Élet-Stílus

Ismeretlen Budapest: a mesék világából kilépett, újra hófehér Tündérpalota

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 04. 30. 16:30

Budapest látványosságainak bemutatásakor sokszor hajlamosak vagyunk elfeledkezni a külsőbb kerületekről, pedig néha váratlan helyeken is találkozhatunk olyan épületekkel, amelyek bármelyik európai város épített örökségének megbecsült tagjai lehetnének. Ma a Külső-Józsefváros egyik, évtizedeken át pusztulni hagyott, de mostanra legalább kívül példaértékűen felújított épületét mutatjuk be.

Az 1883-ban alapított Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete célja egy olyan, kertes házakból álló lakótelep felépítése volt, ami egy nagy banki kölcsönből otthont adhat egy népes hivatalnokrétegnek, garantálva számukra azt, hogy havi törlesztőrészletük nem haladja majd meg az átlagos lakbérekét. Ugyanebben az évben akadtak rá az Orczy kerttől nyugatra lévő, kisrákosi kerteknek nevezett, a főváros tulajdonában lévő területre, amely a XIX. század második felében mezőgazdasági területként, illetve lóvásártérként és katonai gyakorlótérként szolgált.

A négyszögölenként mindössze egyetlen koronáért megvásárolt területeken – a Váci úti Duna-parton ennek az árnak harmincszorosát kérték volna – a következő évben megindult a parcellázás, 1886 nyarára pedig már az első ház is elkészült. Egy év alatt a 117 telek majdnem mindegyikén állt már egy ház, sőt, az 1890-es években újabb 95 telek csatlakozott a Tisztivselőtelepnek elnevezett városrészhez.

Korábbi barangolásaink a Tisztviselőtelepen

A Rezső téri katolikus templomról:
A Népliget közelében áll az esztergomi bazilika kicsinyített mása

Az egykor Vajda Péter utcában álló evangélikus templom mostanra egyedül az égnek meredő tornyáról:
Mit keres egy magányos templomtorony Budapest közepén?

1894-re elkészült az egyemeletes, Rezső tér sarkán álló elemi iskola, tíz évvel később pedig emeletén alakították ki a középiskola termeit.

A diákok száma villámgyorsan nőtt, a második tanévre pedig már az elemisek termeit is elfoglalták, (őket egy Vajda Péter utcai barakkba száműzve) így halaszthatatlanná vált egy óriási gimnázium tervezése és megvalósítása. Ez azonban egyáltalán nem szerepelt a főváros 1906-os iskolaépítési programjában, így a terv sikere egyedül a mese- és ifjúsági regényíróként is maradandót alkotó iskolaigazgató, Gaál Mózes akaraterején múlt. A kitartó próbálkozásokat siker koronázta, a fővárostól ajándékba kapott, 2095 négyszögöl nagyságú telekre kerülő épület terveinek elkészítésére így felkérte Lechner Ödön egyik legügyesebb követőjét, a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziummal (1906-1909) már iskolatervezői tehetségét is megcsillogtatott Kőrössy Albert Kálmánt. Kőrössy természetesen élt a lehetőséggel, sőt, a főváros pénzén az igazgatóval együtt egy európai tanulmányútra is elmehettek, melynek során testközelből vizsgálhatták meg a legmodernebb iskolák újításait.

“Október végén állott az épület, tető alá került … díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna. Aki megpillantja, akaratlanul is megáll és gyönyörködik üde szépségében.”

1911-re, alig egy éves munkával el is készült a Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Főgymnásium gyönyörű, kései magyar szecessziós jegyeket mutató épülete, amely leginkább Tündérpalotaként írta be magát a magyar építészettörténet lapjaira.

A Könyves Kálmán körútnak csúfolt városi autópályára, és az egykor boldog emberekkel teli, szupermenő szánkóvasúttal is rendelkező Népligetre néző óriási épület átadásakor az ország legmodernebb középiskolája volt, hiszen a tervező a térszervezés itthon korábban sosem látott fokát valósította meg az épületben, így szaktantermek, zeneterem, ötszáz fős díszterem is helyett kapott, sőt, az ablakokkal teli hátsó homlokzatnak köszönhetően rengeteg természetes fény jutott az épületbe.

A pénz azonban a tervek összes részletének megvalósítása előtt röviddel elfogyott, így az ipari tanulók képességeinek csiszolására szolgáló műhelyek és a tornaterem sem épülhetett meg, a ritkán lakott környék – egyik oldalról a Népliget, a másikról pedig kertes családi házak és pusztuló gyártelepek határolták – miatt pedig a diákok száma sem közelítette meg az elvártat.

A falfestményekkel és faragványokkal teletömött palota előnyeit azonban nem sokáig élvezhették az 1921-ben Széchenyi István Gimnáziummá átnevezett főgimnázium tanárai (köztük Babits Mihály) és tanulói, hiszen egy 1924 szeptemberében kelt minisztériumi rendelet miatt annak jókora része a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményének tulajdonába került, hogy az raktárként, állandó és időszaki kiállítások helyszíneként és – a tervek szerint csak három évre, de a gimnázium végül sosem kapta vissza az egész házat –, ekkor pedig elérte azt a második világháború után tömegével áldozatokat szedő magyar végzet:

a kőporos vakolat,

az ok, ami miatt a mai budapesti bérházak falai ma jórészt taszítóan rücskösek és koszosak.

Az épület 1940-ben

A sgraffito díszek így eltűntek a szem elől, a Budapest ostroma során elszenvedett károk pedig ezen a helyzeten csak tovább rontottak. A korábban a Nemzeti Múzeum által használt szárnyat a világháborús károk részleges helyreállítását követően, egészen 1972-ig az önállóvá vált Néprajzi Múzeum használta, majd a Természettudományi Múzeum raktára költözött a falak közé.

Az építész: Kőrössy Albert Kálmán (1869-1955)

Az építészeti tanulmányait a Budapesti Műegyetemen megkezdett Körössy a párizsi École des Beaux Arts érintésével végül Münchenben szerzett diplomát, majd tért haza Magyarországra, hogy aztán Hauszmann Alajos (New York-palota, Magyar Királyi Igazságügyi Palota – ma Néprajzi Múzeum, Műegyetem központi épülete) irodájában kezdje meg karrierjét. Itt ismeri meg Sebestyén Arthurt, akivel aztán közös irodát nyit, és tervezi meg a mára már elpusztult inárcspusztai kastélyt, valamint a szintén elpusztult, egykor a Március 15. téren állt Osztálysorsjáték-palotát. 1900-ban aztán szétváltak útjaik, a következő évben pedig Kőrössy megtervezte a növényi és figurális díszítésekben igen gazdag Walkó-házat, a magyar szecesszió talán legfurcsább épületét. Ezt egy egész sor lakóház és a Pasaréti úti Erdei-villa követte, ezen tervek közt pedig előbb Marosvásárhelynek, aztán Terézvárosnak (Kölcsey Ferenc Gimnázium), végül pedig Külső-Józsefvárosnak tervezett gimnáziumot, sőt, az ő műve a Váci utcai Philanthia virágüzlet gyönyörű, szecessziós portálja és berendezése is. Az első világháború után már nem tért vissza a tervezéshez: 1955-ös haláláig törvényhatósági tisztviselőként dolgozott.

A gimnázium – aminek padjait az ötvenes évek derekán többek közt Hofi Géza is koptatta – 1975-ben nyomdaipari szakközépiskolává, majd Radnai Béla nevét viselő gép- és gyorsíróiskolává változott, végül pedig jogutód nélkül megszűnt.

1977-ben az épületet műemlékké nyilvánították, de teljes felújítása ennek hatására sem kezdődött meg, állapota pedig – a Lőrincze Zsuzsa tervei szerint, Seres András restaurátor közreműködésével helyrehozott szakasz kivételével – évről egyre elszomorítóbbá vált. 1996-1998 között a Természettudományi Múzeum Növénytára, a Magyar Nemzeti Múzeum teljes restaurátorképzése és tanműhelyei, valamint az Országos Pedagógiai Könytár és Múzeum költözött az egyre romló állapotú épület különböző részeibe, akik máig használják azt.

A belső felújítás az elmúlt évek folyamán apró lépésekben jórészt végbement, a külső munkálatok megkezdésére viszont 2013-ig kellett várni, mikor az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 512 millió forintot nyert az épület energiahatékonyságának javítására – ekkor korszerűsítették a nyílászárókat, modernizálták a világítási és fűtési rendszert, a helyreállított vakolatra helyezett néhány milliméteres, szupermenőnek hangzó (de persze óriási átverés) nanokerámia-réteggel kialakították az utólagos külső hőszigetelést, valamint napelemeket is elhelyeztek az energiafogyasztás (a tervek szerint 61 százalékkal való – ez éves szinten közel 23 millió forintos megtakarítást is jelenthet) csökkentése érdekében.

A felújítás alig egy hónappal ezelőtt lett készen, így a tavasz érkeztével újra régi fényében csodálhatjuk meg a napfényben szikrázóan fehér épületet, noha néhány épületrestaurátori munka, a téglakerítés hátralévő részének helyreállítása, valamint a park eredetihez közelebbi formába való visszaállítása még várat magára.

A felújítás előtti állapot, háttérben a Tisztviselőtelep családi házaival és a Rezső téri katolikus templommal

Az Elnök, illetve a Győrffy István utca felőli oldalhomlokzatokon a tanuló diák alakja látható

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A főbejárat előtti kertből pedig ezek – egyelőre még nem felújított – párja is látható

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A szimmetrikus, elnyújtott H-alakú épület teteje pártázatos kiképzésű, gerincén mázatlan, félcsillag alakú idomcserepek futnak.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A Könyves Kálmán körút felé néző apró tornyok egyike

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Még a csapadék elvezetésének megoldása is művészi

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A kaput sajnos nem újították fel, helyette inkább ráfestettek a rozsdára – a talajszintnél lévő hiányok így még szembetűnőbbek

A kerítés viszont – melynek csúcsdísze az épületéit másolja – immár tökéletes állapotú

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Geometrikus minták a főbejáratnál

"Tündérpalota" - Kőrössy Albert Kálmán - 1911

Kettő a földszinti ablakok közt felbukkanó sgraffitókból

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az Elnök, illetve Villám utcákból a kerítés felett átpillantva az épület teljesen más arcát mutatja

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Erről az oldalról kettő is látszik a rejtett kémények közül, egyikük pedig még szépen füstölög is

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Kedden délelőtt megpróbáltunk bejutni az épületbe, és meglátogatni a Pedagógiai Múzeumot, de az a honlapjukon meghirdetett nyitvatartási idő ellenére még néhány hétig zárva tart, így a portáról nem jutottunk tovább, fotók készítésére pedig ott sem kaptunk lehetőséget. Néhány hét múlva visszatérünk, hogy a múzeumban és a lépcsőházban is körülnézhessünk. Egy dolog azonban biztos: az épület gyönyörű példája annak, hogy egy, az utca embere számára reménytelennek tűnő épületet is meg lehet menteni.

Fotók és információk: Fortepan/Somlai Tibor, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Magyar Narancs, Hungaricana Postcards, Józsefváros, OFI/Facebook, nevetnijo/Indafoto, Tisztviselőtelepbaribari, Műemlékem, Tervlap, valamint a szerző fotói
vissza a címlapra

Kommentek

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.