Élet-Stílus

A világ legfurcsább szubkultúrája a kongói piperkőcöké

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 03. 03. 14:47

Bizonyára Ön is látott már olyan, Afrikában készített utcaképeket, melyeken a környezetükbe egyáltalán nem illő, nem ritkán fura színű öltönyöket viselő, elképesztően elegáns férfiak sétáltak. De kik ők, és miért viselnek ilyen ruhákat?

A Kongóban egyszerűen csak sapeurként ismert férfiak mozgalma a gyarmati évekbe nyúlik vissza – a Kinsasha és Brazzaville környéki franciák elhatározták, hogy civilizálják az afrikaiakat, így hazájukból hozott, vagy általuk levetett ruhákkal próbálták megnyerni a kongói vezetőket. A XIX. század végén a gyarmatosítók beosztottai és szolgái fizetség helyett ruhákat kaptak (nyilvánvalóan azért, hogy beleilljenek gazdáik környezetébe), ezzel pedig egy csapásra a kongói elit soraiba jutottak.

A húszas években azonban eldöntötték, hogy nem fogadják el többé a használt ruhákat, és az alacsony bérük ellenére is megpróbálják tartani a lépést a fejlett európai országokkal, ruháikat egyenesen Párizsból beszerezve.

A legtöbben természetesen az év minden napján sapeur-ök, hiszen ez nem divat, hanem életstílus, így legtöbbjüknek akár harminc rend ruha is lapul a szekrényében.

A pompás ruháikért sokszor az éhezést is vállaló férfiak csoportja az évek során egyre nagyobb lett, a század közepén az éjszakai klubok és sörözők megnyitásával pedig a kongóiak élete még jobban hasonlítani kezdett a párizsira.

1960-ban aztán mindkét Kongó kivívta a függetlenséget, ami  komoly gazdasági gondokat okozott,így a sapeur-ök közül sokan európai nagyvárosokba – Párizsba, vagy épp Londonba – költöztek.

Az ország lakói egy ideig nem nézték jó szemmel az előző rezsim kivételezettjének tekintett, elegáns féfiakat, de a kilencvenes évek polgárháborúi, és a két kongói háború (melyek közül a második a legvéresebb fegyveres konfliktus volt a II. világháború óta) után ma újra a nagyvárosok utcaképeinek fontos elemei.

Nincs korhatár

A polgárháború emlékei – a golyónyomok és tankmaradványok – még ma is gyakran láthatóak

Lehet, hogy a házak felújítására már nem marad pénz, de egy sapeur számára a ruházata a legfontosabb.

A hűtőszekrény, sőt, az elektromosság még mindig státuszszimbólumnak számít

Még a részletek és kiegészítők is fontosak – Severinnél a fekete öltönyhöz fekete zsebkendő és egy olasz dizájner által tervezett fekete esernyő tartozik.

Egy ruházat legfeljebb három színt tartalmazhat

A kongóiak jórészt vallásosak, így a templomok a vasárnapokon mindig megtelnek. A fiatal, vagy épp kezdő sapeurök számára ez ideális hely arra, hogy megmutassák magukat, és ezzel magabiztosabbá váljanak.

Az utóbbi években a nem tradicionális kiegészítők – így a színes szemüvegek – is kezdenek befutni, de a sapeurök jó része még mindig kifinomult ízléséről ad tanúbizonyságot.

A legfőbb álom persze Párizsba jutni, ami számukra az ígéret földje, de akiknek ez sikerül, legtöbbször rossz hírű környékeken élhet, alantas munkákat végezve, messze álmai világától.

Fotók és információk: Dimanche a Brazzaville, Eguanakla, Hector Mediavilla, Daniele Tamagni, Francesco Guisti, Guerreisms

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.