maga, vagyis a gyerekek tudnak a legtöbbet tenni azért, hogy az javuljon. Ráadásul így a saját példájukból, hibájukból tanulnak, ami felelősségvállalásra nevel. A megoldásközpontú coaching fontos eleme a másik ember elismerése, ezért ha valaki jót tesz valakinek, akkor színes kavicsot adnak át egymásnak jutalmul. A „kincset” nem szabad megtartani, hanem áramoltatni kell – teszi hozzá az intézményvezető.

Emellett létezik még egy kifejezetten a nagyszénási iskolában bevezetett gyakorlat, egy szoba, ahová a diákok reggel és a szünetekben bármikor bemehetnek, ha kibeszélni való problémájuk akad. Az intézményvezető ennek azért érezte szükségét, mert az iskolában nagyon sok veszélyeztetett és védelembe vett gyerek jár, illetve olyan diákok, akik elveszítették a szüleiket. A „Meghallgatlak” szobában pár perces beszélgetés alatt igyekeznek megoldást kínálni a kisebb elakadásokra, azokra a problémákra, amelyek valamilyen lelki válságból vagy a szociális helyzetből adódnak. Nemrég egy diszlexiás kislánynak segítettek barátokat találni, aki az édesanyja elvesztése után nehezen illeszkedett be az új környezetébe. Természetesen, ha Judit vagy az ifjúságsegítő úgy látja, továbbirányítják a gyerekeket komolyabb segítség felé.

Závogyán Judit szervezeti szinten, a pedagógusok vezetőjeként is megoldásközpontúan gondolkodik, és a szülőkkel is ennek megfelelően kommunikál.

Amikor idejöttem, az összes pedagógus azt mondta nekem, hogy meglátod Judit, a szülők állandóan berohangálnak majd a problémáikkal. Erre azt mondtam, nem baj, csak jöjjenek, de akkor mondják el azt is, ami jó. Amikor belépnek hozzám az irodába, azt kérdezem tőlük, hogy mivel lennének elégedettek tíz perc múlva, amikor elmennek innen. Rögtön nem azt fogják elmondani, hogy mi a baj, hanem a megoldásra koncentrálhatunk. Megspórolunk egy csomó időt, energiát és felesleges feszültséget. Másfél év alatt sikerült elérnünk, hogy a szülők időnként bejönnek és megosztják velem a pozitívumokat is.

A nagyszénási példát Orosházán, a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában is követték. Nem irányoztak elő teljes körű szemléletváltást, inkább pedagógusaik személyiségfejlődésében és lelki egészségük megőrzésében szerettek volna támogatást nyújtani. Tavaly az egész tantestület részt vett egy tréningen, de azt már a tanárokra bízták, hogy egyénileg élnek-e a megismert módszertani készlettel, beépítik-e ezeket a saját pedagógiai kultúrájukba.

Nem akartunk új módszertant bevezetni, mert úgy gondoljuk, hogy amit mi csinálunk, az eredményes az oktatásban. Ennek ellenére azt éreztük, hogy egyfajta frissítésre, megújulásra, az eszköztárak bővítésére van szüksége a kollégáknak

– adta meg a választ a miértekre Orosz László iskolaigazgató.

A megoldásközpontú coachingot Svájcban, Németországban, Svédországban és Finnországban is előszeretettel alkalmazzák az oktatásban, a módszer pedig a tapasztalatok szerint jó hatással van a gyerekek személyiségfejlődésére – mondta el a terület egyik szakértője, Hankovszky Katalin. Úgy vélik, azok a gyerekek, akikhez ezzel a szemléletmóddal közelítenek az iskolában és otthon is, sokkal rugalmasabban beleállnak a nehéz élethelyzetekbe, és tudatosan keresik a megoldást a problémáikra.

Erősödik a kezdeményezőkészségük, a kooperációs képességük, proaktívabbak és megnő bennük a hajlandóság a másik elismerésére. Természetesen nem gépeket képzünk, az egyes gyerekek különböző fejlődnek, de ez a szemléletmód igyekszik a hasznosítható tulajdonságokra koncentrálni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 27.
ByeAlex (Márta Alex) lép fel az Élj tisztán! elnevezésű drogellenes világnapi rendezvény gálakoncertjén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2015. június 26-án este.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.