Élet-Stílus

A budapesti hajók az első világháború után néhány évig hidroplánokkal osztoztak a Dunán

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 05. 12. 17:15

Az első magyar vízi repülőtér emlékét ma csak néhány fotó és egy a Szabadság hídnál elhelyezett emléktábla őrzi.
Korábban a témában:

A trianoni békeszerződés miatt Magyarországon repülőgép-építési és repülési tilalom lépett érvénybe, ami komoly gazdasági következményekkel járt volna az ország érdekében, így 1922 tavaszán a magyar kormány tárgyalásokba kezdett, melynek eredményeként 1922. november 19-én létrejött az eleinte Fokker F.III-asokkal Belgrádba és Bécsbe repülő Magyar Légiforgalmi Rt. (ML, a Malert, majd az ebből kinőtt Malév elődje), 1923. január 8-án pedig az Aeroexpress Rt., amely azonban hat Junkers F13-W hidroplánnal – a világ első, teljesen fémből épített forgalmi repülőgépével, mely négy utast tudott szállítani – kezdte meg repüléseit a Gellért térnél kialakított kikötőből a Balaton és Bécs felé, indult a Duna és a Balaton feletti sétarepülésekre, vagy vállalt megrendelésre utakat bármelyik magyar város felé.

A kikötőnek saját jegypénztára nem volt, a szabályozott árú menetjegyeket a Gellért szálló recepcióján vásárolhatták meg. Az árakat az állam támogatásának feltételeként maximalizálta: nem kerülhettek többe az első osztályú vonatjegy kétszeresénél.

„A Dunának pár napja új szenzációja van. Ezüst madarak repülnek felette. A Ferencz József híd és a Műegyetem előtti Duna-part feketéllik a kíváncsiaktól.” – írta az Est a kezdetekről.

Az Aeroexpress és az ML ennél természetesen valamivel több országba szeretett volna járatokat indítani, de a környező államokkal a következő néhány évben nem sikerült megegyezni.

A kikötő, háttérben a mai Boráros téren állt Elevátorházzal

A hidroplánok utasok mellett árut és postát, 1925-től pedig fővárosi lapokat is szállítottak, de az egyre apadó bevételek, a légügyi egyezmények hiánya, valamint a repült kilométerek után járó állami támogatások késései miatt a főrészvényes Junkers gyár lassan kivonta mind a négy vízi gépét, 1927-ben pedig a magyar állam vásárolt két szárazföldi gép sem folytatta a repüléseket.

Az alkalmazottak jó része az ML-hez, vagy külföldi légitársaságokhoz került (a kormány egyébként is csak egy vállalatot akart fenntartani, sőt, tervezte is a két cég összevonását), az Aeroexpress viszont még kilenc évig szerepelt a vállalatok jegyzékében.

A Szabadság híd budai hídfőjénél lévő állomás eltűnt a történelem süllyesztőjében: mindössze néhány fotó, plakát és jegy maradt fenn, a kikötőnél pedig egy emléktábla őrzi az első magyar vízi repülőtér emlékét. Pedig egy, a Liszt Ferenc repülőteret a vizes vb-vel összekötő légitaxi-vonal most is elég menő lenne!

Fotók és információk: Képes repülésGPSGames, Fortepan/Weygand Tibor, MNO, travelo
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C) makes his way to board Air Force One in Riyadh as he head with the First Lady to Israel on May 22, 2017. / AFP PHOTO / MANDEL NGAN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.