Élet-Stílus

Annyi mangalicát árulhatnak, amennyi nincs is az országban

Jánossy Villő
Jánossy Villő

újságíró. 2017. 04. 01. 17:06

Fekete Zsóka 20 kocával kezdte még 2012-ben, most pedig több mint 350 mangalicát tart Görbeháza közelében. Szinte egyedül csinál mindent a törzskönyvezéstől a feldolgozásig, a fűszerezést sem ereszti a kezéből. Ahhoz képest, hogy nem disznókkal akart foglalkozni, sorra nyeri a díjakat, eddig akárhányszor kiállításra vitte az állatokat, mindig hazahozott egy címet. Vele és még több száz mangalicával beszélgettünk a Hajdúböszörmény melletti telepen, hogy is kell ezt csinálni.

Nagyjából 350 mangalica, 49 koca, 3 kan és 40 ezer euró kezdőtőke, ennyi a telep számokban.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Fekete 2012-ben kapott 40 ezer eurós (~12 millió forint) Uniós támogatást, és láss csodát, nem zsebre rakta, hanem megvett a szülővárosához közel eső Görbeházán egy lerobbant telepet és 20 kocát. Mint mondta,

ez a pénz nagyon jól hangzik, de mégis kevés a nulláról kezdeni.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

A malacok fele vemhes volt, úgyhogy egyből 50 darabos állománnyal indított a farm. Azóta kinőtte magát, és a vállalkozás díjnyertes tenyészkocákat tart, nagyjából heti három állatot vágnak a debreceni és budapesti piacra, de szállítanak külföldre is. Elsősorban Németországba, Hollandiába és Angliába.

Versenyistállóból a mangalicákhoz

A hajdúböszörményi család mindig a mezőgazdaságból élt. Fekete Zsóka 89 éves nagyapja igazi parasztembernek vallja magát, és a mai napig segít a farmon, ő tervezte a karámok nagy részét, Fekete apja pedig biozöldségeket termeszt 65 hektáron. Állatok között nőtt fel, kiskora óta lovagol, és 10 évesen már nyúltenyészettel kereste a zsebpénzt. Kapott tyúkot is, de a tojásokat nem megették, hanem a nyulas pénzből vásárolt keltetővel újabb csirkék keltek ki. 18 éves korában Angliában dolgozott egy elit versenyistállóban, aztán egy olimpiai bajnok lovait lovagolta, csikókat tört be. Fekete az egyetem miatt jött haza, élelmiszermérnöki és szakfordítói diplomát szerzett, 2013-ban a lovaskultúra szakoktatói képzést végezte el, majd kemény fél évig bírta egy multicégnél.

Ki akartam magamat próbálni alkalmazottként. Kicsit mást akartam csinálni, de nem bírtam egy helyben ülni. Kényelmes volt, de nem az én világom.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Aztán jött az ötlet, hogy okosabban is lehetne hasznosítani a családi biofarm melléktermékeit, elvégre vagy a szemétbe ment a maradék vagy visszaforgatták a földbe. És ekkor jött képbe a disznó. Megpályázták a fiatal vállalkozóknak járó támogatást, megvették a lerobbant telepet, lekaszálták családilag a gazt, felhúzták a karámot, és pár év alatt több száz malaccal nőtt az állomány.

A 2012-es indulás után viszonylag hamar kiderült, hogy Fekete Zsóka már nem fog zöldségtermesztéssel foglalkozni, a mangalica egész embert kíván, egy évvel később ráadásul a feldolgozás is megkezdődött. A szülők rengeteget segítenek, de tulajdonképpen Fekete koordinál mindent. Pár alkalmazott gondozza a farmon az állatokat, ezen kívül ő intézi a fülcsipkézést, azaz a törzskönyvezést (mindegyik disznót bejegyzik a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületnél), a papírozást, a kisebb állatorvosi feladatokat, a marketinget és a feldolgozást. Fekete Zsóka felügyel, részben azért, mert maximalista, és nem szívesen hagyja másra a feladatokat, részben meg azért, mert eddig nem talált számára elég precíz beosztottat, sok tanuló ráadásul külföldre megy jóval több pénzért. De szerencsére már van hentese.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Hajnaltól késő estig mangalicázik. Reggel hatkor általában már a kisüzemben füstöl vagy tölt, utána jöhet a többi munka. Hetente többször vágnak mangalicát, Fekete hozza el a féldisznót a vágóhídról, és szerencsére már segítséggel feladarbolják. A fűszerezés az ő reszortja, szigorúan vagy saját vagy helyi fűszerpaprikát és fokhagymát használnak fel, és árulnak szalonnát, kolbászt, sonkát, hurkát, májast disznósajtot, tepertőkrémet és olaszos fűszerezésű szalonnát. Még a piacozás is családilag megy, Fekete viszi Debrecenbe hetente kétszer, budapesti Lehel piacra kéthetente a mangalicát. Mindig ott van a pultban, árul, pakol, éppen amit kell.

Magyarország a mangalicák országa

Fekete Zsókánál minden kézműves és minden mangalica. Nem akar ipari mennyiségű kolbászt előállítani, marad a biogazdaságnál, kevés, de annál finomabb és drágább disznónál. Megvan az ára, de egyre többen jönnek rá, hogy megéri mangalicát venni, és megéri a munka is, többször győztek már a sertései. A 2016-os Farmer Expón elnyerték a legszebb kocasüldőért járó díjat, és az Országos Bupapesti Mangalica Fesztiválon rendszeresen termékdíjasok.

Annyira büszke vagyok rájuk. Egyre szebbek a kocák.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Ez még nem jelenti azt, hogy minden az, ami mangalicának látszik. A húsa vöröses színű, és zsírral dúsan átszőtt, márványos szerkezetű. A zsírja sokkal lágyabb, szobahőmérsékleten olvadó, telítetlen zsírsavban gazdag. Ez alapján a profik biztos észreveszik a különbséget. Aki meg nem, az keresheti az Egyesület logóját, vagy kérhet hízóigazolást. Nem ciki, minden igazi mangalicás fel tud mutatni egyet, és a logó is jelzi a minőséget. Fekete Zsóka még egy budapesti sajtótájékoztatón mesélte, hogy korábban sok piacot végigjárt, és nem talált annyi eredeti mangalicát, mint amennyiről állították. Jobban hangzik, az biztos, de kérdés, hogy van-e annyi mangalica magyarországon, mint amennyiről állítják.

Harcolok a mangalicáért!

–mondta Fekete Zsóka.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás
vissza a címlapra

Kommentek

"Beautiful and relaxing view of beach in Ocho Rios, JamaicaSee more Jamaica images in this Lightbox:"
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.