Az Egyenlítő által átszelt, három Magyarországnyi Gabon jó részét ugyan trópusi esőerdő borítja, de három, barlangok százaival tömött karsztvidék is elfért benne, melyek jó része máig feltáratlan, így az erre járó kutatók még manapság is érezhetik ugyanazt az érzést, mint a XIX. és XX. század nagy felfedezői.
Az Abanda-barlangokként ismert földalatti járatrendszerekben egy 2010-es, illetve 2011-es expedícó során figyeltek meg jórészt egész életüket a sötétben töltő, ahhoz mára alkalmazkodott (így közel vakká vált) krokodilokat, akik közül a szűk bejáratok folyamatos elzáródása miatt egyre kevesebben tudnak már kimerészkedni a napfényre.
Az állatok jórészt alig egyméteresek, de a tudósok megfigyeltek egy 1,7 méteres példányt is. A DNS-minták rámutattak arra is, hogy a barlangi populáció alig néhány ezer évvel ezelőtt szakadt el a Gabonban élő többi krokodiltól, és mindössze ennyi idő elég volt számukra, hogy étrendben – átálltak az algára, denevérekre,rovarokra és eltévedt tücskökre – és jellemzőikben is alkalmazkodhassanak a megváltozott körülményekhez.
Na de mitől narancssárgák?
Ejha!
