Te hány éves korodban vesztetted el a szüzességed (vagy mit gondolsz, mikor fogod)? Akár 15, akár 40 a válasz, a döntésnek biztosan köze van a partner személyéhez, a környezethez és az ismerősök véleményéhez is. A tudomány azonban azt mondja, hogy a génjeinknek is nagy a beleszólása a döntésbe.
John Perry, a Cambridge-i Egyetem Járványügyi Egységének genetikusa szerint:
bár sokan azt gondolják, hogy ezen a területen biztosan a szabad választás elve érvényesül, valójában a genetikai kódolásunk nagyban meghatározza azt, hogy mikor kerül sor a nagy pillanatra.
Természetesen a társadalmi környezet, a családszerkezet, a csoportnyomás és a vallás is hatással lehet erre a döntésre. Perry azonban úgy gondolja, hogy annak, amit társadalmi és kulturális elvárásnak érzünk, lehet öröklött, biológiai alapja is.
Ennek alátámasztására Perry 125 ezer ember genetikai állományát vizsgálta meg. Mindegyikük személyes adatai megvoltak az Egyesült Királyság Biobankjában, amely félmillió, 40-69 év közötti brit vér-, vizelet- és nyálmintáját, illetve az életmódjukról szóló, interjúkban felvett információkat tartalmazza.
A genetikai elemzés eredményeit összevetették azzal, hogy az alanyok közül ki mikor veszítette el a szüzességét, hány éves korukban vállaltak gyereket, hány gyermekük lett és mikor.
„Kimutattuk, hogy a variabilitás 25%-a genetikus, azaz a génjeinknek tényleg szerepe van a szexuális viselkedésünkben”
– mondta Perry. A maradék 75% a nevelésnek, a társadalmi elvárásoknak megfelelően alakul ki, az öröklött hatás azonban egyértelmű. A kutatás talált 38 olyan területet a géntérképben, amelyek hatással voltak ezekre az életeseményekre.
Természetesen a gének nem adnak utasítást az egyénnek, hogy szexuális kapcsolatot kezdeményezzen valakivel, viszont olyan, ehhez kapcsolódó folyamatokat szabályoznak, mint például a pubertás és a szexuális érettség kezdete. Ezt vizsgálta Perry kutatásának a másik fele.
„Bebizonyítottuk, hogy a kora pubertás oksági viszonyban van a szüzesség elvesztésével, a gyermekvállalás időpontjával, sőt, a legmagasabb végzettség elérésével is.”
– nyilatkozta Perry. „Lehet olyasmire gondolni, hogy aki hamarabb érik, annak megváltozik az értékrendje” – mondta, arra utalva, hogy a szexuális ébredés időszakában nehezebb odafigyelni az iskolában is.
A CADM2 nevű gén és a korai szexualitás között összefüggést találtak – a kutatók úgy gondolják, hogy az adott gén többek között a kockázatvállalási hajlandóságot befolyásolhatja, illetve az ilyen génnel rendelkezők több gyermeket is vállaltak. Egy másik gén, az MSRA az ingerlékenységgel volt összefüggésben, és a szüzesség későbbi elvesztéséhez köthető. „A legtöbb emberi tulajdonságnak megvan a genetikai alapja” – mondta Perry.
Ezeknek a tulajdonságoknak a kombinációja határozza meg például azt a döntést, hogy ki mikor kezd el szerelmi életet élni, ez azonban sosem ennyire egyszerű: „Sokan azt hiszik, hogy egyetlen gén is bajt okozhat. Pedig nem, csak egy kicsivel magasabb kockázatot jelent” – figyelmeztet Perry.
Andrea Burri, az Aucklandi Technológiai Egyetem kutatója hozzátette, hogy az ehhez hasonló felfedezéseket kizárólag a tudásbázisunk bővítésére szabad használni, és megbélyegzés helyett éppen a stigmatizáció feloldását kell látni benne, hiszen a kutatás eredményei megmutatják, hogy mennyire változatos tud lenni az emberi viselkedés. „Néha nem magunk választjuk meg a preferenciáinkat, hanem bizonyos mértékben a génjeink hordozzák azokat” – mondta, ami azt is jelenti, hogy az emberek közti különbségek normálisak.
A kutatás eredményeit Perry szerint az egészségügy más szegmenseiben is lehet majd használni, például meg lehetne vizsgálni, hogy a túlsúly vagy az alultápláltság mennyire járul hozzá a korai pubertáshoz.
(CNN)
