Élet-Stílus

A világ legnagyobb digitális szemétdombja az adattolvajok paradicsoma

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 05. 18. 13:35

Egyesek számára kidobott számítógép, másoknak biztos, de életveszélyes megélhetési forrás.  

A kicsit több mint két magyarországnyi Ghána a hatvanas években villámgyorsan iparosodott, GDP-jük öt év alatt közel másfélszeresére nőtt. A hirtelen fejlődés azonban nem folytatódott a várt ütemben, így a kis falvakból a fővárosba, Akkrába érkezett munkások egy újonnan kiépült nyomornegyed, az Old Fadama lakóivá váltak. A nyolcvanas években a polgárháborúnak köszönhetően újabb menekülthullám érkezett, a helyzet pedig egyszerűen tarthatatlanná vált, hiszen akár húsz ember is aludhatott egy aprócska szobában úgy, hogy tiszta vízzel vagy egészséges körülményekkel találkozhattak volna.

A helyzet az ezredfordulóig sem változott, de ekkor felcsillant némi remény arra, hogy egy sokszor veszélyes munkával kiemelkedhessenek a nincstelenségből: az első világbeli országok, így Japán, az Egyesült Államok vagy épp a fejlett Európa hajókkal hordta az országba az elektronikai hulladékát, így a megunt számítógépeket, tévéket, fényképezőgépeket, mosógépeket és más eszközöket.

Hogy miért? Mert még mindig olcsóbb volt így megszabadulni ezektől, mint felállítani egy működő újrahasznosítási rendszert. Az 1992-ben hatályba lépett Bázeli Egyezmény ugyan vonatkozott ezekre az államokra is, de jogi kiskapuk természetesen mindenhol léteznek, így a gépek

a digitális szakadék áthidalásában segítséget nyújtó adományként

kerültek az országba.

Az óriási, Agbogbolsének nevezett szemétdomb a már említett nyomornegyed mellett nőtt ki a földből. Az ökológiai katasztrófa sem maradt el, hiszen a közeli Korle-lagúnában például igen rémisztő méretet öltött a veszélyes anyagok mennyisége – egyes mérési eredmények a vízben az egészségügyi határérték százszorosát jelezték.

A környék gyermekei és fiataljai természetesen az első pillanattól kezdve megpróbálták hasznosítani a hulladékot, így azóta is égetik a gépeket, hogy kinyerhessék belőlük az értékes fémeket – napi hat dollárhoz, azaz 1700 forinthoz jutva ezzel. Ez azonban életveszélybe sodorja őket, hiszen a rákkeltő, illetve mérgező anyagok nagy számban szabadulnak fel, az ólommérgezés pedig mindennapossá vált.

Nem ez azonban az egyetlen módja a pénzszerzésnek, hiszen a kidobott számítógépek sokszor érzékeny adatokkal vannak tele. Egy nem körültekintően formázott merevlemezből játszva gigabájtok tucatjait lehet visszanyerni, így például bankkártya-információkat, személyes pénzügyi adatokat vagy családi fotókat. Utóbbira bizonyára igen kevés szüksége van a ghánaiaknak, de jó eséllyel utalhatnak maguknak néhány dollárt egy ismeretlen középosztálybeli párizsi vagy épp chicagói család bankszámlájáról. Átlagos családok mellett egyébként például az amerikai kormány is ide küldi az elhasználódott gépeit, így mutatkozik esély arra is, hogy titkos információk kerülnek elő, melyek jó pénzért gazdát cserélnek az Interneten.

Az élet Agboblosében annyira zord, hogy a területet – nem meglepő módon – a Biblia két bűnös városa után gyakran modern Sodoma és Gomoraként említik. Nem csoda.

Fotók és információk: Eleanor Campion, Atlas Obscura, Agbobloshie/Wikimedia Commons, Agbobloshie Makerspace

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.