Élet-Stílus

Mi is az a Mennyország?

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2016. 06. 05. 15:16

A különböző vallásokban más és más megközelítésben használják a Mennyország kifejezést. Nem csak elnevezés beli különbség van, de a Mennyország szerepének és működésének is egymástól eltérő jelentőséget tulajdonítanak. Van olyan vallás, ahol a Mennyországba eljutni cél, míg olyan is létezik, ahol ez is csupán egy állapot. Ebben a cikkben ennek jártunk utána.
Oly sokszor emlegetjük, de tudjuk egyáltalán, hogy mit is jelent a Mennyország? Minden vallásban létezik? Mindenhol ugyanazt jelenti? Mi a különbség, és mi a hasonlóság a különböző vallások tanításai szerint?
Korábban a témában:

A tavalyi évben foglalkoztunk már a pokol kérdésével itt az Isten tudja rovatban, de a Mennyország úgy tűnik még váratott magára. Most azonban ennek is eljött az ideje, így végre megtudhatjuk, hogy mely vallások, miként beszélnek a Mennyországról. Végső célnak tekintik, avagy csak átmenetnek? Van valami esetleg azon is túl? Sok érdekességre derül fény az alábbi válaszokból.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Létezik-e Mennyország az ön vallásában? Mi jellemző rá? Ön hogyan magyarázná el a Mennyország létét?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Cser Zoltán
buddhitsa tanító

A buddhizmus többféle világmodellel is rendelkezik. Az egyik a létesülés, a testetöltés szempontjából mutatja be a ciklikusnak gondolt világot a „létforgatagot” vagy szamszárát, a másik pedig a tudatállapotok szintjei alapján ábrázolja a létezés síkjait. Három világról beszélnek az írások, az első az úgynevezett Vágyak és okozatok világa, ide tartozik a mi bolygónk is, ez azon térségeket tömörítik magukban, ahol az adott világ lakóinak tudatát a vágyak töltik ki, és a vágyak kielégítése a cél, de a vágyak okozatai nem akkor, vagy nem úgy jelennek meg, ahogy azt szeretnénk.

Saját életünkben ezt világosan tapasztaljuk, hogy egyes vágyaink soha nem teljesednek be, egyes kívánságaink pedig akár húsz vagy negyven évvel később, amikor már talán nem is emlékszünk arra, hogy egykor sóvárogtunk a dolog iránt. A Vágyvilágnak is vannak mennyei régiói, ahol lényegesen hosszabb életű „dévák” élnek, akiknek a fő tevékenysége az érzékiségben való elmerülés. Ezen birodalmak létét a jó karmával, azaz a jó cselekedetekkel magyarázzák, ha valaki sokat ad például, akkor mennyei világokban születhet meg ezen élete után.

A második szint a Formák világa, már csak mennyei birodalmakból áll, itt olyan „istenek” élnek, akiknek rendkívül hosszú az élettartama, tudatukat nem a vágy, hanem a tiszta összpontosítás jellemzi, és a fényükkel, kisugárzásukkal mérik őket.

A harmadik létsík, a Formanélküli birodalmak, itt olyan lények élnek, akik évezredekig léteznek, tudatukat például a végtelen tér jellemzi.

Minden mennyei létformáról elmondható, hogy nem örök, tehát ha az ott élők jó tetteinek a következményei kiürülnek, akkor mindenképpen alacsonyabb létformában fognak újra születni. A mennyei létformák nem megvilágosodottak, hiszen függnek a korábbi tetteiktől, ezért akármekkora élvezetet is lelnek létükben, egyszer az szenvedésbe csap át. Léteznek azonban megvilágosodott mennyei birodalmak is, ezek az úgynevezett Tisztaföldek, ahol egy Buddha időzik, és az egész birodalom az Ő tudatának megnyilvánulása.

Fotó: 123rf

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?
A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Fekete-Fodor Kata
vaisnava (Krisna hívő) teológus

A védikus írások különbséget tesznek mennyei bolygók és a mennyország között. A mennyei bolygók a Földünk felett található planéták, ahol a miénkéhez hasonló földi élet zajlik, ám melyek anyagi szempontból élvezetesebb zónák. Különféle kimagasló személyiségek lakhelyei.

A lelki világ kifejezést használjuk arra, ami alatt a köznyelv mennyországot ért. A védikus világkép szerint a teljes teremtésnek alig negyede a fizikai érzékeinkkel felfogható, mérhető anyagi világ. Ezen túl helyezkedik el a lelki világ, ahol a lelkek Krisna személyes társaságát élvezik. A lelki világban az anyagi szenvedések nem léteznek, öröklét, tudás és boldogság hatja át.

Az élőlények itt is szabad akarattal rendelkeznek, mivel a szabad akaratból fakadó szeretetük Krisna iránt a legízesebb, s Ő ezt kívánja megtapasztalni társaságukban. Az élőlények a szabad akaraton keresztül olykor csapdába esnek és irigység alakul ki a szívükben Krisna kiemelt helyzete láttán. Hogy megtapasztalhassák az irányítást és az ebből fakadó élvezetet, nekik hozza létre Krisna az anyagi világot, egyfajta “játszóteret”, ahol a karma szabályai szerint játszhatunk és meríthetünk tapasztalatokat. Ám közben elfeledkezünk Istenről és az anyagi lét ügyes-bajos dolgaiba süppedünk. A Krisna-tudat célja, hogy visszatérjünk a lelki világba, kiszabaduljunk a szamszára végtelen körforgásából.

A lelki világ leírására metaforák léteznek csak, mivel tökéletességét nagyon nehéz megérteni korlátolt világunkban. „Ott minden szó egy ének és minden lépés egy tánc. A tehenek korlátlan mennyiségű tejet adnak, az erdők fái pedig kívánságteljesítő fák” – vagyis bőség honol. Krisna örökké kedvteléseit végzi, azaz Isten ott csak játszik. Ott nincs jelen a születés és halál, nincsenek azok az átalakulások, amelyek itt kínoznak. Szat, csit, ánanda – mint Maga Krisna, azaz örökléttel, tudással, és gyönyörrel, boldogsággal teljes.

Fotó: 123rf

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

Galgóczi István
muszlim hitoktató, arabista, politológus

Milyen a muzulmánok Paradicsoma? Nem tudom. Ott még nem jártam. Iránban viszont már kétszer voltam. A Paradicsom szavunk a perzsa „Firdausz” szóból ered. Az iráni, és az egyetemes irodalom egyik legnagyobbja a perzsa Firdauszi.

A Korán a Paradicsommal kapcsolatban, már az elején leszögezi (2. fejezet 62. sor), akik hisznek az Istenben (zsidók, keresztények), és az Ő útján járnak, bebocsátást nyerhetnek majd a Paradicsomba. Tehát a Túlvilági Boldogság alapja az Istenbe vetett hit, és a helyes cselekedet. És ez az útmutatás megerősítést nyer a 2:112, és a 5:69. sorokban is.

A Paradicsommal kapcsolatban több utalást is találunk a Koránban. Természetesen ezeket – gondolom – nem szabad szó szerint venni, hiszen biztosan nem földi dolgok lesznek Odaát. Viszont az embernek valamit mondani kell, ezért találkozunk emberi szavakkal a Paradicsom leírásával kapcsolatban.

Ezek közül a toposzok közül a legtöbbet idézett, és ismert paradicsomi lény, a huri. A szó jelentése – egyes szám hurijja, többes hurr – olyan nő akinek a szemfehérje kiemeli a pupillája feketeségét. Mivel a szó a szemre vonatkozik, ezért a Koránban több helyen is – 44:54; 52:20; 56:22 – szerepel mellette a „szem” szó. Tudjuk, „a szem a lélek tükre”, ezért azt gondolom, hogy itt valamilyen lelki lényekre kell(ene) gondolni.

Tehát a Korán a Paradicsomot szavakkal csak körbeírja. A leírtak egy állapotról szólnak, ahol az ember boldog, és megvan mindene, megkap mindent a boldogsághoz. A kertek alatt patakok folynak, azaz kellemes a klíma. Lesz méz, bor, ami nem részegít, forrásvíz, gyümölcs, és szárnyasok húsa. Ilyesmi lesz a Paradicsomban a jutalma azoknak, akik ezt megérdemlik. De, hogy milyen is lesz ez a valóságban, azt csak az Isten tudja! Hasonló a formában, de nem ugyanaz írja a Korán (2:25).

Fotó: Galgóczi István

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Mézes Zsolt László
evangélikus lelkész

A kereszténységben a mennyek országa egy létmód, egy állapot. Hívják ezt Isten országának, Isten királyságának, üdvösségnek is. Ahhoz, hogy ennek mibenlétét megértsük szükséges áttekinteni az ember másik két létállapotát.
Ezek közül az első a paradicsomi állapot, amely az Isten teremtése révén megvalósult édeni létezés.

Miután ez megtört bűnös létállapotba zuhant az ember. A bűnösség itt a létezéssel rokon, vagyis nem erkölcsi jelentése van, hanem arra utal, hogy halandó létezésemben Istentől távol vagyok.

A harmadik létállapot az örök üdvösség állapota. Ez Isten teljes értékű jelenléte az emberben. Ez egy végérvényes, elveszíthetetlen állapot, amelyet az ember a halált követően nyerhet el, ki nem érdemelt ajándékként, és a test is részesedik benne a holtak feltámadása után.

A mennyország nem helymegjelölés tehát, hanem Isten létmódja, ereje, amelyben az ember test-lélek-szellemként részesedhet. Más szavakkal Isten színelátása ez, az emberi létezés beteljesedése, de ezen túl az emberiség és az emberiséghez rendelt világ beteljesedett üdvössége is. Egy teljesség, amelyben minden megvan.

Földi életünkben ennek visszfénye az, hogy keressük a boldogságot, és néha azt érezzük, hogy meg is leltük. Mert minden vágyunk mélyén, legyen az anyagi természetű, vagy érzelmi, lelki vagy szellemi, valamilyen fajta boldogságigény húzódik. Ha egészen mélyre nézünk magunkban, akkor megláthatjuk ezt. Megtapasztalhatjuk, hogy a boldogság keresése nem más, mint a teljesség keresése. Vágyunk arra, hogy ne múljon el az, amit ideig-óráig megtaláltunk, hogy maradjon meg a “minden megvan” érzése. Örökké. Azért ekkora hajtóerő ez, mert a lélek mélyének igazságát, valóságát tükrözi, amelytől azonban messze vagyunk. De szüntelen törekvésünk felé jelzi, hogy valahol ez létezésünk égi alapja.

Fotó: 123rf

Isten tudja élőben az Everness Fesztiválon!

Június 29-én az Isten tudja cikksorozat készítője (Rába Géza) és a kérdésekre válaszoló hat vallási tanító (Cser Zoltán – buddhista tanító, Kustárné Almási Zsuzsanna – református lelkész, Madhupati dász – vaisnava/Krisna-hívő lelkész, Nagypál Szabolcs – római katolikus teológus, Radnóti Zoltán – rabbi, Sulok Zoltán Szabolcs – muszlim hitoktató) közreműködésével, az Isten tudja élőben is megnyilvánul. A tudatosság ünnepének számító Everness Fesztiválon, Balatonakarattyán délelőtt a vallási tanítók tartanak előadásokat a saját vallásuk elmélyülési gyakorlatairól, délután pedig egy több mint kétórás, maratoni vallásközi kerekasztal-beszélgetést tartanak, majd személyesen válaszolnak a hallgatók felmerülő kérdéseire.
Mindenkit sok szeretettel várunk az Everness Fesztiválon, az Isten tudja programokon!

Verő Tamás
rabbi

A kánaán lehetett az az idilli terület, mely az első emberpár – Ádám és Éva – lakhelye volt. Egy olyan környezet, amely talán megfelel a mai emberek elképzelésének amilyennek a mennyországot maguk elé képzelik.

A tökéletes helyre való bejutáshoz mi még várjuk annak az időnek az eljövetelét, amely elhozhatja mindenki számára a címben kérdezett országot.

A zsidó hagyományok szerint, a közösség tagjai várják a Messiást, a messiási kort, amely az emberek – zsidók és nem zsidók számára egyaránt – feltámadást és békességet hoz mindnyájunknak, amit mennyországként lehet értelmezni.

Mért? Amikor a lélek elhagyja a földi testet, akkor egy Mennyei hatalom elé járul, hogy megvizsgálják és elbírálják a földi életét, cselekedeteit. Ez a Mennyei hatalom azonban csak áttekinti az illető életét, az elbírálás részét maga a lélek tudja végrehajtani. Egyedülállóan a lélek tudja csak elbírálni önmagát, hiszen ő ismeri és ő érzékeli a valós jelenlétét annak, amit elért vagy annak, amit nem végzett el hibátlanul a fizikai létezés során. A fizikai korlátoktól megszabadulva már látja az Örökkévalót, s visszatekintve saját életére kristálytisztán tekinti át valós megélt létét, s láthatja magát olyannak amilyen valójában, ténylegesen is volt. Ennek a helyszíne lehet az úgynevezett mennyország, ahol többféle réteg, boltozat található.

Hét szintben mindenkinek helye van. A nem zsidókra nem vonatkoznak a zsidó vallás előírásai, a 613 parancsolatunk. A Talmud szerint a nem zsidó embereknek is be kell tartaniuk Noé hét törvényét (a hét törvény: 1., Bálványimádás és istenkáromlás tilalma, 2., Emberölés tilalma, 3., Tiltott nemi kapcsolatok tilalma, 4., Házasságtörés tilalma, 5., Lopás tilalma, 6., Élő állat húsa fogyasztásának tiltása, 7., A törvényrendszer [felállításának a parancsolata].).

Mindazoknak, akik ezeket a törvényeket betartják, helyük lesz az Olám HáBában (aminek jelentése; az eljövendő világ, vagyis a túlvilág), a mennyország zsidó megfelelőjében. Reméljük sikerül e szerint élni, és akkor vár mindannyiunkra a mennyország.

Jewish morning prayer
Fotó: Thinkstock

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.