Élet-Stílus

Csillagnak és üstökösnek hitték az Uránuszt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 03. 13. 16:00

Korábban a témában:

Az embert már az ősidőktől elvarázsolta az éjszakai égbolt, a Hold, a csillagok, üstökösök misztikus világa. A csillagászat az egyik legősibb tudomány, amely az idő számítása révén erősen kihatott a mindennapi életre is.

Egészen elképesztő, hogy már az ókorban is milyen pontos számításokat végeztek, bolygókat fedeztek fel, fizikai törvényszerűségeket ismertek fel. Természetesen volt egy határ, amelyet szabad szemmel már nem lehetett átlépni, az első távcsövek megalkotásával viszont egyre elérhetőbbé vált a végtelen tér.

Azt hitték, csillag

Persze egy-egy bolygó felfedezése az újkorban is hihetetlenül nehéz és komoly feladat maradt, különleges embert kívánt. Mint az Uránusz esetén. Mint később kiderült, az óriásbolygót az 1690 és 1771 között eltelt csaknem egy évszázad alatt különböző tudósok vagy 20 alkalommal regisztrálták, ám végig csillagnak hiték – elmozdulását pedig mérési hibának.

Nem csoda, az Uránusz még akkor sem látszik többnek egy halvány csillagnál, amikor a legfényesebben ragyog.

Vagy inkább üstökös?

Azonosításához a csillagászat történetének egyik legjobb megfigyelőjére, Sir William Herschelre és 18 centiméter átmérőjű távcsövére volt szükség. Az Uránusz felfedezését 1781. március 13-ára tesszük, ezen a napon pillantott meg Herschel egy korong alakú objektumot, amit először üstökösnek vélt. A jég viszont megtört, rövidesen világossá vált, hogy nem csillagot, nem is üstököst, hanem a Naprendszer egyik óriásbolygóját találták meg.

A névadás joga a felfedezőé, Herschel pedig patrónusa, III. György király előtt tisztelegve Georgium Sidusnak, azaz György csillagának keresztelte. Csakhogy ez nem találkozott a világ tudóstársadalmának tetszésével, így kapott végül az Uránusz is a többi bolygóhoz hasonlóan a görög és/vagy latin mitológiából kölcsönzött megnevezést. Uranosz a görög istenek első nemzedékéből származik, ő az ég istene.

Már Herschel azonosította a bolygó két legnagyobb holdját, azóta összesen 27 kísérőjét ismerjük. A gyűrűk felfedezéséhez viszont még két évszázadnak kellett eltelnie, 1977-ben fedezték fel, amikor a bolygó eltakart egy csillagot.

Gyönyörű látvány, brutális méretek

Az Uránusz a Naptól számítva a hetedik bolygó, tömege csaknem 15-szerese a Föld tömegének, egyenlítői sugara több mint 25 ezer kilométer. AZ összehasonlítás kedvéért: bolygónk egyenlítői sugara 6378 kilométer.

A Naptól átlagosan 3 milliárd kilométerre kering, egy kört 84 év alatt tesz meg gyakorlatilag “fekvő” helyzetben. Ez azt jelenti, hogy feltehetően egy korábbi, hatalmas ütközéstől a bolygó tengelye 97,77 fokot zár be az ekliptika síkjával. Ezért mindkét féltekén 42-42 évig van nappal és éjszaka.

Az Uránuszban leginkább fotókon gyönyörködhetünk, látszólagos fényessége a szemmel való érzékelhetőség határán mozog. Érdemes viszont megfelelő időben, tiszta éjszakákon felkeresni egy csillagvizsgálót, szakemberek segítségével gyönyörű látványban lehet részünk.

(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Election posters with the leading candidates for the presidential elections in France with  Le Pen (l) and E. Macron (c) can be seen in Henin-Beaumont, France, 23 April 2017. A total of eleven candidates participates in the first round of the presidential elections. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.