Élet-Stílus

Elismerték: a kannabisz hatékony az agydaganat ellen

kannabisz  (Array)
kannabisz  (Array)

Tévedett az a nagyhatalmú amerikai kutatóintézet, ami egész eddig sorra gáncsolta ki a marihuána gyógyhatására vonatkozó kutatásokat.

Április elején, a Vice News amerikai hírportál újságírója szúrta ki, hogy a nagyhatalmú amerikai kutatóintézet, a kormányzati finanszírozású NIDA (National Institute on Drug Abuse, magyarul a Nemzeti Drogabúzus-kutató Intézet) kiegészítette honlapján a marihuánára vonatkozó tájékoztatását. A javított változatban áprilistól eszerint már ez a kiegészítés is szerepel:

“Egy sejtkultúrás kutatás igazolta, hogy a marihuána növényből származó, tiszta kivonat lassíthatja a rákos sejtek növekedését az agydaganatok legsúlyosabb fajtájánál.”

A kutatóintézet, ami közvetlenül felelős azért, hogy az elmúlt évtizedekben végül csak kevés, a marihuána orvosi hatására vizsgáló kutatás indulhatott útjára, mindenféle hírverés és beharangozás nélkül, mondhatni “fű alatt” javította a vonatkozó bejegyzést, amivel tulajdonképpen elismerte, tévedett a kannabisz orvosi hatékonyságát illetően.

“Mondjátok a szemébe, hogy nem érdemli meg a gyógyszert, amit az orvostól kapott” –

szólította fel szenátortársait a demokrata Kirsten Gillibrand márciusban, azután, hogy két kollégájával, a republikánus Rand Paullal és a demokrata Gary Bookerrel, olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a kongresszusnak, mely egyrészt megszüntetné a marihuána szövetségi tilalmát, másrészt kivenné a kannabiszt a legveszélyesebb besorolási osztályból, ahol 45 éve olyan szerekkel szerepel együtt, mint a heroin, vagy az LSD.

Egy lapon emlegetik a heroinnal

A kannabisz 1970-ben került a legveszélyesebb szereket tartalmazó, úgynevezett “Schedule 1”-es listára, az akkori egészségügyi államtitkár, bizonyos Robert O. Egeberg ajánlása után. Egeberg azzal indokolta a döntést, hogy szerinte “a növény aktív hatóanyagával kapcsolatban még hiányosak az információink, ezért javasoljuk, hogy míg az erre vonatkozó kutatások be nem fejeződnek, kerüljön a Schedule 1-es besorolási osztályba.”

Ebben a besorolási osztályban egyébként azokat a szereket listázzák, melyeknek az Egyesült Államokban nincs bizonyított orvosi hatásuk, és amikkel a legkönnyebb visszaélni.

Csak összehasonlításképpen, a narkotikumok, és a hírhedten függőséget okozó kokain, az eggyel megengedőbb, Schedule 2-es kategóriában találhatóak.

Kirsten Gillibrand, a Time által idézett, gyújtó hangú beszédében felszólította a szenátorokat arra is, hogy vegyék a fáradtságot, és személyesen is találkozzanak azokkal az érintettekkel, akiknek nem csak az egészségi állapotán, de az életminőségén is jelentősen javítana az orvosi marihuána. A szenátornő kiemelt többek között egy Morgan nevű, tizenéves kislányt, aki születésétől kezdve epilepsziás rohamoktól szenved, és akinek az orvosi marihuánának köszönhetően ma már alig-alig vannak rohamai.

Legalizálták, mégis büntetnék

Hogy egyébként mennyire nem egyszerű, és pláne nem egyértelmű a helyzet az Egyesült Államokban az orvosi marihuánát illetően, arra remek példát szolgáltatnak azok a családok, akik annak ellenére sem merik kiváltani az orvos által felírt, orvosi marihuánára vonatkozó receptet, hogy azon 23 állam egyikében élnek, ahol legalizálták annak orvosi célra történő használatát.

Mindezt azért, mert félnek. Félnek a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumtól, ami teljesen függetlenül attól, hogy az adott állam törvényei engedélyezik az orvosi marihuánát, adott esetben – a szövetségi törvények tiltására hivatkozva – büntethetné annak fogyasztóit. Egyelőre legalábbis.

 

Mi a helyzet a rákkal? Most akkor tényleg gyógyítja a kannabisz?

A kutatást, amire a NIDA áprilisi javítása hivatkozik, a londoni St. George’s University kutatói 2014. novemberében tárták a nyilvánosság elé, a Molecular Cancer Therapies című szaklapban. Ebben tételesen bizonyítják, hogy a marihuána aktív hatóanyagai, az úgynevezett kannabinoidok, fontos szerepet játszhatnak az egyik legsúlyosabb, kifejezetten felnőtteket érintő ráktípus, a glioma elleni harcban.

Dr. Wai Liu, a kutatás vezetője a publikációt követően, a Washington Postban jelentett meg cikket az áttörésről, melyben leírja, a kannabinoidok azért játszhatnak kulcsszerepet egy olyan agresszív, és potenciálisan halálos betegség gyógyításában, mint az agydaganat, mert az emberi szervezetben természetesen is megtalálhatók. Az úgynevezett endokannabinoid rendszernek a központi idegrendszeren belül, a retrográd transzmisszióban van a legfontosabb szerepe. Ez annyit jelent, hogy az ingerületet fogadó idegsejtek a kannabisz-szerű molekulák segítségével képesek “visszabeszélni” az ingerületet kibocsátó idegsejtnek.

Liu cikkében elárulta, eddig több mint 85 kannabinoidot azonosítottak, melyek megfigyeléseik szerint a külső ingerekre reagálva, kapcsolatot hoznak létre a sejtek egyes receptorai között. “Gyakorlatilag megmondják a sejteknek, hogy mit csináljanak” – írja. Liu azt is hozzátette, kutatásuk során korábbi eredményekre is támaszkodtak, melyek bizonyították, hogy bizonyos kannabinoidoknak rákellenes hatásuk van.

 

Rákgyilkos THC

A kannabisz aktív hatóanyaga, a tetrahidrokannabiol (vagy közismertebb nevén THC), és a kannabidiol (CBD) például már számos laboratóriumi kísérletben bizonyította, hogy adott esetben sejthalált is képes előidézni a tumorsejtekben. Az, hogy a kannabinoid csak lassítja a növekedését, vagy meg is öli a daganatos sejtet, a daganatos sejt fajtájától függ. Liu a Washington Postnak írt cikkében kitért rá, azért az agydaganat legsúlyosabb fajtáján kezdtek kísérletezni, mert a vizsgálatok szerint a legtöbb kannabinoid az agyban található.

Miután dr. Wai Liunak és csapatának sikerült kikisérleteznie a megfelelő dózist, sugárterápiával kombinálva alkalmazni kezdték gliomás egereken. A tumor méretében történt változásokat MRI-vizsgálatokkal figyelték meg, és a kísérlet végén azt tapasztalták, azoknál az egereknél, melyeket a THC, a CBD és a besugárzás kombinációjával kezeltek, jelentősen csökkent a tumor mérete azokéhoz képest, akiket az egyik, illetve a másik módszerrel kezeltek.

Nem csak a rákos sejtek ellen hatékony,

és ezt már régóta tudjuk. A THC étvágynövelő és émelygés csökkentő hatását például az FDA (az amerikai gyógyszer- és élelmiszerellenőrzési hatóság) is elismeri. Sőt, engedélyezett is bizonyos THC-tartalmú szereket, melyek a rákbetegek azon tüneteit csillapítják, melyek a kemoterápiás kezelés során jelentkeznek. Ahogy a közeljövőben, ha átmegy a teszteken, engedélyezhet egy CBD tartalmú gyógyszert is, aminek hatóanyaga fájdalom és gyulladás, valamint epilepsziás rohamok ellen lehet hatékony.

De, hogy a gyakorlatban is lássák, hogy ezek a szerek adott esetben, adott betegeknél tényleg hasznosnak bizonyulnak, hozzunk egy példát a múltból. Mondjuk a kis Charlotte Figi esetét. A most már 8 éves amerikai kislányét, akiről 2 éves korában derült ki, hogy az epilepszia egy ritka válfajában, az úgynevezett Dravet-szindrómában szenved, és akinek a betegség miatt napjában olykor 300-nál is több rohama volt.

 

Kétségbeesett szülei, akik 2013-ban a CNN-nek meséltek kálváriájukról, minden létező módszert és gyógyszert kipróbáltak. Eredmények nélkül. Az édesanya, Paige, aki egész addig következtesen, mindig az orvosi marihuána ellen voksolt, végső elkeseredésében úgy döntött, ad egy esélyt a kannabisz olajnak. A szer hatékonysága, még a kislány orvosait is megdöbbentette: a rohamok száma alig 8 hónap alatt heti 300-ról heti 3-ra esett vissza.

De írhattunk volna a kaliforniai Jacqueline Pattersonról is. A kétgyermekes édesanyáról, akinek egyik keze, a születése után fellépő agyi bénulás miatt, egész életében fájdalmas görcsben van, és aki azt mondja, ha nem szívna marihuánát a fájdalom ellen, csak fele olyan jó anyja lehetne gyermekeinek, mint amilyet megérdemelnek.

Forradalmi változások jönnek

Ezt pedig már dr. Sanjay Gupta, a CNN hírcsatorna vezető egészségügyi riportere jósolja. Gupta, aki kamerán kívül az atlantai Emory kórház vezető idegsebésze, 2013-ban, a neves egészségügyi szakemberek közül elsőként, „Miért gondoltam meg magam a kannabisszal kapcsolatban” (Why I changed my mind on weed) címmel megjelent írásában nyilvánosan kért bocsánatot azért, hogy „félrevezette” az amerikaiakat a marihuána negatív hatásait illetően.

A szakember fenti állítását egyébként azzal igazolja, hogy az orvosi marihuánával kapcsolatban hatalmas változások álltak be az amerikai lakosságban (53 százalék inkább legalizálná, 77 százalék pedig támogatja az orvosi célú használatát), valamint az orvostársadalomban is. Gupta idézi a szövetségi tisztiorvost, dr. Vivek Murthyt, aki már korábban elismerte, a rendelkezésre álló kutatási adatok is bizonyítják, hogy a szer hatásos lehet.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik