Norwegian mass killer Anders Behring Breivik (R) has his handcuffs removed inside the court room in Skien prison, March 16, 2016.
Behring Breivik is charging Norwegian authorities of violating his human rights by holding him in isolation for almost five years. / AFP PHOTO / NTB Scanpix / Lise Aserud / Norway OUT
Élet-Stílus

Mi jár egy 77-szeres gyilkosnak? Isten tudja?

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2016. 05. 08. 17:46

77-szeres gyilkosságért már nem járnak emberi jogok. Sőt némely vallás szerint egyértelműen halálbüntetés járna. Van aki szerint meg lehet bocsátani, de csak, ha az elkövető megbánja bűnét.
Jogosan méltatlankodik és hivatkozik az emberi jogaira egy 77-szeres gyilkos? Vannak, vagy lehetnek egyáltalán jogai egy ilyen kegyetlenséget elkövető embernek? Milyen büntetést ad Isten ezért a szörnyű cselekedetért és mi jár a vallások szerint érte? Meg kell bocsátani, vagy annak is van valamilyen feltétele?
Korábban a témában:

Folyamatosan arról cikkeznek a híroldalak, hogy a 77 embert megölő norvég Breivik a börtönbüntetésének megkezdése óta több alkalommal is panaszt nyújtott be a vele szembeni bánásmód miatt. Panaszkodott azért, mert egyedül tartják fogva, nincsen társasága, felemelte szavát azért is, mert nélkülöznie kellett a barátnőjét is, de a norvég állam is fellebbezett a közelmúltban a tömeggyilkos javára szóló, a börtönbüntetésének szigorát enyhítő bírósági döntés ellen. Kíváncsiak voltunk, vajon a vallások tanítói mit gondolnak a kérdésről, milyen büntetés járna szerintük Breiviknek.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Az Ön vallása szerint milyen büntetés járhat egy 77-szeres gyilkosnak?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Darvas István
rabbi

A Breivik által elkövetett gyilkosságok kapcsán szinte kiált a Tóra legszélesebb körben ismert szövegéből (2Mózes 20:13) a sokat idézett parancsolat: “ne ölj”! Mózes öt könyvének 613 parancsolata közül több is foglalkozik a gyilkosság témájával, kettőt emelnék ki. A 34-edik előírás a fenti mondathoz kapcsolódik és a maga a szentírási szöveg több helyen is világossá teszi, hogy aki a tilalom dacára gyilkol, annak halállal kell bűnhődnie. A talmudi irodalom ezt úgy nevezi, hogy a “tüske kigyomlálása a kertből”. A tórai előírást részletező írásokból az is kiderül, hogy akár egészséges, akár beteg, esetleg haldokló emberrel végzett a gyilkos, az ítélet ugyanaz volt. Ugyanakkor meg kell említenünk a 86-odik micvát is, amely a következő versen alapszik: “az igaz embert ne ítéld halálra” (2Mózes 23:7), amit bölcseink úgy magyaráznak, hogy csak két szemtanú esetén lehet halálbüntetést hozni. Még akkor is, ha teljes meggyőződéssel és közvetett bizonyítékok alapján gyilkosnak is gondoltak valakit, akkor is szükség volt két szemtanúra. Hozzá kell tenni, voltak kivételes esetek, amikor a megszokott perrendtartás elkerülésével ítélkeztek, “nehogy elfajuljon a helyzet”. A Rambam azt írja, hogy nem lenne szerencsés, ha “a bírók a saját logikus feltevésük alapján ítélnének el bárkit is, mert ez oda vezetne, hogy kevésbé egyértelmű helyzetekben is erre támaszkodva hoznának ítéletet”, így pedig nagyban nőne az esélye, hogy – Isten óvjon – egy ártatlant ítéljenek halálra, “mert jobb, ha ezer vétkest futni hagyunk, minthogy egy ártatlan embert halára ítéljünk”. A mester egészen biztosan nem olyan esetről szólt, mint amilyen Breiviké.

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?
A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Fekete-Fodor Kata
vaisnava (Krisna-hívő) teológus

Az efféle “démonok” számára a védikus írások a halálbüntetést javasolják. Egy 77-szeres gyilkos esetében, aki előre megfontolt szándékkal ölt és a megbánás legkisebb jelét sem mutatja, nem beszélhetünk a megjavulás tényéről. Elképzelhető egyfajta türelmi idő, ami belátásra adhat lehetőséget, de aki nyilatkozataiban nyilvánvalóvá teszi, hogy akár meg is ismételné tettét, az közveszélyes. A többi élőlényt meg kell óvni tőle.
A karma törvényei szerint egy személy a tettével azonos súlyú büntetést fog elszenvedni ebben, vagy a következő életeiben. Bűne szerint egy rendkívül kedvezőtlen születést ér majd el. A kiszabott büntetés igazából egy lehetőség számára, ami szépen lassan elkezdi oldani az általa megtermelt negatív karmát.
Breivik pere fontos kérdést feszeget: Milyen alapvető jogai vannak egy mások jogait eltipró embernek? Egy fogvatartott bűnözőt is megilletik azok a jogok, amik minden más élőlényt, ez fontos. De nem illethetik meg jogok más élőlények kárára!
A méltóság címén a kényelmes élethez való jog rendkívül torz formát ölt ma társadalmunkban. Gondoljunk csak az Európában és USA-ban kolosszális méreteket öltő abortuszra vagy az állatkínzások esetén kiszabott nevetséges, pár hónapos büntetésekre. Ugyancsak rendkívül torz képet mutat, hogy egy elvetemült tömeggyilkost azok az adófizetők tartanak fenn adójukból, akiknek megölte a gyermekét. Televízióval, őrizettel, könyvtárral…
Ha ennyire ragaszkodunk az élőlények jogaihoz, védelméhez és az erőszakmentességhez, akkor hogyan lehetséges, hogy a húsfogyasztás még nem tiltott ezekben a megengedő jogrendszerű országokban? A védikus írások szerint minden élőlénynek megvan az élethez való joga, de Breivik esetében az élethez való jog kényelemhez való joggá alakult és más családok sérelmére valósul meg…

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

Oláh Miklós
görögkatolikus lelkész

Ezt a tömeg-gyilkost nem csak azért kell lakat alatt tartani, hogy ne rendezzen újabb mészárlásokat, hanem azért is, hogy kezdje felfogni tetteinek súlyosságát. Vagyis azt, hogy amit elkövetett, az kimondhatatlanul nagy gonoszság volt. A fellebbezéseiből kiderül, hogy bűnei rettenetességét még egyáltalán nem tudja, vagy nem akarja felfogni.
Ha nem tudja felfogni, annak mi lehet az oka? Elmebeteg? Súlyos megpróbáltatások érték, erőszakot szenvedett, vagy ilyen légkörben nevelkedett? Esetleg „ultra-liberális” elvei, „az emberi jogok” alapján méri fel tetteit, és felelősségét?
Bejelentett, megkövetelt igényei abból is fakadhatnak, hogy nem akar szembenézni önmagával és tetteivel. Ezért kell a társaság, a „barátnő”, mert menekülni akar az „önítélettől”, ébredező lelkiismeretének vádló hangjától.
A kereszténység alapvető felfogása a bosszúállás helyett a megbocsátás. De megbocsátani csak annak lehet, aki belátja bűneit, és bocsánatot kér. Megtette ezt, mutat erre hajlandóságot Breivik? A megbocsátás semmiképpen nem jelenti ezt, hogy a bűnt jóváhagyjuk, az elkövetővel egyetértünk. A büntetés – keresztény felfogás szerint – a további bűnelkövetés megakadályozása, és vészjelzés mind az elkövető, mind pedig az emberiség felé.
Enyhén szólva nevetséges, hogy „emberi jogaira” hivatkozik. A meggyilkoltaknak nem voltak emberi jogaik az élethez? Az emberi, személyi jogaink igenis korlátozottak, mert nem egyedül élünk a bolygónkon. Az Én jogaimat, szabadságomat korlátozzák a Te jogaid és szabadságod. Gerinctörés esetében az orvosnak nemcsak joga, de kötelessége is a beteget eltiltani a szabad mozgástól, és – ha kell – erővel is megakadályozni abban, – éppen a súlyosan sérült beteg érdekében.

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Sulok Zoltán Szabolcs
muszlim hitoktató

A Saria (iszlám vallásjog) fő célja a következő dolgok védelme: 1. élet, 2. értelem, 3. vallás, 4. vagyon és 5. leszármazás. E védelem minden emberre kiterjed, származásától vagy vallásától függetlenül, s minden embernek egyéni és kollektív kötelessége e dolgok tiszteletben tartása, védelme, helyreállítása és/vagy kiegyenlítése. (A kiegyenlítés akkor lép életbe, ha az elkövetett sérelem szándékos, visszafordíthatatlan, nem állítható helyre.)
Az iszlám továbbá az élet védelménél kiemelten foglalkozik a gyilkosság tilalmával. Allah kinyilatkoztatta a Koránban, hogy „az, hogy valaki megöl egy embert – nem emberölés vagy a Földön való pusztítás [büntetéseként] – olyan, mintha megölné az összes embert, és az, hogy valaki életben tartja, olyan mintha az összes embert életben tartaná!” (5:32)
A cikkben szereplő tömeggyilkos előre kitervelten, az embereket megtévesztve (rendőrnek öltözve) és bizalmunkat kihasználva hívta magához áldozatait, majd könyörtelenül lemészárolta őket. Tette nyilvánvalóan szándékos, gondosan megtervezett és előkészített volt, a lehető legtöbb ember megölését célozva. Mivel a hatósági eljárás során sem az elkövető személyét, sem elmeállapotát illetően nem merültek fel kétségek, az iszlám vallásjog alapján halálbüntetést kellene kiszabni rá.
Az a tény, hogy Norvégiában nincs halálbüntetés, illetve az, hogy az iszlámban tilos az önbíráskodás és büntetést csak állami bíróság szabhat ki – a megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatása után –, a tömeggyilkos az adófizetők – az áldozatok családtagjait is beleértve – pénzéből rendkívül jó körülmények között töltheti hátralévő börtönéveit.

Végh József
buddhitsa tanító

A tetteink következményekkel járnak. Akár büntetnek minket értük, akár nem, ezek a hatások formálják az életünket. Az ártó tettek következménye szenvedés. Vannak olyanok, amelyek azonnal nagyfokú szenvedést idéznek elő, míg mások csak jóval később, olyankor érnek be, amikor már nem is emlékszünk rá, mikor vetettük el a magokat. Ahhoz, hogy megértsük, melyik tettünk, melyik korábbinak az eredménye, tisztán kell látni, és józanul kell tudnunk gondolkodni.
A kárt szenvedett közösségnek, a megsértett egyénnek el kell fogadnia, hogy a tettes már az elkövetés pillanatában bűnhődik: cselekedeteit egyre kevésbé maga irányítja, egyre inkább sodródik a még nagyobb szenvedés felé.
Meg kell értenünk az okokat, hogy fel tudjunk készülni a hatásaikra. Ebben a folyamatban a sebeink gyógyítása, a veszteség megtérítése, a hibák kijavítása a cél. Az elkövetőnél viszont el kell elérni, hogy felfogja, mit okozott, hogy képes legyen együttműködni a károk helyreállításában, tanuljon a hibáiból.
Ha nincs tisztában a következményekkel, nem világosak a szándékai, akkor egészen másként zajlik ez a folyamat, mint amikor szándékosan árt valaki.
Buddha idejében úgy tartották, hogy egy ilyen szándékos gonosz tett következményeit több másik élet alatt lehet csak leszolgálni olyan életkörülmények között, amelyekben a lény tudatát egyedül a szenvedés tölti. Időben a sokszorosát kell így élnie, mert tette sok más lényre és helyzetre is hatással volt.
Buddha szerint a tisztázott szándék, a tett beismerése és a következmények belátása, csökkentheti ennek a szenvedésnek az idejét. Sokszor azonban, tanítani kell a vétkest, hogy el tudja viselni a helyzetét, és képes legyen tanulni a hibájából, máskülönben a következmények megállíthatatlanul adják tovább az ártó szándékot és a zavarodottságot.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 22.
Bevásárlókocsik a vasárnap zárva tartó bécsi úti Tesco áruháznál Budapesten 2015. március 22-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.