Élet-Stílus

A sérült gyerekek gyakran azért láthatatlanok, mert még a játszótérre sem vihetik le őket

Öt nő alapította azt a magyar vállalkozást, ami idén nyáron a Women Startup Competition elnevezésű verseny első helyezettjeként nemzetközi befektetők előtt debütálhat Londonban. A Magikme csapata 2015-ben lépett a hazai nagyközönség elé olyan különleges játszótéri eszközökkel, amikkel egészséges és sérült gyerekek közösen játszhatnak. Speciális rugós libikókájuk országszerte több mint 25 játszótéren és bölcsődében kipróbálható, a Bucka nevű homokozó viszont eddig csak egy helyre került ki. Hamarosan megjelenik harmadik játékuk, egy trióhinta is, de a cél egy legalább tízféle eszközből álló repertoár.

Nem bánjuk, ha beszélnünk kell róla, csak pont az a baj, hogy nem tudnak hol kérdezni bennünket, mert alig találkozunk.

– világít rá Harsányi Eszter ügyvezető a projekt alapítóinak tapasztalatára: nevezetesen, hogy az egészséges gyermeket nevelő szülők, és a speciális, valamilyen szempontból sérült gyermekeket nevelő családok között alig van kontaktus. Ötük közül hárman kisebb-nagyobb mértékben mozgásában korlátozott gyermeket is nevelnek. Eszter kisfia például epilepsziás. Jelenleg jól van, de korábban két agyműtétje is volt, és ezen időszakban nehezebbek voltak a mindennapok. A ház előtti játszótérre való leugrás például hatalmas kihívásnak bizonyult.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Élő Fruzsina, a csapat kreatív vezetője szintén a saját bőrén érezte a problémát. Három gyermekük közül Jancsi súlyosan mozgássérült, ami egyet jelentett azzal, hogy a városi játszótereken nem tudtak mihez nyúlni. Egyetlen olyan játszóeszköz sem volt, amit a kisfiuk kényelmesen használhatott volna,olyan játék pedig, amelyen együtt tudott volna játszani a testvéreivel vagy a többi gyerekkel, pláne nem akadt.

Kerekesszékkel használható játékeszközök persze léteznek, a Margitszigeten 2014-ben adtak át két darab ilyen hintát, és elvétve másfelé is lehet találni akadálymentesített eszközöket. Harsányi Eszterék szerint ez nem elég.

Olykor felteszik a kérdést, hogy miért kell kiszállnia a gyerekeknek a kerekesszékből? Ilyenkor mindig megpróbálom elmagyarázni, hogy a mi hitvallásunk szerint a kerekesszék eleve rendkívül izoláló dolog. Nem lehet olyan közvetlenül megközelíteni a benne ülőt, nem lehet úgy játszani vele, mintha kiszállna. A kerekesszékes játékok jók, de szintén izolálnak. A mi játékaink ezzel szemben senkit nem zárnak ki, mert a kialakításuk lehetőséget biztosít a közös játékra is.

Harsányi Eszter, Élő Fruzsina és harmadik alapító tagjuk közös fejlesztőhöz járnak a gyerekeikkel, így ismerkedtek össze, és ébredtek rá, hogy nekik kell kézbe venni a hozzájuk hasonló családok problémáját. Cégüket 2013-ban alapították, két évre rá közösségi finanszírozással gyűjtötték össze a pénzt az első játszótéri eszközükre.

A startup a családok életének megkönnyítése mellett az edukatív üzenetet is fontosnak tartja, illetve ez is egyfajta küldetés. A tagok szerint az egészséges társadalomra ráférne, hogy többet találkozzanak a speciális igényekkel rendelkező családokkal. Szeretnék megmutatni, hogy miként lehet békében együtt élni, akkor is, ha különbözőek vagyunk. Eszter, kisfia kapcsán, az óvodában a saját szemével látja, hogy milyen jót tesz a gyerekeknek, ha tanulhatnak egymástól. Ezt a lehetőséget pedig a játszótereken lehetne a legszélesebb kör felé kinyitni – mondják.

A Pillangó nevű játék egy négyüléses rugós libikóka, ami a hagyományos rugós játékoktól annyiban különbözik, hogy feküdni is tudnak benne a gyerekek. Vagyis a kerekesszékből kiszállva együtt tudnak játszani a többiekkel. Emellett elkészült a Bucka névre hallgató emelt homokozó, ami mellé oda lehet gurulni kerekesszékkel, és van rajta egy különleges kiképzésű ülőhely is sérült gyerekeknek. Az egészségesek pedig egyszerűen nekidőlhetnek, és indulhat a homokozás.

A libikóka már több mint 25 játszótéren és bölcsődében megtalálható országszerte, Budapest néhány kerületében, Pécsen, Szombathelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is.

Fotó: Berecz Valter

A homokozó egyelőre nem terjedt el annyira, egyedül egy tavaly Nyíregyházán átadott integrált játszótéren lehet kipróbálni. A harmadik eszköz pedig most készül – meséli Harsányi Eszter.

A trióhintát úgy kell elképzelni, hogy középen, fekvő pozícióban lehet benne a sérült gyermek, vagy akár egy ülni még nem tudó kisbaba, és szorosan mellette két egészséges vagy nagyobb gyerek tud ülni. A hinta hajtásához pedig nincs szükség felnőttre, az egészséges gyerekek ezt meg tudják oldani.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A Magikme csapatának már több tárgyalása is volt befektetőkkel, de eddig egyik érdeklődésből sem lett valós anyagi támogatás, ezért is neveztek Magyarország első női startup-versenyére. A Women Startup Competition egy európai szintre kiterjesztett megmérettetés, amelynek feltétele, hogy az induló vállalkozások legalább 50 százalékban nő tagokból álljanak.

Tréning- és mentoring lehetőséget adunk, és egyben ösztönözzük a női vállalkozókat arra, hogy megvalósítsák ötleteiket. A hosszú távú cél pedig, hogy emelkedjen a női vállalkozók aránya az üzleti életben; ami jelenleg Európában mindössze 15 százalék, a kifejezetten női befektetőké pedig még ennél is kisebb, mindössze 6 százalék. A verseny eddigi története alatt a nevezések száma a triplájára emelkedett, az elmúlt négy évben pedig több mint 1 millió 360 ezer dollár (úgy 400 millió forint) értékű befektetési forráshoz juttattuk a nyertes vállalkozásokat.

– részletezi a tudnivalókat Müller Tamás, a versenysorozat alapítója.

Az idei hat helyszínen – Finnország, Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria és Anglia – tartott elődöntőt követően március 8-án, a Prezi irodájában rendezték meg az utolsó, budapesti elődöntőt. A Magikme csapata innen jutott tovább első helyezettként a nyári londoni döntőbe, ahol esélyt kapnak arra, hogy nemzetközi befektetőkkel találkozzanak. A versenyt megelőzően a nyertes csapatok a brit fővárosba utaznak, ahol egy ötnapos felkészítő programon vesznek részt, hogy sikeresebb lehessen a bemutatkozásuk.

A fiatalokból álló startupnak hatalmas lehetőség ez, hiszen jelenleg a vállalkozás korántsem jelent megélhetési forrást a csapatnak. A projektben dolgozók önkéntes munkaként végzik a játékok fejlesztését, és az eszközök eladásából tudnak egyről a kettőre jutni.

Hiszünk abban, hogy amit csinálunk az jó, és szeretnénk tovább folytatni, itthon viszont sok önkormányzat és intézmény nem tud, vagy nem akar a játékainkra áldozni. Viszont érintettként mondhatom, hogy a sérült gyermeket nevelő családok gyakran azért láthatatlanok, mert nincs hová menniük, ha szórakozásról, kikapcsolódásról van szó

– mondja az ügyvezető, majd hozzáteszi, a fejlődéshez nagyjából 45 millió forintnyi befektetésre lenne szükségük. Nagyjából ekkora költségvetésből kezdhetnének új fejlesztésekbe, és egy jelentősebb marketingkampányba. Az álmuk, hogy legalább tízféle játék legyen a repertoárban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik