Doctor inspecting woman patient skin on her for melanoma
Élet-Stílus

Éveken át növekszik a testünkön, majd hónapok alatt végez velünk

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 11. 14. 06:29

A melanóma az egyik legalattomosabb rákos megbetegedés. A fő rizikófaktor nem az elsődleges daganat, hanem a belőle igen agresszíven terjedő áttétek. A vizsgálatot a háziorvosoknak kellene javasolniuk, de ez nem minden esetben történik meg Magyarországon.
Korábban a témában:

Nem vettem észre magamon semmit, persze napoztam, meg néha leégtem, olyankor hámlott a bőröm, de jelentős változás nem látszott egyetlen anyajegyemen sem. A családban ráadásul senkinek nem volt semmilyen daganatos betegsége.

Egy apró, piros anyajegy-kezdeménnyel indult minden. Jánossy Noéminek a mellén jelent meg egy pötty és szinte észrevétlenül növekedett, egészen addig, hogy két év alatt kezdeti stádiumú melanóma lett belőle.

Csupán a szerencsén múlt, hogy a most 29 éves lány elkerülte a kemoterápiát, a felfedezés időpontjában ugyanis a melanóma még a bőr legfelső rétegében volt. Vagyis nem érte el az érrendszert, tehát nem tudott áttétet képezni a szervezetében.

Noémi nem különösebben tervezte, hogy bőrgyógyászhoz megy, egyszerűen csak kapott egy hírlevelet, melyben a magánrendelő, ahol korábban már járt, figyelmeztette az éppen esedékes szűrésre.

Folyamatosan kaptam az emaileket a cégtől, úgyhogy engedtem a nyomásnak, és bár panaszom nem volt, úgy döntöttem, elmegyek, végül is két éve voltam utoljára. A vizsgálaton nem volt semmi különös, a helyszíni orvos megvizsgált a dermatoszkóppal, elmondta, hogy minden rendben van, aztán hazaengedtek. Néhány napra rá jött a telefon, hogy gond van, az összehasonlító elemzés után ugyanis kiderült, hogy eltérés van a korábbi felvételhez képest. Az anyajegy eltávolítását javasolták az orvosok.

Az apró műtét megtörtént, a lány mellén lévő foltot eltávolították, a szövettan azonban egyértelművé tette, hogy Noéminek kezdeti stádiumú melanómája volt. Az anyajegy felszíni terjeszkedése miatt megúszta a kemoterápiát, ám azóta is folyamatos kontroll alatt tartják, időről időre vizsgálják röntgennel és CT-vel, hiszen akinek volt már egyszer melanómája, annak nagyobb az esélye egy újabb kialakulására.

Debrecen, 2010. május 3.
Remenyik Éva bőrgyógyász professzor speciális nagyítóval vizsgálja Nemes Sándor fejbőrét, aki naponta a szabadban dolgozva 10-12 órát tölt napon. A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinikáján csatlakozva az országos és európai melanóma naphoz anyajegy tanácsadást és szűrővizsgálatot tartottak valamennyi szakorvos részvételével. Az előjegyzés alapján érkezők testén a daganatgyanús, elszíneződött elváltozást rátekintéssel, tapintással és speciális nagyítóval vizsgálták meg, valamint felhívták a figyelmet a túlzott napozás káros hatásaira.
MTI Fotó: Oláh Tibor
Fotó: MTI/Oláh Tibor

Ziccer és időkapu

Jánossy Noémi egy a több, mint kétezer beteg közül, akiknél a bőrrák legagresszívebb és legveszélyesebb formáját diagnosztizálják éves szinten Magyarországon. Az esetek száma évről évre emelkedik az egész világon. Európában a skandináv országokban a leggyakoribb a melanóma, dél felé haladva pedig egyre csökken a számuk. A miértekre nem túl bonyolult a válasz, az északi népek genetikailag (bőrszín, szemszín, hajszín) jóval érzékenyebbek a napfényre, ennek ellenére nyaraláskor szeretnek órákat feküdni a strandon, és ez nem múlik el nyomtalanul.

Európa délebbi pontjain más az emberek genetikája, illetve tradicionálisan védik bőrüket a naptól

– magyarázza prof. dr. Liszkay Gabriella, az Országos Onkológiai Intézet Bőrgyógyászati Osztályának főorvosa.

A fentebb említett bőrtípusok mellett a betegség kialakulása szempontjából a napsugárzás a legfontosabb kockázati tényező, főként akkor, ha gyakran előfordul komolyabb, akár hólyagos leégés.

A melanóma ugyan a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok különféle típusainak csak mintegy 10 százalékát teszi ki, mégis ez a legveszélyesebb. Az elsődleges daganatból, ha nem időben került felismerésre, áttétek alakulhatnak ki a tüdőben, a májban, az agyban vagy egyéb szervekben.

Az egyik oldalról nézve a melanóma a jól gyógyítható rákos megbetegedések közé tartozik, más daganattal szemben a probléma látható, hiszen a bőr felületén keletkezik. Ez pedig egy ziccer – hangsúlyozza dr. Horváth Béla bőrgyógyász, a magyar fejlesztésű MelanomaMobil alapító orvosa.

Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a melanóma nagyon lassan nő. Onnantól kezdve, hogy kialakul valakinek a bőrén, akár 5-10 évig is fejlődhet. Ez az időszak nagyon kritikus stádium, és egyben egy időkapu. A daganat ugyanis a bőr legfelső rétegében alakul ki, ahol nincsenek vérerek, és amíg ez így van, addig a beteg száz százalékosan meggyógyulhat, hiszen az anyajegy kimetszésével megállítható a rák terjedése. A gond akkor van, amikor a melanóma elkezd vertikálisan, lefelé terjeszkedni. Ettől a pillanattól kezdve bejuthat a vérerekbe és áttéteket képezhet, innentől pedig a tudomány mai állása szerint a melanóma gyógyíthatatlan betegség.

Dr. Liszkay hozzáteszi, ilyenkor molekulárisan célzott kezelés, immunterápia, kemoterápia, sugárkezelés lehet szükséges.

Akkor most mind meghalunk?

A szakemberek a genetikailag magas kockázatú csoportba tartozóknak javasolják az évenkénti szűrést. Korábban utaltunk már rá, de ide sorolhatóak a rákvörösre égő fehér bőrűek, szeplősök és a vörös hajúak. Ezenkívül rizikófaktornak számít, ha valakinek sok anyajegy borítja a testét.

A szabálytalan anyajegyekre ez különösen igaz – figyelmeztet Horváth Béla. Az orvos szerint egyetlen ilyen pigmentfolt előfordulása kétszeres, tíz vagy több előfordulása pedig tizenkétszeres kockázatnövekedést jelent.

Természetesen érdemes tisztában lennünk azzal, hogy genetikailag vagy az életmódunkat tekintve veszélyeztetettek vagyunk-e vagy sem, de az anyajegyszűrésre való beutalás (nem meglepő módon) a háziorvosok feladata lenne.

A háziorvosokkal kellene olyan kontaktusban lennie a pácienseknek, hogy megítéljék, ki tartozik a magas kockázati csoportba és ki nem. Magyarországon sajnos ez nem mindenütt valósul meg, de ennek így kellene működnie

– mondja dr. Liszkay Gabriella.

Hozzáteszi ugyanakkor pozitív példaként az Országos Onkológiai Intézetet, ahonnan tapasztalata szerint sok beteg érkezik a háziorvosától. Ellenben meglátása szerint bőrgyógyászból nincs elegendő Magyarországon. Sokan magánrendelőkben dolgoznak, a szakorvosok egy része pedig a kétségtelenül jobban jövedelmező szépségiparban folytatja a pályáját. Az intézetbe érkező betegeket sürgősségnek megfelelően ellátják. Az ide irányított betegek jelentős része pedig belső gyógyszeres terápiára szorul.

Szegény ember vízzel főz

Az állami járóbeteg-ellátásban a bőrgyógyász egy dermatoszkóppal (speciális nagyítóval) vizsgálja a testfelületen található gyanúsnak vélt anyajegyeket, ha pedig úgy ítéli meg, akkor sebészeti beavatkozást javasol. A műtét után szövettan következik, amiből kiderül, hogy voltak-e daganatos sejtek az eltávolított anyajegyben. Ha igen, akkor a szakorvos további kezelést, kemoterápiát, immun- vagy célzott terápiát javasol.

Ez a nemzetközileg alkalmazott módszer alapvetően hatékony, pontosabban fogalmazva az állami szűrőrendszerben ez a leghatékonyabb – mondják a szakemberek. A naponta 50-100 beteget ellátó bőrgyógyászati szakrendelőkben ugyanis nem lenne lehetőség ennél hosszabb, aprólékosabb vizsgálatra.

A magánrendelőkben ezzel szemben kevesebb a páciens, és általában modern technológiát alkalmazó vizsgálati módszerek érhetőek el. A legtöbb helyen video-dermatoszkópokkal dolgoznak, ami tulajdonképpen egy dermatoszkóppal összekötött számítógép, a véleményalkotást egy szoftver segíti.

Horváth Béla, a MelanomaMobil vezető orvosa azonban még tovább ment, ő olyan metódust fejlesztett, melynek során kétféle speciális kamerával részletes bőrtérképet készítenek minden páciensről, vagyis az összes anyajegyét lefotózzák, így szűrővizsgálatról szűrővizsgálatra össze tudják vetni a változásokat.

A hozzánk érkező páciensek egy részénél elmondható, hogy a vizsgálat idejében sem ők, sem a dermatoszkópos vizsgálatot végző bőrgyógyász nem sejti, hogy bármi baj lenne. A mi módszerünk egyedisége azonban többek között az, hogy a lefotózott anyajegyeket feltöltjük a szerverünkre, ahol egy másik orvos is végignézi azokat. Szakemberként is megdöbbentő, de nálunk a diagnosztizált melanómák 35 százaléka ilyen esetekből kerül ki

– magyarázza dr. Horváth.

Mindez egyben azt is jelenti, folytatja a szakember, hogy a hagyományos anyajegy-szűrés nem képes észrevenni a melanómás esetek több mint harmadát. A hiba nem a szakemberek profizmusában van, egyszerűen ezt tudja hozzáadni a technológia.

A baj csak az, hogy a magánrendelőkben alkalmazott modern eszközök drágák, egy részletes szűrővizsgálat költsége több tízezer forintra rúghat, amit egy hazai átlagkeresetből igen nehéz kigazdálkodni. Még akkor is, ha éves procedúráról van szó.A konklúzió persze nem az, hogy ne járjunk szűrésre. A melanóma ugyanis komoly betegség. Időben kiszűrve ráadásul száz százalékban gyógyítható, ha viszont mélyen behatolt a bőrbe, valószínűbb, hogy áttétet adott a nyirok- és vérereken át, és néhány hónapon vagy egy éven belül halált okozhat.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.