Everything will be ok, I promise
Élet-Stílus

Gyarmati Andrea: Az orvosi rendelő nem közért

Gyarmati Andrea
Gyarmati Andrea

Úszó-dokinéni. 2016. 10. 09. 18:50

Korábban a témában:

Hétfő délután van. Szokás szerint tele a rendelő. Hétvége előtt és után – pénteken és hétfőn – mindig zsúfolt. Sokszor gondoltam, ilyen lehet az autószerelőknél is. „Megszervizeljük”, amit lehet. Autót, gyereket egyaránt. Hét közben sokan ügyesen elbánnak lázzal, hasmenéssel, hányással, de valahogy a hétvége, a mindennapok taposómalmából való kikerülés, a pihenőnap, felnagyítja a panaszokat. Talán a koncentráltabb odafigyelés az oka, talán más, nem tudom. Tény, sokan vannak.

Tele a váró. Ez mindig örömmel tölt el. Szükség van rám. Milyen jó, sok a beteg – gondolom –, és ezen sokszor elviccelődöm magamban.

Fura egy szerzet vagy te, hallod-e, annak örülsz, ha betegek a gyerekek

– szól bennem a mindenkori kisördög. De nem, az a jó, hogy feladat van, megfejtendő „rejtvény”.

Megérkezem. Néhányan csendesen szüleikhez dőlve ülnek, ők tényleg nincsenek jól, várnak türelmesen. A többiek rosszalkodnak, futkosás, hangzavar.

Látod, milyen szerencsés vagy – mondja a hang –, neked ezekkel kell „dolgoznod”. Másnak veszekedős, elégedetlen felnőttek jutnak, te meg élvezheted a gyerekeket.

Elkezdjük a rendelést. Lépked befelé, erősen fogja a mamája kezét. Nagyon kicsi és nagyon fél.

Félek, doktor néni

– mondja, és nagyra nyílt, őszinte tekintete is félelemről árulkodik.

Én is félnék

– mondom, és miután újszülöttkora óta ismerem, nem tiltakozik, amikor hozzáérek. Karjára teszem a kezem. Kicsit közelebb húzom magamhoz.

Figyelj, elmondom, mi fog történni. Csináljuk együtt, rendben?

– nagyot bólint, nagyon édes.

Te is félnél, tényleg?

– kérdezi.

Persze.

 

Elmondod, mit csinálsz?

 

Persze, és csak akkor csinálom, ha beleegyezel.

– Megint bólint. Rendben van, mondja a tekintete is.

Megvizsgálhatlak?

– kérdezem, mindig mindegyiktől, sok év óta. Hol, mikor, kitől láttam ezt a „technikát”, vagy magam találtam ki, már nem emlékszem. Mindenesetre fontos. Nekem nagyon. Megkapom a beleegyezését.

Igen

– mondja. És tudom, segíteni fog. Szépen szuszog, ha kérem, és nyitja a száját, ha kell.

Fél, hát persze. Az ismeretlen mindig félelmet kelt. A gyerek is elsősorban az ismeretlentől fél. Amikor először jön, amikor először találkozunk, még tőlem is. Bármennyire is úgy gondolom, nem lehetek félelmetes.

Mi történik a rendelőben?

Jó, ha tudod, mi miért történik az orvosi rendelőben az orvosi vizsgálatok alkalmával. Még egy felnőtt is szorong, amikor orvoshoz megy. Egy kisgyerek alapból nem fél, de vannak emlékei a kötelező védőoltások beadásáról. Kérlek, ne gondold, hogy azért, mert kicsi, úgysem emlékszik, mert ez bőven nem igaz. Ezért aztán, ha orvoshoz viszed, leginkább attól fél, hogy fájdalmas lesz, amit a doktor néni vagy bácsi csinálni fog. Ezért is nagyon fontos, nem győzöm hangsúlyozni, hogy legyen saját orvosotok, választott orvosotok, akinek jó a gyerekkel a kapcsolata. Egy ismerőstől te is kevésbé félsz, mint egy idegentől. Ellátja más orvos is a gyereket, ebben nincs hiba. Én is látok, hogy úgy fogalmazzak, „idegeneket”, tehát olyanokat is, akik nem hozzám tartoznak. Nem is a szakmai tudás itt a lényeg, mert az ellátást megkapjátok, de a gyerek másképpen viszonyul – főleg ha szereti és bízik a saját orvosában – az egész szituációhoz.

És akkor, ha már szóba került, itt egy nagyon fontos tanács. Épp a szúrásokkal kapcsolatban.

Ne mondd, hogy a doktor néni nem fog semmi olyat tenni, ami fáj, ha kötelező védőoltásra mentek.

Az sem baj, ha a gyerek kiabál, hiszen joga van ordítani, ha fájdalma van. Tulajdonképpen neked is bármikor, csak a felnőtt emberen már rajta van a szociális máz: „mit fognak szólni, ha ordítok”. És még ennek ellenére is volt nem kevés olyan komoly felnőtt, aki hangosan jajveszékelt egy vérvétel vagy injekció alkalmával.

Azt mondhatod, és ez ráadásul igaz is, hogy nem fog annyira fájni, mint amennyire fél a szúrástól. Ha becsapod a gyereket, ne csodálkozz, ha később nem fog megbízni se benned (ami elég nagy baj), se a doktorban (ami szintén nem jó). A gyerekek fantasztikusak: ha szépen megmagyarázom, mi fog történni, és mit miért csinálunk, és főleg hogy ő irányíthatja az egész folyamatot (értsd: a szúrás és az oltóanyag beadása), hihetetlenül kooperálnak. Add meg a lehetőséget arra, hogy büszke lehessen önmagára.

Csak ahhoz nincs joga, és itt a jog nem is a gyereké, hanem a tied, szóval ahhoz nincs jogod, hogy becsapd.

Hitem szerint sem kiskorában, sem később. Se gyereket, se felnőttet nem szabad becsapni.

Ennek ellenére van olyan gyerek is, aki pánikba esik, eszelősen védekezik, akit aztán ebből az állapotból nem könnyű kimozdítani. Olykor lehetetlen is. Ilyenkor, néha, bármennyire nem illik, vagy nem szeretem, egy kicsit felemelt hang, egy erőteljesebb figyelmeztetés úgy tud hatni, hogy csend lesz. Nem szeretek, és nem is szoktam senkivel sem ordibálni, mert nem tartom helyesnek, nem az én stílusom, mégis előfordult már – magam is elcsodálkoztam –, hogy azt mondtam nagyon szigorúan:

Most elég volt, menjetek haza, én ilyen kiabálós gyerekkel nem foglalkozom, majd beadja más a szuridat!

Hirtelen nagy csend lett. Még levegőt is alig vett az eddig hangoskodó kis ellenálló. Láttam, elgondolkozik. Talán úgy gondolta, jobb túl lenni rajta most, mint tovább félni. Talán az erőteljesebb felszólítás hatott, nem nagyon kutattam az okokat. Inkább azt kérdeztem:

Megígéred, hogy segítesz?

Komolyan bólintott, és be is tartotta, amit ígért. Utána pedig nagyon büszke volt magára, hogy legyőzte a félelmeit.

Szerencsére a sírás nem akadálya alapvető orvosi vizsgálatok elvégzésének. A tüdőt, a szívet akkor is meg tudjuk vizsgálni, ha közben a kis páciens üvöltözik. Néha a szenvedélyes szülői megnyugtatás kísérlete az, ami fokozza a tiltakozást. Nem tudni, miért, ilyen is van. Ha az orvos beszélget a gyerekkel, ha mondja, mit is csinál, ha leköti a figyelmét, nyert ügye lehet. Általában.

Ne szégyenkezz azonban, ha a te gyereked a tiltakozós fajtából való! Segíts neki inkább, te ismered legjobban, mi az, amivel örömet szerezhetsz neki, ha rendesen teszi a dolgát. Nem azt mondom, hogy kenyerezd le, de olykor, ha ez nem állandó tétel, azzal sincs semmi baj. Néha – előfordul ilyen is – jobb, ha a szülők kimennek. Volt olyan páciensem, aki hirtelen megnyugodott, és szépen tűrte a vizsgálatot, amikor kettesben, illetve az asszisztens nénivel hármasban maradtunk. Olykor, ha nincs kinek nyekeregni, panaszkodni, nincs kihez menekülni, maga a vizsgálat elkezdi érdekelni a gyereket. Ettől is szép az én hivatásom: nincs két egyforma eset.

Van nem kevés olyan vizsgálat, amihez nem kell lefogni egy csecsemőt, kisgyereket, de akad olyan is, amihez nem árt, ha megfelelően van rögzítve. Ilyen például a torokvizsgálat, de mindjárt ellent is mondok magamnak, mert ha a gyerek jól kitátja a száját és képes hangosan kiabálni (mint egy oroszlán), láthatóvá válik a gégefő, sőt az egész torok megítélhető lesz. Az esetek döntő többségében azonban a korrekt megítéléshez szükség lehet a spatula vagy kanál használatára. Jó, ha segítséget kérsz, mikor és hogyan tartsd a gyereket, esetleg hagyod, hogy az asszisztens néni segítsen. Itt is – sokadszorra – az a helyzet, hogy ha a kicsi ismeri az orvost, netán jóban van az asszisztens nénivel is (nálunk ez így szokott lenni szerencsére), nyert ügyetek van.

A fülvizsgálatnál rögzítésre van szükség. Egyéb vizsgálatok sokkal szabadabban elvégezhetők, bár úgy tapasztalom, ha közben anyuka fogja a gyerek kezét, az be szokott válni. Először is könnyebben lehet megvizsgálni, másrészt nyugtatóan hat, biztonságérzetet ad. Sokáig te vagy a legfontosabb másik (hogy Ranschburg tanár urat idézzem) a gyerek életében. Állj mellette, és biztosítsd arról, hogy nem hagyod cserben! Ez jó az aktuális vizsgálatnál is, de sok egyéb messzemenő előnye is van. Egyszer majd, meglásd, felnő, és élni fogja a maga életét. Nem téged akar maga mellett tudni a bajban. Akkor is úgy fogod érezni, mennél szívesen segíteni, de már nem kell. Ám amíg te vagy a biztonság, ne vond ezt meg tőle, mert annak is vannak következményei, viszont azok kevésbé jók. Láthatod, még csak az egyszerű vizsgálatnál tartunk, és már itt is kiderül, minden mindennel összefügg.

Laboratóriumi vizsgálatok

Úgy érzem, nincs lehetőség, és hitem szerint felesleges is felsorolni a lehetséges összes, több száz vizsgálatot, amit egy jól felszerelt, modern laboratóriumban képesek vagyunk elvégezni. Az orvos által említett „teljes vérkép, teljes kivizsgálás” is félreérthető, amolyan szakmai zsargon, és nem azt jelenti, hogy minden vizsgálaton végig kell vinni a beteget. Mindig csak azokat kell elvégezni, amelyek az adott tünetek alapján feltételezett betegséget igazolják, megerősítik vagy cáfolják.

Van azonban néhány olyan vizsgálat, amit szinte minden kórházba kerülő, sőt gyakran ambuláns betegnél is meg szoktunk ejteni. Igaz, ezekkel kapcsolatban is sok a téves információ, és tévhitek keringenek arról, hogy mi mit jelent. Tudom, az internet sok választ megad, mégis azt tanácsolom: ha bizonytalan vagy, ha kérdésed van, beszéld meg orvosotokkal!

Lehet, hogy egy érték jelent valamit, de összességében, a többi lelettel öszszevetve, egészen más dolog körvonalazódik. Van úgy, hogy bejön az anyuka, és kér egy vérkép- vagy egy vizeletvizsgálatot. Tudom, erős, amit írok, de ez nem közért, ahol 10 dkg párizsit kérek.

A felesleges vizsgálat is baj, nem csak az, ami elmarad.

Beszélni, kérdezni lehet róla, hiszen azért is vagyunk kapcsolatban, de úgy vélem, én sem megyek be egy elegáns vendéglőbe és utasítom a felszolgálót, hogy miképpen terítsen meg egy ebédhez, pedig naponta megteszem otthon, de nem az én szakmám. Az a valaki, aki ott ül a rendelőben, ezt tanulta évekig az egyetemen, és tanulja azóta is, a mindennapi munkája során. Ha annyira sem bízol benne, hogy megadd a lehetőségét, hogy ő döntsön orvosi kérdésekben, azt tanácsolom, nagyon gyorsan keress másik orvost, akinek hiszel.

Nézzük röviden a leggyakoribb laborvizsgálatokat!

Süllyedés: hivatalosan vérsejtsüllyedés. Éhgyomorra kell ehhez a vizsgálathoz a vért levenni, miképpen sok más esetben is, ami azt jelenti, hogy a vizsgálandó éjféltől nem eszik, nem iszik, csak tiszta vizet. Az étkezés például fokozhatja a süllyedést, és az hamis eredményt ad. A levett vért alvadásgátlóval összekeverik, majd egy csőbe töltik, ami függőlegesen áll. A vérsejtek süllyedni kezdenek, ami jól látható. Pontosan 60 perc múlva, tehát egy óra elteltével leolvassák, hogy mennyit, hány millimétert süllyedtek le a vérsejtek. A normális érték 2-15 mm között van. Fokozódik a süllyedés minden lázas betegségben, gyulladásban, daganatos betegségekben. Az erősen fokozott süllyedés (70-80 mm/ óra vagy annál is több) általában (és nem mindig) valamilyen súlyos baj jele lehet. Épp úgy azonban, mint a láznál, az értékből nem lehet a diagnózisra következtetni, mégis nagyon hasznos útmutató az orvos kezében. (És hogy lásd igazolva az előzőekben mondottakat, vérszegénység, vashiány esetében fokozott a süllyedés anélkül, hogy gyulladás állna fent, mert kevés a sejt, ami süllyedhet. Íme, itt a bizonyíték, hogy mindent összefüggésében kell értékelni!)

Vérkép: a fehérvérsejtek száma normálisan 6000-9000 /ml (pontosabban 6-9 × 10 a hatodikon). Megszaporodik minden gyulladásos folyamatban, de étkezés után is, úgyhogy ez is olyan vizsgálat, ami csak éhgyomri levételnél értékelhető. A fehérvérsejteknek sok fajtája van, ezek változásait a minőségi vérkép mutatja. Számos betegségre jellemző, hogy milyen fehérvérsejt szaporodik meg, vagy tűnik el. Fontos a vörösvérsejtek száma is, de a vérszegénység pontos kivizsgálásához csupán ezek száma nem elegendő. Meg kell határozni, hogy a teljes vérnek hányad része a vörösvértestek tömege (HTK betűkkel jelöljük, hematokrit értéknek hívjuk ezt, normális értéke gyermekkorban 0,35-0,40). Születéskor jóval magasabb. Fontos a vérfesték, a hemoglobin értéke, és a vérben lévő vas mennyisége is. A vérszegénység típusát csak ezeknek, és még más adatoknak a birtokában lehet meghatározni.

Májfunkciós próbák: a máj a vesével a szervezet nagy méregtelenítője, egy igen bonyolult kémiai üzem. Néhány anyag meghatározásából következtetni lehet a működésére.

AST: amennyiben streptococcus fertőzésre gyanakszunk, érdemes ezt az értéket is meghatározni. Emelkedett érték azt jelzi, hogy a gyerek átesett ilyen fertőzésen. Néha sokáig magasabb értékeket ad a vizsgálat, bőven az után is, hogy a beteg már jól van, meggyógyult.

Bakteriológiai vizsgálatok: „célzott” kezeléshez, vagy olyan esetben, ha a gyerek nem gyógyul, érdemes még a rendelői munka során is a kórokozót meghatározni. Torokváladék, széklet, vizelet, de akár agyfolyadék vizsgálat is segíthet, a kórokozó kitenyésztése és annak megállapítása, hogy melyik antibiotikum hatásos. A vizsgálat napokig is eltarthat. A levett anyagot táptalajra kenik, a kórokozókat szaporítják, megállapítják, pontosabban azonosítják őket. Végül megvizsgálják, hogy melyik antibiotikum gátolja a növekedésüket, vagy pusztítja el őket. Ez az antibiogram.

Egyéb vizsgálatok

Röntgen: csak olyan szerveket lehet és érdemes így vizsgálni, amelyek a környezetükhöz képest több vagy kevesebb röntgensugarat képesek terjedésükben akadályozni, tehát kontrasztot adnak. Vagyis jól vizsgálható: a tüdő, egy bizonyos kor után az arcüreg, a csontok.

CT (komputertomográfia): röviden annyit érdemes tudni róla, hogy számítógéppel összekapcsolt készülék, amely az egyes rétegekben található szöveteknek (tehát a szerveket alkotó anyagnak) eltérő sugárelnyelő képességét használja ki. Így ábrázolja a szerveket néhány másodperc alatt.

Ultrahang (UH): A test belsejében lévő szervek vizsgálatára szolgál. Nagyfrekvenciájú hullámokat bocsátanak be a testbe, amelyek az egyes szervek határfelületéről visszaverődve kirajzolják egy képernyőre a szerveket, azok esetleges elváltozásait. Nagy a jelentősége a magzat vizsgálatánál.

EKG: a szív működését elektromos impulzusok vezénylik, és a szív izomrostjainak működése közben is elektromosság keletkezik. Ezt megfelelő készülékkel nyomon lehet követni, és ki lehet nyomtatni. A görbe és eltérései alapján meghatározható a szív állapota, betegségei.

EEG: ezzel a vizsgálattal az agysejtek működését lehet ábrázolni. Legnagyobb jelentősége az epilepsziák és agyi betegségek diagnosztikájában, illetve kezelésében van. Működési elve hasonló az EKG-hoz, de itt az agysejtek bioelektromos működését vizsgálják.

Hát nagyjából ennyi, és még ennél sokkal több is gyakran, amit nézni, vizsgálni, figyelni kell. Jó, ha tudsz ezekről, ha érdeklődő vagy. Az sem baj, ha tájékozódsz ebben a témában, de kérlek, bízd az orvosra, hogy mikor minek akar utánanézni. Az ultrahangnak, a röntgennek, de a labornak és a bakteriológiai vizsgálatnak is megvan a létjogosultsága, de puszta kíváncsiság miatt egyik sem indokolt.

Van egy szabály: ne tedd ki a beteget nagyobb veszélynek a vizsgálattal, mint ha a vizsgálat elmarad.

Ez abban az esetben is érvényes, ha te kérsz vagy javasolsz valamit. Természetesen lehetnek javaslataid, kérhetsz is valamit, de hallgasd meg, mi indokolt, és mi nem. Bízom benne, hogy tisztult a kép a fejedben.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.