Élet-Stílus ismeretlen budapest

A budapesti hajók az első világháború után néhány évig hidroplánokkal osztoztak a Dunán

Az első magyar vízi repülőtér emlékét ma csak néhány fotó és egy a Szabadság hídnál elhelyezett emléktábla őrzi.

A trianoni békeszerződés miatt Magyarországon repülőgép-építési és repülési tilalom lépett érvénybe, ami komoly gazdasági következményekkel járt volna az ország érdekében, így 1922 tavaszán a magyar kormány tárgyalásokba kezdett, melynek eredményeként 1922. november 19-én létrejött az eleinte Fokker F.III-asokkal Belgrádba és Bécsbe repülő Magyar Légiforgalmi Rt. (ML, a Malert, majd az ebből kinőtt Malév elődje), 1923. január 8-án pedig az Aeroexpress Rt., amely azonban hat Junkers F13-W hidroplánnal – a világ első, teljesen fémből épített forgalmi repülőgépével, mely négy utast tudott szállítani – kezdte meg repüléseit a Gellért térnél kialakított kikötőből a Balaton és Bécs felé, indult a Duna és a Balaton feletti sétarepülésekre, vagy vállalt megrendelésre utakat bármelyik magyar város felé.

3921998_0e919052cc80a11e66446abfb0873f9f_wm

A kikötőnek saját jegypénztára nem volt, a szabályozott árú menetjegyeket a Gellért szálló recepcióján vásárolhatták meg. Az árakat az állam támogatásának feltételeként maximalizálta: nem kerülhettek többe az első osztályú vonatjegy kétszeresénél.

aeroexpress-reklam

„A Dunának pár napja új szenzációja van. Ezüst madarak repülnek felette. A Ferencz József híd és a Műegyetem előtti Duna-part feketéllik a kíváncsiaktól.” – írta az Est a kezdetekről.

Az Aeroexpress és az ML ennél természetesen valamivel több országba szeretett volna járatokat indítani, de a környező államokkal a következő néhány évben nem sikerült megegyezni.

elevatorhaz
A kikötő, háttérben a mai Boráros téren állt Elevátorházzal

A hidroplánok utasok mellett árut és postát, 1925-től pedig fővárosi lapokat is szállítottak, de az egyre apadó bevételek, a légügyi egyezmények hiánya, valamint a repült kilométerek után járó állami támogatások késései miatt a főrészvényes Junkers gyár lassan kivonta mind a négy vízi gépét, 1927-ben pedig a magyar állam vásárolt két szárazföldi gép sem folytatta a repüléseket.

Az alkalmazottak jó része az ML-hez, vagy külföldi légitársaságokhoz került (a kormány egyébként is csak egy vállalatot akart fenntartani, sőt, tervezte is a két cég összevonását), az Aeroexpress viszont még kilenc évig szerepelt a vállalatok jegyzékében.

74.557.1_Aeroexpress

A Szabadság híd budai hídfőjénél lévő állomás eltűnt a történelem süllyesztőjében: mindössze néhány fotó, plakát és jegy maradt fenn, a kikötőnél pedig egy emléktábla őrzi az első magyar vízi repülőtér emlékét. Pedig egy, a Liszt Ferenc repülőteret a vizes vb-vel összekötő légitaxi-vonal most is elég menő lenne!

Fotók és információk: Képes repülésGPSGames, Fortepan/Weygand Tibor, MNO, travelo

Ajánlott videó

Olvasói sztorik