Élet-Stílus

A nő, aki megtanította a semmiből főzni a kubaiakat

Molnár Dávid
Molnár Dávid

újságíró. 2016. 06. 19. 12:00

Nem hiába hívták Nitza Villapolt Kuba Julia Childjának: bár valószínűleg ön még nem hallott róla, a karibi szigetország több millió lakosa családi kincsként őrzi a szakácskönyveit.
Korábban a témában:

Villapol 1948 (egyes források szerint 1951) nyarán lett híres, amikor elindította a modern televíziós korszak első főzőműsorát. A Cocina al Minutóban (többnyire) azt tanulhatták meg a nézők, hogyan kell elkészíteni a tipikus kubai ételeket, például a picadillót vagy a vaca fritát. A nő annyira népszerű volt, hogy Fidel Castro 1959-es hatalomátvétele után is, egészen az 1990-es évekig képernyőn maradhatott. Egy 1991-es interjúban azt nyilatkozta, mindig az volt az első gondolata, vajon egy kubainak mi található meg az otthonában, és abból mit lehetne készíteni. „Egyáltalán nem éhezünk” – tette hozzá.

Első könyve, a Cocina Criollo nem sokkal azután jelent meg, hogy Villapol feltűnt a tévében. Ezután jött a műsora nevével megegyező Cocina al Minuto, amiből szinte azonnal bestseller lett. A szakácsnő jól időzített: mindkét kötet akkor jelen meg, amikor az Egyesült Államok volt az ország elsőszámú kereskedelmi partnere. Emiatt nem is csoda, hogy a korai receptek mindegyike egyaránt tartalmazott kubai és amerikai alapanyagokat is: míg előbbiek, bár szerény mennyiségben, de mindenkinél voltak otthon, utóbbiakat naponta hozták a teherszállító hajók – a kubai termőföldekért cserébe, ahol aztán cukornádakat termeszthettek.

Villapol szerint egy étkezés így nézett ki: előétel, egy tányérnyi fehérje, egy tányérnyi keményítő, zöldségek (nyersen vagy főzve), vaj és kenyér, desszert, kávé.

Szintén nem meglepő, hogy a legtöbb kubainak rövid időn belül Villapol könyvei lettek a szigetország főzési hagyományait bemutató bibliák, annak ellenére, hogy menőnek számító külföldi ételek (például a spagetti) is helyet kaptak benne. Szintén nem okozott meglepetést az sem, hogy az országot gazdasági vagy politikai okból elhagyó családok csomagjaiban nemcsak az emlékül szolgáló fotókat vitték magukkal, de Villapol műveit is. A receptek sokoldalúságát bizonyítja, hogy az emigrálók hamar átalakíthatták őket az új otthonuk ízlésvilágának és kínálatának megfelelően.

Aztán jött az éhség

Az 1980-as évek elején dokumentumfilmet forgattak Villapollal, amiben a rezsim nehézségeiről is beszélt:

Egyes összetevők elkezdtek eltűnni. Egy részük teljesen váratlanul, a maradék pedig apránként. Az első emlékezetes a vaj volt, a sertéshús, kenyér és tej pedig a magas ár és a gyakori készlethiány miatt pedig szűkösen állt rendelkezésre.

A szakácsnő viszonylag hamar alkalmazkodott az új helyzethez: a műsoraiban abból főzött, amit aznap reggel a piacon vett, és arra is megtanította a kubaiakat, miként kell elkészíteni bizonyos ételeket úgy, hogy ha nincs meg hozzá valamelyik hozzávalójuk. Folyamatosan változtatott receptjein, egy alkalommal pedig

egy 70 oldalas, tortákról és süteményekről szóló fejezetet is törölt a liszthiány miatt.

Ennek a helyét zöldségekről és édességekről (a cukor hozzáférhető volt akkoriban) szóló blokkok vették át, az olvasókat pedig arra ösztönözte az új könyvekben, hogy fogyasszanak több helyi termelésű ételt. Megszaporodtak azok a receptek is, amik a nyesedékhúsokat használták fel, és kevesebb olajat vagy vajat igényelek.

A pite betiltása

Eltűntek a márkanevek is, ahogy az angol kifejezések is. A pie (magyarul pite) szót például nem használhatták, a kötetekben pedig csak azért alkalmazták, hogy az abból sütők tudják, hogy mire hivatkozik a szerző. Az összetevők megítélése is alkalmazkodott a kommunista mindennapokhoz: a babot és a rizst például korábban a parasztok eledelének tartották, később viszont a kubai kultúra sarokkövévé vált. A tápérték-információk is változtak: arra ösztönözték a lakosokat, hogy egyenek kevesebb húst és zsírt, szénhidrátból és zöldségből viszont többet.

A Szovjetunió 1989-es összeomlása után az élelmiszerbiztonság még inkább elszomorítóvá vált, Villapol ezért újra rögtönözni kényszerült: egy sokszor idézett epizódban például

azt mutatta meg a nézőknek, hogyan használják a banánhéjat a hús helyettesítőjeként.

Még a tigrisek is krumplit ettek

A Szovjetunió szétesése után a kubaiak többség éhezett. Az állatkertekből szép lassan ellopták az összes szárnyast, a végén már a bivalyokat is megették. A hiénáknak és tigriseknek sem jutott más, csak zöldség. Havannában eltűntek az utcákról a kóbor macskák, és az sem volt szokatlan, hogy már bomlásnak indult állattetemből szereztek húst az éhezők.

A szakácsnő 1993-ban, négy és fél évtized után került le a képernyőről, és 5 évvel később halt meg.

Hanna Grath antropológus szerint Villapol öröksége nemcsak a receptjeiből áll: elmondása szerint a kubai háztartások szakácsai azt mesélték neki, ő inspirálta őket arra, hogy legyenek merészek a konyhában, és – a rendelkezésre álló összetevőktől függően – folyamatosan újítsák meg a hagyományos ételeket.

(npr)

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.