Excited young businesswoman with arms raised standing against office building
Élet-Stílus

Az IQ fontos, hogy munkát kapj, de az előléptetéshez valami egészen más kell

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 04. 13. 07:00

Gondoljunk csak bele, mikor hoztunk meg utoljára egy döntést kizárólag racionális alapon? Nem, nem arra gondolunk, amikor utólag ésszerű keretet adtunk egy lépésnek, hanem arra, amikor tényleg érvényét vesztette minden lelki vonatkozás. Kevés ilyen van, ugye?
Korábban a témában:

Mindenkinek szíve joga beismerni, hogy a munkahelyválasztásnál, egy költözésnél, vagy akár csak a fogkrém megvásárlásánál nem kizárólag a racionalitás játszott szerepet. Ám ha mégis sikerül eljutnunk oda, hogy a fenti kérdésekre adott nyilvánvaló választ elfogadjuk, akkor jöhet a következő folyomány.

Nevezetesen, ha az életben hozott döntések jelentős többsége érzelmi alapokon születik, akkor nem mehetünk el szó nélkül az érzelmi intelligencia jelentősége mellett. 

Turáni Szabolcs kapcsolatépítész, tréner, az Értsünk szót egyik alapítója megjegyzi, újabban minden csapból az EQ fogalma folyik, mégis csak egy szűk csoport van valóban tisztábban azzal, hogy valójában mi fán terem az EQ.

Nem végeztünk közvélemény-kutatást a témában, úgyhogy általánosságban nem beszélhetek, de azt látjuk, hogy sokan még mindig nem értik, hogy miért fontos magas érzelmi intelligenciával rendelkezni, azzal pedig pláne nincsenek tisztában, hogy ez a képesség abszolút fejleszthető.

Az utóbbi évtizedek kutatásai, elsősorban Daniel Goleman amerikai pszichológus munkássága, kimutatták, hogy az EQ-t sokkal komolyabban kellene venni, mint ahogy teszik azt sokan.

Jelentős szerepet játszik például a gyermekek későbbi sikereiben. A pszichológus így fogalmaz: „az IQ fontos, hogy munkát kapj, az EQ pedig az előléptetéshez kell.”

Communication of Love
Fotó: Thinkstock

Egyik kísérletében például egyforma korú gyerekek IQ-ját mérték, és párokat alkottak az azonos IQ-val rendelkező kicsikből. Köztük értelemszerűen az volt a különbség, hogy mindannyian más családban, más körülmények között szocializálódtak. Majd megnézték az alanyokat 10-20 év múlva, és azt vették észre, hogy az azonos intelligenciahányadossal rendelkező gyermekek közül azok jutottak előrébb, azok voltak sikeresebbek, akiknek fejlettebb volt az EQ-juk.

– magyarázza Turáni Szabolcs.

Persze mondhatjuk, és nyilván igaz is, hogy az életpálya alakulásába bőven belejátszanak egyéb körülmények, például anyagi lehetőségek, földrajzi elhelyezkedés és így tovább, de azért mindenképpen elgondolkodtatóak Goleman eredményei.

Az érzelmi intelligenciát sokféleképpen szokták definiálni, és nehéz is leírni két szóban.

  • Az első lépcsőfoka tulajdonképpen az önismeret, vagyis hogy az ember felismeri a saját érzelmeit, és képes azokat saját szolgálatába állítani. Ez természetesen az élettatpasztalattal párhuzamosan is fejlődik, hiszen jó esetben minél idősebb valaki, annál inkább tudja, hogy milyen helyzetek frusztrálják, miktől fél, vagy éppen mi okoz neki boldogságot. Nagyon fontos, hogy az érzelmek kezelése nem elfojtást jelent, hanem tudatosságot. Tudom, hogy van valami érzésem, megvizsgálom, hogy ennek mi lehet a hátterében, és megpróbálok valamit kezdeni vele.
  • A második lépés, hogy megfelelően ki tudom fejezni az érzéseimet az emberek felé. Lehetek egy adott pillanatban dühös vagy ideges, de az nem azt jelenti, hogy lekeverhetek egy pofont a másiknak.
  • A harmadik, egyben utolsó szint, amikor valaki képes mások érzelmeit is felismerni, és tud hozzájuk idomulni, alkalmazkodni, valamint saját reakcióját is ehhez tudja igazítani. Magyarul empatikus.

A szintek természetesen egymásra épülnek, és minden az önismerettel kezdődik.

Sok múlik a nevelésen

A mai felnőttgeneráció jellemzően nem úgy nevelkedett, hogy zsigerből érzi az EQ fontosságát.

Én magam 1975-ben születtem, amikor a gyereknevelésben az engedelmesség volt az egyik fő alappillér, az volt, amit a szülő akart és pont. Nem akartak rosszat, ők is otthonról hozták a módszereket. A mai gyerekeknél azonban ez a metódus nem működik

– hangsúlyozza a szakember.

Happy mother and daughter reading a book at park
Fotó: Thinkstock

Az érzelmi intelligencia mint korábban írtuk, fejleszthető, a lényeg csak annyi, hogy a szándék ott legyen a felnőttben.

Mi rengeteg olyan szülővel dolgozunk együtt, akik érzik, hogy valami nem klappol a családban, és keresik az okát. Volt olyan édesanya, aki kitartással és erős akarattal, de nyolc hét alatt sikereket ért el a lázadó kamasz csemetéjével való viszonyában. A vége persze még messze van, de már most megváltozott néhány dolog a kapcsolatukban

– folytatja Szabolcs.

A mai fiatalság számára pedig jó hír, hogy egy kis tudatossággal, energiaráfordítással saját maguk és gyermekeik érzelmi intelligenciáját is fejleszthetik.

Érdemes például kiirtanunk néhány berögzült szokást a fejünkből. A büntetést abszolút kerülni kellene a szakember szerint. Így többek között arra tanítjuk utódunkat, hogy ő is büntesse társait. Válasszunk másik technikát.

A tett és következmény felállításánál – a büntetéssel szemben – azt üzenem a gyermekemnek, hogy a döntés az ő kezében van. Ha például elmegyünk kismotorral sétálni, akkor ő dönthet úgy, hogy a járdán motorozik, de dönthet úgy is, hogy nem akar motorozni tovább (amikor nem tudja betartani a megbeszélt szabályokat, akkor viselkedésével kommunikálja, hogy egyelőre nem akar motorozni). Ilyenkor is nagyon fontos, hogy amint lehetőség adódik, azonnal megadom neki, hogy kipróbálja tud-e a megadott kereteken belül viselkedni. Azaz a motorozásról nem kell örökre lemondania, hanem, ha az incidens délelőtt történt, akkor a délutáni séta alkalmával visszük újra a motort, hogy kipróbálhassa tud-e a járdán motorozni. A büntetett gyermek talán az elvárások szerint viselkedik, de a rossz indok miatt, ugyanis félelemből teszi. Ezzel szemben, ha a tett és annak következményével állítom szembe a gyermekemet, akkor a következmény adott esetben kellemetlenül is érintheti, de jó eséllyel azért fog utána valamit megtenni, vagy nem megtenni, mert ő úgy gondolja, hogy az helyes. A büntetett gyermek általában addig viselkedik az elvárásoknak megfelelően, amíg van veszélye a büntetésnek, amíg a szülő látókörében van.

Nagyon fontos továbbá a jóvátétel, amikor arra lehetőség van. Például, ha bohóckodik az asztalnál evés közben – hiába kérjük, hogy nyugodtan üljön – és kiönti ezért az italát, akkor a jóvátétel, hogy feltörli a kiömlött folyadékot. Mindig az a lényeg, hogy a gyermek megértse, hogy jelentős hatása van az élethelyzetek kimenetelében – folytatja a szakember.

A cél, hogy szülőként megtanítsam arra, hogy mindig döntési helyzetben van és a következmények mindig őt érik el. Van természetes, logikus és megállapodott következmény. Mindegyiknél az a lényeg, hogy a gyermek tudja összekapcsolni a tettet a következménnyel és adott esetben lássa, hogy van jóvátételi lehetőség is.

Mindez nem azt jelenti, hogy tilos nemet mondani. De ha egy gyerek napjában négyszázszor hallja ezt a tiltószót, akkor egy idő után egészen biztosan elkopik a visszatartó ereje.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.