Old man having heart attack
Élet-Stílus

Simán letolunk még egy négyórás műszakot szívinfarktus közben

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 07. 30. 14:30

Rántott hússal, mozgásszegény élettel, tájékozatlansággal és magas fájdalomtűréssel veri be sok magyar a szegeket saját koporsójába. Infarktus-körkép Magyarországról.
Korábban a témában:

Hogy egy megdöbbentő számmal kezdjük:

Átlagosan négy óra telik el a szívinfarktus első jeleitől számítva az orvoshoz kerülés pillanatáig.

Ez az időmennyiség anélkül is soknak hangzik, hogy tudnánk, minden, ellátás nélkül töltött félóra 20 százalékkal növeli a halál kockázatát.

A korszerű gyógyszeres és eszközös terápiának, nevezetesen a szívkatéteres eljárásnak és a megfelelő gyógyszerek alkalmazásának köszönhetően  a szívinfarktus halálozási mutatói sokat javultak az elmúlt húsz évben – mondta Dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.

Tizenötezerről hétezer alá csökkent a heveny szívizominfarktusban elhunytak száma. Egy dologban azonban továbbra sincs változás: a szívinfarktust még mindig képesek vagyunk lábon kihordani.

A tünetek mértéke egyénileg nagyon különböző lehet, de ami van, azt sem nagyon ismerjük fel, illetve valószínűleg a mai magyar lakosság olyan jól tolerálja a fájdalmat, hogy nem észleli időben a bajt – mondja Dr. Merkely.

A szűnni nem akaró mellkasi, gyomortáji szorító fájdalom, amely kisugárzik az állba, a kezekbe és a hátba, illetve az ezzel együtt jelentkező légszomj, hányinger és izzadás mind figyelmeztető jelek. Ilyenkor minél előbb hívjuk a mentőket.

Saját kezűleg verjük be a koporsószegeket

Az orvostudomány fele-fele arányban az életmódot és a genetikát okolja a szívinfarktusért – mondja a szakorvos.

A túlsúly, a cukorbetegség, a dohányzás és a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőknek számítanak.

Az egészséges táplálkozás nyomja a legtöbbet a latba, de a sporttal is sokat tudunk javítani az esélyeinken. Az Európai Kardiológus Társaság minimálisan háromszor harminc perc mozgást javasol hetente, de optimálisan ötször egy órát kellene sportolnunk.

A nagy magyar valóság azonban igen elkeserítő. Kimutatások szerint a felnőtt lakosság elenyésző része, úgy 10-20 százaléka az, aki valóban tudatosan étkezik és rendszeresen mozog. Szűcs Zsuzsanna dietetikus szerint a hazai lakosság életmódja nagy mértékben hajlamosít nemcsak a szívinfarktus, hanem egyéb szív- és érrendszeri betegségek kialakulására is.

Több friss kutatás is elérhető a túlsúllyal kapcsolatban. Az egyik optimistább szerint a hazai felnőtt lakosság 65 százaléka elhízott, de nemrég publikáltak egy újabb, nagyobb csoporton végzett vizsgálatot, és ott ugyanerre 68 százalék jött ki. Vagyis tíz emberből közel hét kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel él.

tulsuly(960x640).jpg (Array)

A hasi, alma típusú elhízás például különösen nagy kockázati tényezőnek tekinthető a fent említett betegségek szempontjából.

De a szívinfarktus igencsak hálás a tradicionális magyar vasárnapi ebédeknek is: a gyöngyöző húsleves jó sok tésztával, majd a bő zsírban sült rántott hús-krumpli kombó, és végül a nagyi almás pitéje egy kiló porcukorral meghintve.

Bár mozgás tekintetében mutatkozik némi javulás az előző évekhez képest, az Európai Unió önbevallásos vizsgálatát figyelembe véve még így is elég tragikus a helyzet. Eszerint Magyarországon a lakosság 62 százaléka soha, vagy csak alkalomszerűen sportol.

Az energia-egyensúllyal van alapvető probléma. Másként fogalmazva ahhoz képest, amennyit mozgunk, jóval többet eszünk. Kalóriabevitelünk közepesen aktív életvitelnek felel meg, és ehhez képest inaktívak vagyunk.

Mindezen tényezők együttállása oda vezetett, hogy 2013-ra a túlsúly mértékét figyelembe véve sikerült az OECD országok között a negyedik, európai szinten az első helyet kikönyökölnünk magunknak. Viszonyításként Anglia az OECD országok között a hatodik Európában a második.

Illetve az is érdekes, és elgondolkodtató adat, hogy kimutatások szerint a magyar lakosság egészségben eltöltött életévei jelentősen elmaradnak az Európában tapasztaltaktól. Tehát rosszabb az életminőségünk.

És akkor a másik oldal

Az életmódunkkal szemben a genetikát sajnos nem befolyásolhatjuk. Tudatos hozzáállással azonban ebben az esetben is szert tehetünk némi lépéselőnyre: kérdezősködjünk felmenőink betegségeiről.

Akinkek a hozzátartozói között előfordult infarktus, azoknál sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki érelzáródás a szívben, vagyis még jobban kell vigyázniuk magukra, törekedni kell a rizikófaktorok csökkentésére – figyelmeztet a professzor.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.