DUNKIRK, FRANCE - JANUARY 06: A young Kurdish girl holds her toys as she stands in the mud in a new migrant camp on January 6, 2016 in Dunkirk, France. Thousands of migrants continue to live in makeshift camps in the port towns of Calais and Dunkirk in northern France, where they try and board vehicles heading for ferries or through the tunnel in an attempt to reach Britain.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Élet-Stílus

Az a menekült gyerek, aki elér hozzánk, minden mást jobban akar, mint magyar családhoz kerülni

Molnár Dávid
Molnár Dávid

újságíró. 2017. 03. 18. 11:00

Az SOS Gyermekfalvak új programot hirdetett: ideiglenes nevelőszülőket keresnek menekült gyerekeknek. Kérdés, hogy ez nekik is jó lesz-e.

Kiből lehet nevelőszülő?

Az SOS Gyermekfalvak pontokban foglalta össze, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valakinél bérezésért cserébe ideiglenesen elhelyezhessenek gyereket. A megfelelő személyiség, lakhatási és egészségügyi állapot mellett fontos az elhivatottság és a motiváció is, illetve az, hogy legalább 24 éves, és

a nála elhelyezett gyereknél minimum 18 évvel idősebb legyen.

Előnyt jelent az, ha valaki ismeri a származási ország nyelvét és/vagy kultúráját.

30-40 gyerekről lehet szó

Az SOS Gyermekfalvakhoz többek között azért fordultunk, hogy megtudjuk, mi van, ha a szülő(k) nem beszéli(k) a nyelvet, hogy muszáj-e, hogy egyikük folyamatosan otthon legyen, és hogy terveznek-e családegyesítést. Válaszukból megtudtuk, hogy

lehetőleg olyan befogadó szülőket keresnek, akik beszélik a gyerek nyelvét, illetve nem fontos, hogy az illető egész nap ráérjen, ugyanis a tervek szerint köznevelési intézménybe járnak majd az egyedül érkező menekült gyerekek. Ebben és a magyar nyelv megtanulásában is segítenek majd. Ahol lehetőség van rá, ott közreműködnek a megfelelő hatóságokkal a családegyesítés érdekében.

Megtudtuk, hogy jelenleg 30-40 menedékkérő, illetve menekült gyermek van gyermekvédelmi ellátásban, de létszámuk változó. Az SOS közel 400 gyerek (ebben benne vannak az állami gondozottak is) számára biztosít nevelőszülői gondoskodást, a menedékkérő és menekült kiskorúak számára interkulturális közvetítőket, programokat, magyar nyelvtanítást garantál, a 12 évnél fiatalabbak és lányok számára nevelőszülőket keres.

A jelenleg kísérő nélküli kiskorú gyerekek először a fóti gyermekközpontba kerülnek, ahol a szervezet kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, a déli határon pedig gyermekorvosokat biztosítanak és adományokat (ruhát, gyógyszert) visznek.

Főként afgán, perzsa, szír, iraki, pakisztáni és észak-afrikai gyerekekről van szó,

akik társadalmi vészhelyzet, esetleg háborús konfliktus által sújtott területről kerültek Magyarországra.

Mi lesz a lemondó nyilatkozattal?

Ahhoz, hogy valakit Magyarországon örökbe fogadhassanak nevelőszülők, lemondó nyilatkozatot kell szerezni a vér szerintiektől. Itt azonban nem örökbeadásról, hanem ideiglenes befogadásról van szó, ahol ez nem szükséges. A Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának gyámhatóságától megtudtuk,

a hatóság az elhelyezésről szóló határozat meghozatalához a javaslatot a megyei vagy fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálattól kapja, így tehát arra is a szakszolgálat tesz javaslatot, hogy a gyermek nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba kerüljön attól függően, hogy melyik elhelyezés szolgálja leginkább a gyermek érdekeit.

Mint írták, kísérő nélküli kiskorúnak tekintendő az a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermek, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül.

SIKAMINIAS, GREECE - OCTOBER 16:  A child is kept warm after arriving from Turkey on a raft onto the island of Lesbos on October 16, 2015 in Sikaminias, Greece. Dozens of rafts and boats are still making the journey daily as thousands flee conflict in Iraq, Syria, Afghanistan and other countries. More than 500,000 migrants have entered Europe so far this year. Of that number four-fifths of have paid to be smuggled by sea to Greece from Turkey, the main transit route into the EU. Nearly all of those entering Greece on a boat from Turkey are from the war zones of Syria, Iraq and Afghanistan.  (Photo by Spencer Platt/Getty Images)
Fotó: Getty Images

Hamis néven elveszhet a gyerek

Egy afgán származású, az örökbefogadási rendszer sajátosságait jól ismerő szakértővel is beszélgettünk arról, hogy mik a menekült gyerekek ideiglenes örökbefogadásának esetleg buktatói. Úgy látja, az egyik legnagyobb veszély, hogy ha valaki okmány nélkül érkezik és nem az igazi nevén regisztrálják, akkor a szülei is nehezebben vagy szinte egyáltalán nem találnak rá, ha esetleg utána jönnek.

Az azonosításhoz pont ezért használnak ujjlenyomatot, illetve fényképet és ott van a jegyzőkönyv is. Tudunk olyanról, aki egy néven bejelentkezett Magyarországra, egy másikkal Ausztriában és egy harmadikkal Németországban

¦ mondta a szakértő, aki szerint az is vita tárgya lehetne, hogy gyereknek tekintendő egy 13-14 éves fiú.

Nálunk, afgánoknál egy 13-14 éves fiú már férfinak számít, akit a családja azért indít útnak a több ezer eurónyi spórolt pénzzel, hogy az embercsempész segítségével eljusson Európába, ott munkát vállaljon és a hazaküldött pénzzel segítse őket. Kisgyereket senki nem enged el egyedül, a lányok aránya pedig csak pár százalék. Aki pedig elér hozzánk, az minden mást jobban akar, minthogy egy magyar családhoz kerüljön

– tette hozzá.

Másként kezelik egyébként a menekült gyerekeket itthon és tőlünk nyugatra. Ha hozzánk megérkezik egy menekült, akkor meg kell várnia, hogy elbírálják a státuszkérelmét, addig a táborban megkapja a napi háromszori étkezését és internet-hozzáférést is. Ugyanez Ausztriában úgy néz ki, hogy míg a kérelemelbírálásra vár, addig napi ötszöri étkezést kap és 200 euró zsebpénzt, ráadásul beíratják nyelviskolába is. Ha a Dublini rendelet miatt (azaz nálunk regisztrálták ujjlenyomattal) visszaküldik hozzánk, már németül beszél, az első kérdése pedig az lesz, hogy Magyarországon mikor iskolázzák be.

Nehezíti a hazai helyzetet, hogy tavaly június 15-től megszűnt az összes integrációs támogatás.

És hogy akkor mi a megoldás? A szakértő szerint például az, ha az SOS Gyermekfalvak létrehozna egy olyan otthont, ahol az egyébként nem árva, de árvaként nyilvántartott gyerekek laknak és szakemberek, pszichológusok, tolmácsok foglalkoznak velük.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.