Élet-Stílus

Ötezer magyar romát pusztítottak el

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 12. 16. 16:30

Korábban a témában:

Európa náci uralom alá kerülő területein a II. világháború előtt és alatt a cigány lakosság is veszélybe került: sorsukat a Harmadik Birodalom urainak zsidópolitikája határozta meg. Az irányelv 1941-ig a kiűzés volt, utána pedig a megsemmisítés.

Üldöztetésük Németországban még a császárság idején kezdődött, elsősorban rendészeti kérdésként kezelték: törvényeket hoztak a “cigányok, csavargók és munkakerülők” ellen, “bűnöző életmódúaknak” nyilvánították őket. Ha egy gyerek nem beszélt németül, szellemi fogyatékosként intézetbe került, az állandó munkahellyel nem rendelkező felnőtteket munkatáborokba, dologházakba zárták.

Tömeggyilkosságok

Bár tervben volt, önálló cigánytörvény a náci éra alatt sem született, a 28 ezer fős cigányság üldözéséhez a zsidóellenes jogszabályok biztosítottak jogalapot. Ötszáz romát erőszakkal sterilizáltak, másokat “a közbiztonság veszélyeztetése” címén letartóztattak, a hontalanokat pedig kiutasították az országból. Az 1930-as évek utolsó éveiben kezdődött a vándorcigányok internálása, a második világháború kitöréséig a nácik összesen több ezer német és osztrák romát hurcoltak koncentrációs táborokba.

Hitler 1941-ben rendelte el a birodalom megtisztítását a zsidóktól, ezzel párhuzamosan kerültek a cigányok is gettókba, majd haláltáborokba. A német megszállás alá került területeken más és más volt a romák sorsa.

A keleti lengyel és szovjet területeken az SS és a rendőrség speciális egységei, az Einsatzgruppék zsidók százezrei mellett több ezer “aszociális” cigányt lőttek agyon.

Hollandiában, Görögországban és Franciaországban nemigen törődtek velük, de a kollaboráns francia hatóságok 30 ezer cigányt internáltak. Szerbiában a megszálló németek másfél év alatt a zsidókkal együtt mintegy 12 ezer cigányt lőtték agyon, vagy gázosítottak el teherautókban. Lengyelországban 13 ezer vándorcigányt öltek meg, a letelepedett romákat a zsidó gettókba küldték.

A horvát usztasák 20-28 ezer romát gyilkoltak meg, a román hatóságok egyes források szerint 30-40 ezer cigányt mészároltak le. Más adatok alapján 26 ezer cigányt zártak koncentrációs táborokba, akik közül 6-8 ezer embert megöltek, további háromezren az éhség és a betegségek áldozatai lettek. Szlovákiából nem deportálták a helyi cigány lakosságot, de általában a települések szélére kellett költözniük.

“Faji rezervátum” Auschwitzban

Heinrich Himmler 1942 decemberében rendelte el, hogy a cigányokat deportálják Auschwitz-Birkenauba. A következő év februárjának végétől másfél év alatt 15 országból összesen 23 ezer európai cigányt hurcoltak ide, közülük legfeljebb 3300-an távoztak élve.

A többi fogolytól eltérően a cigányokat nem szelektálták  – vagyis nem ölték meg érkezéskor a gyerekeket és a munkaképteleneket -, a családok együtt maradhattak, dolgozniuk általában csak a saját táborrészük kiépítésénél kellett. Hajukat nem borotválták le, megtarthatták civil ruháikat, magukkal hozott tulajdonukat is visszakapták. A terhes nők szülhettek, a gyerekeknek játszóteret alakítottak ki: 371 gyerek született Birkenauban, mindegyikük ott is halt meg.

Rudolf Höss auschwitzi táborparancsnok szerint Himmler eleinte egy faji kutatásokra használható cigányrezervátumot akart itt berendezni, de terv kudarcba fulladt.

A tábor zsúfoltsága egyre nőtt, éhezés és járványok pusztítottak, a körülmények annyira leromlottak, hogy amikor Himmler meglátogatta a cigánytábort, utasítást adott a romák megsemmisítésére – a magyar zsidók számára kellett a hely is… Ők így emlékeztek vissza:

Szívszorongva figyeltük a nehéz teherautók zúgását… Sűrűn fordultak a láger és a gázkamra között… Szívbe markolóak voltak a sikolyok, a segélykiáltások.

Csendőrök és nyilasok

Ami Magyarországot illeti, a Horthy-korszakban a romaügy itt is közbiztonsági kérdésnek számított. A húszas években hazánkban is születtek új, cigányellenes rendeletek, 1931-ben megnehezítették számukra az iparengedélyek kiadását. A visszaszerzett Délvidéken egy tábornok a betelepedett szerbek és zsidók mellett a cigányokat is távozásra szólította fel. Kárpátalja kormányzói biztosa pedig a 18 ezer “hontalan” zsidó mellett cigányokat is deportáltatott Galíciába. Itt az SS valószínűleg kivégezte őket.

Adolf Eismann, a nácik magyarországi megbízottja nem foglalkozott a körülbelül 200 ezer fős magyar cigánysággal. Kisebb csoportokat már 1944 tavaszán deportáltak, de a “cigánykérdés” csak 1944 nyarán vált fontossá, megkezdődött a gettósítás, majd a nyilas hatalomátvétel után a cigányság szervezett összegyűjtése. Kiválogatták a munkaképeseket, a gyermekes anyákat, az öreg és beteg embereket hazaengedték.

A többiek Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol sokakat meggyilkoltak, mások “orvosi kísérletek” áldozataivá váltak. Csendőrök és nyilasok itthon több száz romát – köztük gyermekeket és nőket – gyilkoltak meg gépfegyverekkel és kézigránátokkal.

A magyarországi roma holokauszt mintegy 5000 életet követelt.

A holokauszt során a különböző becslések szerint a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

(Cikkünk forrása a Holokauszt Magyarországon roma holokauszttal foglalkozó fejezetei. Kiemelt kép: Bundesarchiv)

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.