Az emberiség amióta csak megkezdte földi pályafutását, folyamatosan új és újabb területeket fedez fel magának, hogy létezését minél inkább ki tudja terjeszteni. Új földrészeket népesít be, különös helyeket tesz emberi életre alkalmassá, vagy maga alkalmazkodik valamely módon egy-egy új területhez. Egy ideje már mintha kicsinek tűnne a Föld nevű bolygó és mintha kicsit fontosabb lenne találni egy másik, hasonló bolygót. Ennek sok oka van, de ezen az írásnak nem célja ezeket körüljárni, mint ahogy az sem, hogy ítélkezzék bárki fölött emiatt. Ez a cikk arról szól, hogy mit szólnak a különböző vallások tanítói ahhoz, hogy a NASA felfedezett hét, Föld-szerű bolygót.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)
Cser Zoltán
buddhista tanító
A Buddha tanításának a célja, hogy miden tudati szennyeződés vagy fátyol nélkül képesek legyünk látni a valóságot. A tanítás szerint minden szenvedésünk forrása az, hogy nem ismerjük a külső és a belső jelenségek természetét és ez többek között helytelen döntéseket eredményez vagy például szerepzavart. Érdekes történetet hallottam egy olyan szerzetestől, aki tizenhat esztendőt élt elvonulásban és az egyik alkalommal, amikor a napi meditációs gyakorlatai után kisétált az óceán partra, hogy a naplementét megnézze. Aznap igen tiszta tudatot tapasztalt a gyakorlata során és a mikor a napot nézte, teljes tisztasággal azt érzékelte, hogy nem a nap megy le, azaz nem a föld fix és a nap mozog, hanem a föld fordul és a nap mozdulatlan. Ez azt jelenti, hogyha a tudatunk kezd tisztulni, egyre inkább úgy kezdjük látni a dolgokat, ahogy azok vannak, ebben az esetben úgy, ahogy a műszerek azt detektálják, de az érzékszervi megélésünk mégis más. A buddhizmus a tapasztalatokat tartja a legfontosabbnak, szent iratai szerint rengeteg világ és rengeteg létforma létezik a Világmindenségben. A tudati nyitottság gyakorlása szempontjából ezért találjuk a szútrák, azaz a Buddha szanszkrit nyelven megtalálható szent szövegeinek elején azt, hogy más világokból is érkeznek élőlények, hol emberszerűek, hol más létformák. A buddhizmus tanítása szerint nem hét, hanem végtelen Föld szerű bolygó található a mindenségben. Örülünk a megerősítésnek.
Fodor Kata
vaisnava (Krisna-hívő) teológus
Csodálatos látni, amikor az empirikus tudományok és a Föld ősi szentírásainak alaptanításai találkoznak. Történelmünk legrégebbi írásos emlékei a Védák és magyarázatai olyan időciklusokat ölelnek fel és univerzumunkban olyan távolságokról beszélnek, amelyeket emberi léptékkel szinte lehetetlen megérteni. Ilyen a 4 júga, a védikus időszámítása alapjai és a világegyetem méretei is, amelyet ún. jódzsana mértékegységben adnak meg. Dacára annak, hogy ezen ősi mértékegységeket át kell váltanunk az általunk ismert értékekre, ha nem ijedünk meg a nagy számokkal való munkálkodástól, akkor a szentírások alapján a kozmoszban megtalálhatjuk ezeknek az élhető bolygóknak a helyét is. A Srímad Bhágavatam 5. Éneke részletes leírást ad az univerzum felépítéséről, a bolygórendszerekről, az ezeken tapasztalható 8.400.000 létformáról, a Nap, a Hold és a különféle bolygók pályamozgásáról. A védikus írások a metafizikai témák tárgyalása mellett azt is világosan leszögezik, hogy nem a miénk az egyetlen univerzum, amelyben élet van, hanem millió és millió hasonló létezik a teremtésben, és nem a Föld az egyetlen bolygó, ahol értelmes élet létezik, de nagyon különleges és könnyen élhető, így ki kell használnunk arra, hogy egy békés lelki életet éljünk itt.
Bár ma még talán elképzelhetetlennek tűnik, mégis kézenfekvő lenne, hogy a tudomány egy napon kart karba öltve a különféle vallások kozmológiáját is tanulmányozva kezdje el kutatni a világmindenséget. Addig pedig, amellett, hogy gratulálunk a felfedezőknek, csupán egyetlen kérdést kell feltennünk: hogy mindez miben változtatja majd meg életünket, mindennapi rutinunkat? Közelebb kerülünk általa életünk céljához? Hogyha a fogyasztói társadalom melléktermékeként tapasztalt katasztrofális hulladéktermelés mintájára ettől majd úgy tekintünk bolygónkra, hogy nyugodtan túlhasználhatjuk és kidobhatjuk, mert végül, ha szükséges, van másik!, akkor ez a felfedezés nem vitte előrébb az emberiséget. Ha viszont végre felismerjük, hogy a tudomány által feltárt bolygók helyzetéről Isten, a Legfelsőbb már évezredekkel ezelőtt is beszélt nekünk, és hatására a teremtés forrása felé fordulunk, akkor az a siker maga.
Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!
A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!
Nagypál Szabolcs
római katolikus teológus
Isten az embert saját képére s hasonlatosságára teremtette, s az istenképmásiság többféle dologban is állhat. Az egyik isteni jellemzője az embernek az esze, értelme, mellyel kapcsolatban a sokszor nem is oly könnyű föladatot kapta, hogy használja azt.
Értelmünk használatának egyik módja, ha tudományos kutatásokat végzünk, hogy megismerjük a környező világot, annak rendezettségét, működésmódját, ezáltal támpontokat nyerve, hogy mik Isten tervei, céljai a világgal.
Isten akaratát nemcsak a kinyilatkoztatásból/kijelentésből, s nemcsak emberi természetünkből ismerhetjük meg, hanem a világegyetem törvényeiből is. A történelemben végig vallásos emberek tömegét találjuk a természettudományos vizsgálódások élcsapatában; s nem vallásos meggyőződésük ellenére, hanem épp azért.
A csillagászat fölfedezései is Isten nagy tervének megcsodálására, körüljárására hivatottak, s az emberi létezés értelmét segítenek jobban megérteni, még akkor is, ha a valódi végső kérdések megválaszolása túllépi a tudomány kereteit.
A keresztény teológia világképe egyelőre a Föld bolygóra terjed ki, s az embert pontosan az istenképmásisága miatt kiemelt teremtménynek tartja a világegyetemben, bolygójával együtt.
Az égi világ többi része egyelőre nem oszt, nem szoroz oly kérdések megválaszolásában, mint az ember helye a létrendi alá-fölérendeltségben, vagy Isten üdvözítő tervének egyetemessége.
Ez mindaddig így is fog maradni, míg esetleg más értelmes élőlényekkel nem találkozunk az űrben. De a teológia elég rugalmas ahhoz, hogy például a tengerészeti fölfedezések párhuzamára ne tudna bővülni, finomodni nagy horderejű találkozások hatására.
A Föld keskeny sávja, mely alkalmas az életre, oly mértékben az emberre hangolt, hogy más bolygók benépesítése beláthatatlan következményekkel járna például az ember lélektani világára. Ha ilyen terveket forgatna az emberiség, akkor rendkívüli bölcsességre lesz szüksége.
Sulok Zoltán Szabolcs
muszlim hitoktató
Az iszlám szerint Isten teremtette a világegyetemet és mindent, ami abban található, ahogy a Koránban áll: „Allahé [mind]az, ami az egekben és a földön van és [mind]az, aki közöttük van. Megteremti, amit akar. Allah mindenre kiterjedő hatalmú.” (5:17). Továbbá Isten azt is mondta a Koránban: „És olyasmit [is] teremt, amiről nem tudtok.” (16:8). Ezek az idézetek alapján egyáltalán nem kizárt a földön kívüli élet vagy a miénktől teljesen eltérő létforma az univerzum más bolygóin. A Korán nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így a téma az ember túlvilági boldogulása szempontjából nem bír jelentőséggel.
Az iszlám ugyanakkor nem tiltotta meg az embernek, hogy felfedezze az univerzumot, megismerje annak csodáit vagy kutassa Allah birodalmát a földön vagy az égben: „Az éjszaka és a nappal váltakozásában és [mind]abban, amit Allah teremtett az egekben és a földön, jelek vannak az istenfélő nép számára.” (Korán 10:6). A világegyetem kutatásakor azonban két dologra feltétlenül figyelemmel kell lenni: az idő és a pénz befektetésével mit tudunk nyerni a föld és az emberiség számára. Az iszlám szerint az ember a földre rendeltetett helytartónak. Ezért amíg a földön jelentkező problémákat nem orvosolta (ami kötelessége, hiszen erről fog számot adni Isten előtt), addig nem tanácsos túl sokat befektetni az űrkutatásba, ami csak egy lehetőség Isten jeleinek jobb megismerésére a sok más lehetőség között.
Így az iszlám szerint a földönkívüli élet kutatásánál sokkal fontosabb az, hogy minden ember biztonságban és igazságos vezetés alatt élhessen, legyen étele, ruhája és fedél a feje fölött. Aki ezek biztosítására törekszik, elnyerheti Isten szeretetét, ahogy Mohamed Próféta (béke legyen vele) mondta: „Az emberek közül Allah a legjobban szereti azt, aki a leghasznosabb az embereknek.” (Szahihul-dzsámi 176)
Verő Tamás
rabbi
„Berésit bárá Elohim et hásámjim veet háárec.“ Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A Tórában, Mózes Öt Könyvében olvashatjuk a Beresit, a Genesis, a Teremtés könyvében, ezek a legelső szavakat. Ez az első mondat, ami a világ megalkotására utal. Amikor a Szentírás kijelenti, hogy “kezdetben”, nem pontosan határolja be az időt.
“Kezdetben” csak egy Mindenható létezett: Isten. A bibliai kijelentés alapján az Örökkévaló megalkotta a semmiből a világot, a világmindenséget, amelynek a legnagyobb részét a titkait nem ismerjük. Nem ismerhetjük, csak egy “kicsiny” részét, a Földet. A leírások alapján a Föld benépesítését, az ember, az állat és növényvilág megteremtését látva, a csodák megismerésével is csak egy apró részét tapasztalhatjuk meg az Isteni alkotásnak. Emberi ésszel ennek megértése is nagyon nehéz feladat. Ebben elrejtve megtalálható – véleményem szerint –benne van az olyan területek felfedezésének eshetősége is, mint amit most a NASA bejelentett. Ez az új felfedezés is csak a Teremető alkotásának átláthatatlanságára hívja fel a figyelmet.
Igen, a teremtés művében ott szerepelhet a világ megalkotásában több bolygó, más naprendszerek esetleges keletkezése, felfedezése, melyhez nagyban hozzájárul a tudomány fejlődése. A vizsgálatok, az egyre modernebb és nagyobb hatósugarú eszközök segítenek. Mindezek dacára is az Isten mindenhatósága, a hagyományainkba, a zsidó tradíciókban vetett hit ezzel tovább erősödik.
