Pasaréten 1925-ben jelentek meg a ferencesek, akik elég hamar kinőtték a rendelkezésükre álló rendházat és kápolnát, így egy új kolostor és templom építését tűzték ki célul.
A feladattal idősebb Rimanóczy Gyulát (1903-1958),a magyar avantgárd zsenijét bízták meg, aki három évtizedes karrierje során modern épületek egész sorát alkotta meg, így a Mester utcai rendelőintézetet (1939), a Budapesti Postaigazgatóság Dob utcai épületét (1939) a Bosnyák téri Szt. Antal Plébániát (1944), valamint egy tucatnál is több villát.
Az építész első két tervét, melyet 1931-ben, illetve 1932-ben adott be, a Városépítési Bizottság megtorpedózta, de az 1933-ban elkészített harmadik tervet minden igyekezetük ellenére már nem tudták, így 1934. október 14-én felszentelték a vasbeton szerkezetű háromhajós épületet, melyhez rendház és különálló, 64 méter magas harangtorony tartozik.
A belsőépítészeti munkák jó részét is az építész vállalta magára, így a világítótestek és gyertyatartók megtervezését is, de a szenteltvíztartó és az áldozási kelyhek is az ő munkáját dícsérik.
Az üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili munkái, az oltárok pedig Lőte Éva, Hallgass Jenő Zoltán és Ohmann Béla munkái.
Néhány nappal ezelőtt az épület bejárhatóvá vált a Google Street View-ban, így most már anélkül is megcsodálhatja a Leszkovszky György faliképeivel gazdagon borított belső teret:
Két évvel később sor került a templom melletti tér Rimanóczy által való rendezésére is, melynek során 1937-re üzletek egész sorát magában foglaló buszvégállomás nőtt ki a földből.
Valószínűleg ez az épület ihlette a Vajda Péter utcai evangélikus templom – ma már csak egy lehangoló állapotú, templom nélküli torony – építészét, Lux Kálmánt is a torony megtervezésében, amelyet 1936-ban szenteltek fel.
