Élet-Stílus

Budapest egyik évtizedes neonreklámja szörnyű titkot őriz

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 08. 18. 09:37

A kalapos férfit és tizenéves fiút mintázó évtizedes neon egy tragédia nyomait fedi.

A főváros tömegközlekedésében résztvevők, vagy autóval átutazók a Rákóczi utat egyszerűen csak szükséges rossznak tekintett unalmas, városi autópályának tekintik, pedig az egykor neonreklámok százaival teletömött házsorok számos titkot és csodát őriznek, így például figyelő óriásokat, az első pesti magyar színház és a Belváros közepén sokadszorra fellángolt felhőkarcoló-vita emlékét, egy falatnyi Spanyolországot, az egykor börtönnek otthont adó elátkozott telket, vagy épp a második világháború építészeti pusztításának emlékét.

Ma egy újabb titokkal ismerkedünk meg, melyet egy óriási, kopott neonreklám próbál elrejteni a kíváncsi szemek elől.

Az egykor fallal körülvett Pest (1808-ban lebontott) Hatvani kapujától kivezető, évszázadokon át koptatott Hatvaner (később Kerepescher) Strasse Buda és Pest egyesítésének idejére kezdett kiépülni, a Keleti pályaudvar 1884-es átadása után hirtelen bérházak egész sora jelent meg a környéken – így a mai Berzsenyi utca sarkán álló Rákóczi út 73., mely 1891-ben fogadta első lakóit.

A közeli pályaudvar magasabb beosztású hivatalnokainak, valamint cégvezetők egész sorának otthont adó épületben kapott helyet a tízes években a Salgó-féle ablak- és lakástisztítási vállalat központja, valamint Fodor Berczi kávéháza, a Frühauf is, mely a Keletibe érkező óriási embertömeg, és a környező cégek alkalmazottai miatt egész fennállása alatt óriási bevételt könyvelhetett el. A tulajdonos ezt a szükséges felújítások helyett inkább nőkre és szórakozásra herdálta el, így a hely egyre kopottabbá vált, 1913-ban pedig végül be is zárt.

Az épület négy évvel később a Magyar Általános Ingatlanbank Rt. tulajdonába került, majd beköltözött a Fejér és Glattner nyomda, a Magyar Lloyd Lapvállalat központja, a kávéház helyén pedig a Hungária szalámi-, húscsemege- és kolbászárugyár fióküzlete nyitott meg. A (nem is olyan rejtett) statikai problémákkal küzdő, repedező falú házat 1927-ben Quittner Ervin tervei szerint újabb szinttel (a statikai vizsgálatok szerint kettőt nem bírt volna el) bővítették – de a bank gondatlansága, és a következő évben történt átalakítások, így az üzlethelyiségek portáljai miatti pillérfaragások, valamint a 3-4 szobás lakások feldarabolása miatti súlytöbbletnek köszönhetően a ház egyre gyengébbé vált.

Részlet Quittner Ervin 1939. februári vallomásából

Az épület sarokhomlokzata végül 1936. július 23-án megadta magát a rá nehezedő tömegnek, így az leomlott, csodával határos módon azonban csak egyetlen halálos áldozatot – egy szobaleány, Péntek Matild a III. emeleti lakás sarokszobájában tartózkodott épp – követelve.

A hatóságok természetesen eljárást indítottak gondatlanság által okozott emberölés vétsége, valamint két rendbeli gondatlansággal okozott súlyos testi sértés miatt a ráépítést tervező építész, Quittner Ervin, két statikus mérnök, dr. Enyedi Béla és Stein Pál mérnökök, valamint a Magyar Általános Ingatlan Bank igazgatója, dr. Halom István ellen.

A több, mint három éven át húzódó jogi procedúra során kiderült, hogy Enyedi és az egy évvel korábbi lakásátalakításokat levezénylő Stein az összeomlás előtti hetekben felülvizsgálták az egyre több repedést mutató ház falait, de egészen július 21-ig nem követtek el hibákat. Akkor Enyedi ugyan észrevette, hogy gyors intézkedésre van szükség, de ezt elmulasztotta. Július 23-án néhány órával a baleset előtt hagyta el a házat, Stein azonban ott maradt, és minden bizonnyal látta a veszélyt, de ő sem tett semmit. A Magyar Országos Tudósító szerint:

A későbbi vizsgálatok szerint a repedések létrejöttében egyértelműen szerepet vállalt a Rákóczi úti forgalom növekedése miatti terhelés is, így az üzlethelyiségekben megjelenő repedések szép lassan terjedni kezdtek a lakások irányába. Enyedi és Stein végül olcsón megúszták az ügyet, egyiküket hét, másikukat pedig kétheti fogházra ítélte:

A házat a közben tomboló második világháború miatt sosem állították helyre eredeti formájában, sőt, a sarokhomlokzatot egy egyszerű, dísztelen fallal zárták le. Ez azonban pont jól jött a háború után a földszinti üzlethelyiségeket elfoglaló, a Ruházati Bolt Vállalat (RB) üzemeltette Keleti Férfiruhasaroknak, melynek óriási, kalapos férfit mintázó neonja az ötvenes évek hajnalától már díszítette a Rákóczi út kapujában álló ház sarkát.

A gyönyörű feliratot a hatvanas-hetvenes években átalakították, így bár megmaradt a kalapos férfi, valamint a Vásároljon készruhát felirat is, a férfi kalapját immár a kezében tartja, sőt, közben született egy fia is:

Az áruház túlélte a rendszerváltást, sőt, az üzlethelyiségben ma is ruhákat találunk, hiszen az óriási tér most egy használtruha-üzletnek ad otthont.

Fotók: Fradi műsorlap, 1983, Magyar Országos Tudósító, Fortepan/UVATERV
vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.