Élet-Stílus

Brutális, értelmetlen mészárlás folyik a tengereken

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 03. 27. 20:00

Korábban a témában:

Norvégia, Japán és Izland évről évre ezrével irtja Földünk leghatalmasabb élőlényeit. A bálnavadászat most azért került a közérdeklődés középpontjába, mert három nemzetközi állatvédő szervezetnél betelt a pohár: a Pro Wildlife, az OceanCare és az Animal Welfare Institute közös közleményt adott ki.

Ennek lényege, hogy a norvég kormányok folyamatosan megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság vadászati moratóriumát, támogatják a bálnából készült termékek exportját, valamint olyan projekteket finanszíroznak, amelyek serkentik ezek eladását. A skandináv ország volt a legnagyobb bálnagyilkos, ráadásul következmények nélkül. 2014-ben és 2015-ben:

  • Izlandi vadászok 345 csukabálnát pusztítottak el, de az országra komoly diplomáciai nyomás nehezedik a mészárlás megszüntetése érdekében.
  • Japánok 663 bálna haláláért voltak felelősek, a szigetországot nemzetközi bíróság elé citálták bálnavadászati programja miatt.
  • Norvégia 1396 bálnát ölt meg, és eddig semmi nem történt.

Tudjuk, hogy kipusztítjuk őket

A probléma megértéséhez Rodics Katalin kutatóbiológust, egyetemi docenst, a Greenpeace Magyarország munkatársának segítségét kértük. A szakember évtizedekig meghatározó posztokat töltött be az államigazgatásban, eközben több mint 20 évig képviselte a magyar kormányok – a kereskedelmi célú vadászatot következetesen ellenző – álláspontját nemzetközi színtereken.

Az emberiség az 1940-es években ismerte fel, hogy a bálnákkal gondok vannak, a több évszázadnyi korlátlan pusztítás bizony komolyan megtizedelte a populációkat. De csak 1982-ben jutottunk el oda, hogy a már 1946-ban létrejött Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC) olyan határozatott fogadjon el, amely megtiltja a bálnák kereskedelmi célú vadászatát, a bálnahús és minden bálnából készült termék kereskedelmét.

Egyedül egyes őslakosoknak van joga arra, hogy hagyományos módszerekkel, kizárólag saját szükségleteik kielégítésére elejtsék ezeket az óriásokat.

A tudomány nevében viszik piacra

Csakhogy ha a vadászat nemzetközi vizeken történik, az adott ország pedig belső piacon értékesíti a termékeket, akkor az ellen nehéz fellépni. Márpedig ez történik. A japánok például a tilalom egyik kitételével élve tudományos célokra hivatkozva mészárolják le bálnák ezreit.

Esetükben ez annyit tesz, hogy megölésük után felnyitják az állatok gyomrát, megállapítják, mit ettek, majd a hús és az olaj megy a piacra – emeli ki a szakértő. Egyértelműen a szabályok kijátszásáról van szó, a tudományos kutatás ezen módszerét nagyjából a XIX. századdal együtt haladtuk meg.

A szankciók, a tiltás a bálnavadász országok erős lobbitevékenysége miatt nagyon nehéz: több pénzt költenek erre, mint amennyi hasznuk a bálnákból van. Japán például saját költségén kis, szegény országokat léptetett be a bálnavédelmi tanácsba csak azért, hogy vele együtt szavazzanak.

Pénz és fenyegetés

Pénzzel és erővel vívta a harcot Norvégia is. A 90-es években történt , hogy az IWC konferenciáján a norvég kormány lobbistái megkeresték a frissen csatlakozott szlovák delegáltat, és megfenyegették. Azt mondták, ha Szlovákia nem áll melléjük, azaz nem támogatja a bálnatermékek nemzetközi feloldásának eltörlését, annak következményei lesznek a két ország kapcsolataiban, amúgy is személyesen ismerik a delegált főnökeit, és lépni fognak ellene.

Mindez a magyarok és a cseh delegáció jelenlétében történt, amit ők a következő ülésnapon konferencián nagy plénum előtt ki is kértek maguknak – meséli saját élményként Rodics Katalin. Egy nagy, ellenzéki norvég sajtóorgánum pedig odahaza hatalmas balhét csinált az ügyből. Akkorát, hogy Norvégia részéről azóta ilyen befolyásolási kísérlet nem történt.

A skandináv ország azért mégiscsak az egyik legjobban működő demokráciája, és a világ leggazdagabb államai közé tartozik.

Mi szüksége van a természetvédelmileg és erkölcsileg is erősen kifogásolható bálnavadászatra?

Gyakorlatilag semmi, ez mindössze néhány norvég család érdeke. Izland esetében is hasonló a helyzet, és mivel az Európai Unió kategorikusan elutasítja a bálnavadászatot, többek között ez az egyik oka annak, hogy a két ország nem csatlakozik – így nem is csatlakozhatna.

A bálna veszélyezteti az óceánt?

A bálnafajok túlnyomó többsége veszélyben van, legtöbbjüket a kihalás fenyegeti, és átlátható, objektív statisztika nincs arról, pontosan milyen faj hány egyede esik a mészárlás áldozatául. A cikk elején csukabálnákat számszerűsítettünk, nem véletlenül: ezeket érinti a bálnavadász országok “önbevallása”. A csukabálna a maga nyolcméteres testhosszával az úgynevezett óriásbálnák között a legkisebb, és egyedszáma ma még a körülményekhez képest meglehetősen magas – mintegy 100 ezer egyedről beszélünk.

Ezért hivatkoznak erre az érintett országok, gyenge pontként, kiskapuként tekintenek rá a bálnavadászat tiltására emelt falon. Sőt, a norvég álláspont szerint a csukabálnák annyira elszaporodtak a világ óceánjaiban, hogy létszámuk veszélyezteti azok ökoszisztémáját.

A látvány önmagáért beszél:

Baj van, ha szavazni kell

Az a szörnyű, hogy hiába ítéli el a mészárlást az emberiség józanabbik 99 százaléka, a bálnák élete, fajok sorsa mégis néhány kormány józan belátásán múlik. Mert lássuk be: sem a japánok, sem az izlandiak, sem a norvégok megélhetése, de még jóléte sem a bálnahúson és bálnaolajon függ. A kívülálló itt gyakorlatilag tehetetlen:

  • Az egyes országok területe tengerpartjuktól csupán egy 22 kilométeres sávra terjed ki, ezért senki nem szólhat bele Norvégia vagy Japán nemzetközi vizeken végzett vadászatába és abba sem, mit adnak el belföldön vagy kétoldalú szerződések alapján. Norvégia és Japán is arra hivatkozva folytatja a vadászatot, hogy jogi ellenvetéssel élt a moratórium ellen.
  • A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság nem tud közbelépni, mert fent említett lobbitevékenység folytán nincs meg a tiltáshoz szükséges kétharmados többség. Brazília például hosszú ideje szeretne partjainál kialakítani egy rezervátumot több bálnafaj párzóhelyén – nem lehet, sőt Japán bálnavadászhajók ott gyilkolják őket a tervezett védettnek tervezett nemzetközi vizeken.

Egy Japán vagy Norvégia által befolyásolt 50 ezer fős kis szigetország éppoly súllyal szavaz, mint a 324 milliós Egyesült Államok.

A bálna és a túzok

A bálnáknak pedig gyakorlatilag semmi esélyük. Műholdak segítségével, radarokkal kutatják fel őket, szigonyágyúkkal támadnak rájuk.

Egyedül a közvélemény segíthet, ha olyan nyomást helyez a bálnavadász országok kormányaira, ami erősebb minden lobbinál.

Végezetül pedig a hivatkozási alapokról annyit, hogy Japán ősi, nemzeti bálnahúsfogyasztási hagyománya pont a II. világháború után kezdődött. Az országot megszálló Egyesült Államok – akkor még aktív bálnavadászként – piacot teremtett magának, ukázba adta, hogy az iskolákban hetente egyszer bálnahúst kell enni. Történelmileg bizonyítható módon ekkortól váltak a japánok bálnafogyasztóvá– mondja Rodics Katalin.

A tradíció vitán felül nagyon fontos. Mi, magyarok ezer éven keresztül laktunk jól túzokpörkölttel, mégis nemzeti büszkeségünk feladása nélkül váltottuk ki csirkével. Ezért lehet miénk Európa egyik legnagyobb állománya.

(Kiemelt kép forrása: Europress Fotóügynökség)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.