A szülőszobán az ifjú apuka könnyes szemmel várta újszülött kislánya érkezését, miközben a mellette fekvő, éppen szülő felesége hatalmasat káromkodott. Már éppen elnézést kért volna az orvostól és a szülésznőtől, amikor utóbbi megnyugtatta: “Ne aggódjon, nagyon gyakran hallunk ilyeneket, a káromkodás szinte természetes része a szülésnek.”
Ha már a tudomány és a csúnya beszéd kapcsolatát keressük, akkor észrevehető, hogy sokáig inkább az antropológia és a történelemtudomány foglalkozott a káromkodással. Így az is pontosan tudható, hogy már a rómaiakat is használtak sértő szavakat, a középkorban pedig ha valaki az Úr nevét a szájára vette, azt gyakran meg is büntették.
Azonban Richard Stephens brit pszichológus az orvostudomány segítségével is megvizsgálta a káromkodást. A fenti, szülőszobás eset egyébként vele történt meg, és rögtön elkezdett azon gondolkodni, hogy a kimondott csúnya szavak vajon mennyire enyhítik a fájdalmat, vagy mennyire csökkentik a stresszt?
Kép forrása: Thinkstock
Ezért később megkért pár tesztalanyt, hogy tegye a kezét jéghideg vízbe, majd mondjon csúnya és semleges szavakat egyaránt. A kísérlet eredménye az lett, hogy akik csúnya szavakat mondtak, átlagosan negyven másodpercig bírták tovább a kezüket a vízben tartani, és a fájdalomra sem panaszkodtak annyira.
Ez azonban a közhiedelemmel ellentétben nem azért van, mert “kiengedjük a gőzt” a káromkodásnál. “Éppen ellenkezőleg, ez a gőz csak nő és nő, a gyakori és heves káromkodás pedig fizikai stresszreakciót idéz elő” – magyarázza Stephens. Ennek jele, hogy ha az ember sokáig mond csúnya szavakat, óhatatlanul elkezd izzadni, és a szíve gyorsabban ver. Kicsit olyan, mintha a szervezet harcra készülne, az andrenalin, a kortizol és az endorfin csökkenti a fájdalomérzetet.
Még többet szeretne megtudni? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!
