young happy couple celebrating moving in new house
Élet-Stílus

CSOK és csók – házasság, szerelem, pénz

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2016. 02. 28. 19:24

Érdekből kötött házasságok mindig is voltak és lesznek is. Jelenleg állami támogatás jár azért, ha kát ember összeházadosdik, de felmerül a kérdés, hogy ezek a párok vajon akkor is ezt a módját választanák az együttélésnek, ha ez nem lenne? A vallások tanítói ezúttal is más és más aspektusból közelítenek a kérdéshez.
Házasságot kötni anyagi érdekek miatt? Tényleg azért házasodnak többen, mert pénzt kaphatnak érte? Vajon akkor is összeházasodnának, ha nem támogatnák azt anyagilag?
Korábban a témában:

A múltban is sok házasság létrejöttét köszönhettük az anyagi megfontolásoknak. Nincs ez másként napjainkban sem és valószínűleg része ez a jövőnek is. A híradások szerint az anyagi természetű állami támogatásnak köszönhetően megnőtt a házasodási kedv Magyarországon. Azt persze nem tudjuk, hogy tényleg ez áll-e a növekedés hátterében, mégis felvetődik a kérdés, hogy a házasságoknak milyen célból kell köttetniük? Szerelemből? Jól megfontolt gazdasági érdekekből? Vajon akkor is összeházasodtak volna-e sokan, ha nincs állami támogatás? A házasság eszköz a jobb anyagi létért? Az Isten tudja rovatban ismét vallási tanítókat kérdeztünk meg, ezúttal erről a témáról.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Támogatja-e az ön vallása a gazdasági céllal megkötött házasságokat, amelyek egyébként nem feltétlenül köttettek volna meg?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Dobosy Antal

Zen buddhista tanító

Tudomásul kell venni, hogy cselekedeteinknek, döntéseinknek következményei vannak. De sokszor nem látjuk előre, hogy ha most teszünk valamit, az milyen következményeket von maga után. A kérdés azonban az, hogy fel tudjuk-e vállalni ezeket a következményeket, hogy gondolunk-e arra, hogy elhatározásunk milyen nehézségeket, milyen problémákat vet majd fel a későbbiekben. Belátható, hogy sokszor nem járunk el kellő körültekintéssel, és az, ami pillanatnyilag előnyösnek tűnik, a későbbiekben olyan problémákat okoz, ami különben nem lett volna, és amit esetleg nem is tudunk megoldani. Aminek a megoldására nem készültünk fel!
Az érdekek, és különösen az anyagi érdekek, szerinti cselekvés sokszor mutatja ezt az oldalát az életnek. Úgy gondoljuk, hogy az anyagi előnyök segítségével majd emberi gondokat is meg fogunk tudni oldani, de ez sajnos legtöbbször nincs így. Anyagi előnyök csak anyagi előnyökkel járnak, jellemünk fejlődését nem segítik, tudati képességeink nem javulnak. A helyzet megoldására, amibe éppen döntésünk következtében kerülünk, és azoknak a problémáknak a megoldására, melyet társunk és társaink okoznak, nem tanít meg.
A házasság elsősorban emberi kapcsolat, jelentősége sokkal nagyobb egy egyszerű gazdasági vállalkozásnál. Emberi mivoltunk, kultúránk és az egész emberiség jövője függ a férfi és a nő vonzalmán, kapcsolatán alapuló együttéléstől, és attól, hogy utódokat nevelnek-e. A gazdasági céllal kötött házasságok nem segítik az ilyen értékkel rendelkező kapcsolatok létrejöttét. Rossz rágondolni is arra, hogy egy ilyen házasságban a gyermek azért születik meg, mert anyagi előny származik abból, hogy gyermek van és gyermeket nevelnek fel, és nem pedig azért, mert a szülők életet akarnak adni neki. Vajon mit fog érezni az a gyermek, aki később, amikor már fel tudja fogni értelemmel, megtudja ezt a tényt?
A gazdasági céllal kötött házasságok ugyan lehetnek akár tartósak is, de ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van, és a házasság sikeres. Nagy valószínűséggel így herdáljuk el életünk legértékesebb lehetőségeit. Az életnek azokat a lehetőségeit, melyeket egy mély érzelmekkel rendelkező, emberi tulajdonságainkat figyelembe vevő, a két ember kölcsönös vonzalmán és egymás megértésén alapuló kapcsolat nyújt.

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?
A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Galgóczi István
muszlim hitoktató, arabista, politológus

Az iszlám nem támogatja a gazdasági céllal kötött házasságot, ami nem házasság, hanem egy üzleti szerződés. Egy ilyen kérdés meg sem fogalmazódott Stendhal fejében! „Az igazi szerelem hazáját s eszményképét az arab beduin sötétlő sátra alatt kell keresnünk. … Ahhoz, hogy a szerelem teljesen kivirágozhassék az emberi szívben, a két fél közötti egyenlőség lehetőleg tökéletes állapota szükséges. A mi szomorú nyugati földrészünkön ez az egyenlőség ismeretlen, az elhagyott nő vagy boldogtalan, vagy becsületét veszti. Az arab sátrában az adott szót nem lehet megszegni.”
A prófétai bölcsesség szerint, a hitélet fele a házasság. Vallásom egyik jellegzetessége a többnejűség, aminek a megszületése az uhudi ütközethez kötődik (i.sz. 625). Abban a csatában sok muszlim meghalt, nők árván maradtak, és Isten Kinyilatkozta, egy muszlim férfi, többször is megnősülhet, ha teljesíteni tudja a feltételeket. (Korán, 4.fejezet, 3.ája). A legfontosabb, az első asszony beleegyezése. A poligíniát nem mindegyik muszlim közösség engedélyezi, napjainkban sok iszlám országban törvényesen csak egy felesége lehet egy férfinek. A korabeli utazók írásaiból tudjuk, a muszlimokra az egynejűség volt jellemző. Több feleséget általában a gazdagok engedhettek meg maguknak. Az iszlám előtti araboknál egy férfinek korlátlan számú felesége lehetett. A nő megbecsülésének, egyenrangúvá vételének első lépéseként az arabok között az iszlám által megjelent a házasság intézménye.
„Könyörgöm, dobjuk félre gőgünket s hasonlítsuk össze az araboktól ránk származott szerelmi dalokat, az Ezeregy éjszakjában megrajzolt nemes erkölcsöket azokkal az ocsmány borzalmakkal, melyek bevérezik Klodvig krónikásának, Grégoire de Tours-nak és Nagy Károly krónikásának Eginhardnak minden egyes lapját.”(Stendhal)

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

Madhupati dász (Mérő Mátyás)
vaisnava (Krisna hívő) lelkész

A Krisna-hívőknél a házasság célja, hogy segítse az emberi élet általános céljának elérését, azaz az egyén Istennel való kapcsolatának felújítását. Az Isten, Krisna iránti tiszta, odaadó szeretet mindenki szívében ott van, ez a lélek alapvető tulajdonsága, de az anyagi energiával való kapcsolat miatt ez nem érvényesül, mintegy alszik. A Krisna-hívők lelki gyakorlatuk során ezt a szeretetet törekszenek felébreszteni. Ez egy (sőt, több) életen át tartó folyamat, amelynek végső vizsgája a halál pillanatában van: amint Krisna mondja a Bhagavad-gítában (8. fejezet 5. vers), [aki] „élete végén egyedül Rám emlékezve hagyja el testét, minden kétséget kizárva azonnal eléri az Én természetemet,” azaz visszamegy a lelki világba, ahol nincs születés, se halál, se öregség, se betegség. Nem mindegy azonban, hogy a házasságban élő hívőt partnere mennyiben segíti vagy hátráltatja e célja elérésében. A házasság célja az is, hogy a közösen Krisna-tudatban felnevelt gyermekek szintén elkezdjék ezt a folyamatot és szintén visszamehessenek Krisnához, a lelki világba.
A krisnás házasság sztenderdje, hogy egy életre kötik. Annak érdekében, hogy a válás elkerülhető legyen, nagyon gondosan választják meg életük párját. Ebben nemcsak az asztrológia, a lelki és karmikus összeillés előzetes felmérése segít, hanem a hosszú jegyesség is, ami segít abban, hogy a házasulandók megismerjék egymást, és csak akkor mondják ki az „igen”-t, ha biztosak abban, hogy egy életet le tudnak élni egymással.
Azt hiszem, a fenti ismertetésből világos, hogy anyagi, gazdasági szempontok nem játszanak szerepet egy olyan házasság létrejöttében, amelyet a Krisna-tudat lelki céljainak megfelelően kötöttek.

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Mézes Zsolt László
evangélikus lelkész

Ha az életet, megannyi vetülete közül leszűkítjük gazdasági, a fizikális megélhetést jelentő területre, nyilvánvalóan egy fontos részt emelünk ki belőle, viszont nem a teljeset. A gazdaság olyan az ember számára, mintha csak a testi szükségleteit tartanánk szem előtt, a lelkieket és szellemieket pedig nem.
A rész pedig nem lehet cél abban az esetben, ha a vallást, religióként, reintegrációként, az egységbe való visszavezetés gyakorlataként értelmezzük.
A keresztény felekezetek közül a protestáns egyházakban a házasság nem szentség, mivel nem tartozik Krisztus megváltó művéhez és nem kötődik hozzá az üdvösség ígérete. A férfi és a nő megtartására, nem pedig megváltására szolgál. A megtartás azonban a vallás útján, az Isten felé közeledésben egy hatalmas erőforrás. “Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” 1Móz 2,18.
Az evangélikus egyházi esküvőn két ember szerelme kerül előtérbe. A szerelem a teremtő Isten ajándéka a férfi és nő számára. Ahogy a férfi is ajándék a nő számára, úgy a nő is ajándék a férfi számára. Ezért, akik házasságot kötnek, esküvel erősítik meg, hogy a házasság szeretet-közösségében hűségesen kitartanak egymás mellett. Ehhez kérik Isten áldását, vagyis azt, hogy aki megáldotta a férfi és a nő házasságát általában, áldja meg az övékét is, testi, lelki és szellemi szempontból.
Miközben a házasság Isten ajándéka, a mindennapok számára feladatokat jelent. Olyan életforma, amely a mindennapokban megtartó erő. Megadja az életnek azt a szilárd keretét, amelyet maguk a házaspárok töltenek meg tartalommal Isten szeretetének egységében.
Manapság korántsem magától értetődő, hogy két ember arra vállalkozzon, hogy életét Isten és egymás iránti hűségben élje tovább. Viszont ha erre vállalkoznak, akkor e magasabb rend átöleli őket és életük egy nagyobb egység megvalósítását szolgálja.

Couple under a money tree, man is shaking it, woman has a basket, Color

Verő Tamás
rabbi

Tudomásom szerint nem található utalás a kimondott gazdasági céllal történő házasságkötésre a zsidó vallás tanításai között, sőt, más céllal, mint a férfi és nő szentségben egyesüljön. A Tóra első parancsa is erre vonatkozik (azaz a szaporodj és sokasodj). Az iránymutatás nem utal gazdasági célból kötendő frigyre a zsidó hagyományokban. Természetesen van rá példa, – és olyan biblia történetet is olvashatunk – ahol azt olvashatjuk, hogy, gazdasági, anyagi előny származott abból, hogy valaki összekötötte életét mással. A Talmud korában több házasságkötés módozatra volt lehetőség. Ezek egyike a Ketuba. A Ketuba nem más, mint egy arámi nyelven írt házassági szerződés. A férj kötelességeit sorolja fel a feleséggel szemben. Kifejezésre jut benne, hogy az esküvő nem csak a pár testi-lelki egyesítése, hanem jogi és morális kötelezettség vállalás is. Benne foglaltatik, hogy a férjnek el kell látnia feleségét élelemmel, ruhával, szeretettel, s még rengeteg egyébbel is. Ez a fogadalom felfogható gazdasági célnak is, de mégsem az. A Ketubát felolvassák az esküvőn a gyűrű felhúzása után. A gyűrűnek is lehetne gazdasági vonzata, de pont az ellenkezőjének a szimbóluma. A zsidó vallás előírásai szerint a karikagyűrű, amit a vőlegény a saját pénzéből vásárolt, nem díszíthető drágakövekkel, csak egy sima karika lehet. Ezt a gyűrűt húzza fel a férfi a nő jobb mutatóujjára. Ez az egyenlőségnek az egyik jele, nincs különbség gazdag és szegény ember, gazdag és szegény esküvő között. Mindenhol ugyanaz az egyszerű gyűrű jelenik meg. Nem lehet, hogy ha valaki gazdag, szebb és értékesebb gyűrűért, szebb és értékesebb menyasszonyt kapjon. Egy alkalommal szerepel a zsidó történetekben, hogy gazdasági céllal is köthetők házasságok: éhínség idején. Egy férfinek több felesége is lehetett, ezáltal több nő élelmezéséről gondoskodhatott, és több asszony került védelem alá. Évszázadok óta már csak az egynejűség megengedett! Az askenáz és szefárd, az orthodox és neológ vallási előírások között – bár vannak bizonyos eltérések – nem található tiltó előírás az esküvők gazdasági célból történő megtartására.

Verő Tamás rabbival készült interjúnkat itt olvashatja.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.