Élet-Stílus

Lemészárolt gyerekekre emlékezünk ma

Amilyen kedves hangzású fogalom az aprószentek ünnepe, annyira hátborzongató és kegyetlen, ami mögötte áll. Talán a legaljasabb tett, amit megőrzött a keresztény hagyomány.

Tudjuk jól, hogy Jézus nem Krisztus után 1-ben, és semmiképp nem “0-ban”, hanem 4-6 körül született Betlehemben, ezért történetünket is ezekre az évekre datálhatjuk. Egészen pontosan a Megváltó születése utáni napokra: a római egyház a IV. század óta december 28-án üli aprószentek ünnepét.

Az idúmeus származású, ekkor már lassan 70. életéve felé közelítő Heródes király uralkodott akkor Izraelben, a rómaiak ültették fejedelmi székébe még Krisztus előtt 43-ban. Népe nem igazán kedvelte, azt tartotta róla:

úgy került trónra, mint egy róka, úgy uralkodott, mint egy tigris, és úgy halt meg, mint egy kutya”

Hatezer farizeust végeztetett ki

Ez mindent elmond róla. Igaz, hogy országát felvirágoztatta, hatalmas építkezésekbe fogott, de hatalomféltésből szörnyű tettekre ragadtatta magát: megölette feleségét, anyósát, főpap sógorát, de még gyermekeit is. Uralkodása vége felé lelkileg összeomlott, gyanakvóvá, szeszélyessé, ingerlékennyé és meggondolatlanná vált.

Alattvalóit arra kényszerítette, hogy hűségesküt tegyenek Augusztus császárra. A farizeusok ezt megtagadták, mire Heródes hatezer férfit feszíttetett keresztre Jeruzsálemben. Josephus Flavius úgy tudja, vérengzésének igazi oka az volt, hogy néhányan ezek közül a Messiás eljöveteléről jövendöltek.

Jézus születésének hírétől megtébolyodott

Rövidesen megérkeztek a napkeleti bölcsek, akik a zsidók újszülött király után érdeklődtek. Heródes megrettent, sőt Máté evangéliumában egyenesen azt olvassuk, “Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék…” Rögvest egybegyűjtötte a főpapokat, a nép írástudóit megtudta tőlük, Jézusnak a júdeai Betlehemben kell megszületnie.

Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének idejét.

És elküldvén őket Bethlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek a gyermek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki.

Vértanú csecsemők

A bölcseket a csillag elvezette a betlehemi barlanghoz, amelyben a Szent Család élt. Hódoltak Jézus előtt, átadták ajándékaikat, majd kerülőúton tértek haza, mert álmukban intést kaptak, vissza ne térjenek Jeruzsálembe. Távozásuk után József álmában angyal jelent meg, isteni üzenetet hozott:

Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Égyiptomba, és maradj ott, a míg én mondom néked; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket.

Ő pedig fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Égyiptomba távozék.

[…]

Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodék, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, a melyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.

A bölcsek csillaga ugyanis ekkor már második éve ragyogott az égen, ezért rendelte el Heródes a két év alatti fiúk megölését: biztosra vette, hogy az áldozatok között ott lesz az új király is. Ők lettek az aprószentek, akik nem szóval, hanem halálukkal vallották meg Krisztust – az egyház kezdettől fogva vértanúként tisztelte őket.

Az aprószentek, azaz a meggyilkolt gyermekek számáról eltérő adatok állnak rendelkezésre az egy tucattól a Jelenések könyvére hivatkozó 144 ezres számig. A tudósok ma úgy vélik, 30-40 csecsemő eshetett Heródes áldozatául.

A gyermeksírok

A helyi hagyomány szerint az Aprószentek sírja a bazilika alatt van, amelyet Nagy Konstantin építtetett Jézus születésének barlangja fölé, és a kis sírok nem messze ettől a barlangtól egy sziklasírban voltak. Egy Miklós nevű barát a XIV. század közepén járt a Szentföldön, és följegyezte, hogy a születés barlangjától kelet felé

van egy másik barlang, amely szűk, kereszt formájú barlangban folytatódik. Ott vannak eltemetve az Aprószentek. A sírokat egész szorosan egymás mellé vágták a sziklába, mint a lovak abrakos jászolát.

A sírbarlangot a 15. század folyamán befalazták, s nem is tudtak róla sokáig. 1962-ben vették észre elfalazott bejáratát, s amikor kibontották, fölfedezték a görögkereszt alaprajzú sírbarlangot: a kereszt három szárának végében egy körülbelül egy méter magasságban ívelt nyílás alatt 4, 5, 4 mélyedést vettek észre. Ezek a gyermeksírok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik