Élet-Stílus

Őszintén a nagy seggekről

Tudod, miért van nagy segged? Amiért nekem. Lusta vagy, kényelmes és hazudsz. Hódos Hajni kegyetlenül találó írása a fogyókúráról.

Nyugi, nekem is nagy. És ha nem akarom, hogy akkora legyen, mint a tanyasi lavór, akkor valamit tenni kell. Két hét múlva úgyis itt a bikiniszezon. Nem, nem beszélek hülyeségeket, a Mindenkori Női Magazinok Nagykönyvében a március hónap alatti rubrikába piros filccel az van írva: háj! Alá, kicsit kisebb betűkkel: narancsbőr majd júniusban, akkor jön a hirdető.

Dugni és szűznek maradni

Szóval, megint nem sikerült a kivételnek lennem, aki erősíti a szabályt. Mióta leszoktam a dohányzásról, nagyon alattomos és sunyi módon, havi fél kilónként mászik rám a zsír, és hiába a homokóra alkat, van az a pont, mikor a fenékből segg lesz, a kicsit vastagabb combokon meg egyik napról a másikra rengeni kezd a háj. A hömpölygés előtti utolsó pillanatokban tehát megnyitottam a böngészőt, a biztonság kedvéért mindegyiket, hogy két óra múlva dühöngve csukjam be a laptopot.

A lehetőségek tárháza egy ingerszegény sufni ahhoz képest, ami a rendelkezésemre áll ahhoz, hogyan legyen feszes a popsim (sic!), kerek és kemény a cicim, darázs a derekam, őzsuta a lábam. Mindig két hét alatt, se több, se kevesebb. Van három napos Hollywood diéta, amihez az első – számomra igen kellemetlen – lépés, hogy elhiggyem, Jennifer Lawrence pont ugyanazt a teljes kiőrlésű rozskenyér-fél keménytojás-édes anna kombót eszi reggelire, mint én, a hatodik emeleti panelban. És jóllakik tőle. Pukkadásig. Mert a fogyókúra és az, úgy bezabálok, hogy mozdulni sem bírok, az egyébként az agyakban még mindig együtt jár. Persze engem nem lehet megetetni (!) mindenféle himihumi zöldségekkel (!), tudományos alapok kellenek és kész.

A kék sarokban a paleósok

Van az is. Sokra nem megyek vele. Mert a célom még mindig ugyanaz: úgy étkezni, hogy az évek óta kizsákmányolt testem, és az a szervezetem, ami a sorozatos visszaéléseket eddig hihetetlen alázattal tolerálta és kifogástalanul működött, zokszó, panasz és szemrehányás nélkül végre azt kapja, amitől a lelkem temploma lehet. Mert szeretnék ezentúl jóban lenni vele. És ha még fogyok is, annak hihetetlenül örülök majd! De nem.

Ahogy a politikához és a focihoz, a széndhidrátokhoz meg a telítetlen zsírsavakhoz is minden magyar ember ért:  ott egy vegán veri agyon egy magyaros fűszerezésű grillcsirkével a ketogénest, emitt egy másik ordít véreres szemekkel, hogy az, aki még egy tőkehalmájat megzabál életében, rohadjon is meg most rögtön, ott, ahol van, mert kizsákmányoljuk a zóceánt meg a földanya zokog és hogy nem igaz, hogy nem lehet megenni azt a kurva szóját. Mire ott terem valaki más és közli, hogy a szója a legkártékonyabb dolog a világon és rohadjanak meg inkább a kutatók, akik manipulálják a géneket, és nem azzal törődnek, hogy megoldást találjanak a túlnépesedésre.

A paleósok azzal vannak elfoglalva, hogy paleósítsák a minél habosabb, krémesebb süteményeket, és hogy csokoládét gyártsanak gyakorlatilag mindenből, aminek a glikémiás indexe megegyezik a polisztiroléval, közben védik a mundérbecsületet, mert most mindenki ellenük, pedig egymást még el sem kezdték enni. És persze mindenki keni-vágja – nemcsak Bridget Jones óta – hány kalória egy banán és a liszt mumus, a só- cukor fehér halál, közben majd beledöglik abba, hogy nem ehet lúdlábat, de a negyven deka tokaszalonnát betolja vacsira, az megfelel a szabályoknak. Végül is, alig van benne kevesebb zsír mint egy lájtcézárban lájtmajonézzel és lájtlájttal. Közben, ha egy izgalmas párosítást, szokatlan ízeket, új alapanyagot, vagy régit, de új formában akarok látni, még mindig a Mautner Zsófihoz megyek, újabban a Főzelékes Ferihez, mert az úgy önmagában nekem elég kevéske, hogy a kabátos húst süssük vasárnap kókuszolajban.

“És akárhogy szétszakadsz, sohasem elég!”

Most jön a java. Mert az úgy nem elég, hogy elkezdesz normálisan enni. Sokkal részletesebben, mint kéne, elmagyarázzák, hogy a beleid tele vannak trutyival, a májad egy pöcegödör, méteres bélférgek YOLÓ-znak benned és ha nem is tudsz róla, minden fogad rohad. Sürgősen tenni kell ezek ellen, teljes méregtelenítés, ehhez a bioboltban be kell vásárolni, cirka százhetvenér’, ezer, hülye vagy?! És nem elég, hogy vizet iszunk, igyunk oxigént, majd aztán lehet lepakolni a csökkentett szénhidrátmentes kenyeret a boltban!

Tisztában vagyok vele, hogy van, aki betegség miatt kényszerül 160 grammos diétát tartani, tudom, mi az a Crohn-betegség és ismerek vallási megfontolásból böjtölőket. Van, hogy súlyos műtéti beavatkozás miatt kell gyorsan fogyni. Ám legyenek ezek az extrém esetek. Nekünk, akik öt-hat kilót akarnak fogyni, elég az alábbiakat betartani:

1.) Ne hazudj!

Magadnak se. Nem azért mutat 74 kilót a mérleg, mert ma még nem voltál vécén és ez a bélelt pizsama a nyuszis mamusszal együtt legalább másfél kiló, hanem azért, mert 74 kiló vagy. Egyébként sem négy kilótól kell megszabadulnod, hanem tíztől.

2.) Ne hazudj!

Hiába vagy a legkülönlegesebb emberi lény a Földön, internetről vásárolt csodabogyókkal, unokatesótól kapott tuti csodadiétától nem fogsz lefogyni. Tíz nap alatt sem, két hét alatt sem. Az nem diéta, ha egész nap nem eszel semmit, csak egy natúr joghurtot, este meg bezabálsz sajtos spagettiből. Nem, ezt nem mediterrán diétának hívják, hanem önámításnak.

3.) Ne hazudj!

Mozgás nélkül nem megy. És nem azért kell mozogni, hogy fogyj, hanem azért, mert utoljára hetedikes korodban futottál 150 méternél többet. Reggel, a busz után, hogy beérj a nulladik órára. Mondom, mi nem mozgás: tánc a Kamionosok és Kurvák bulin, egy kis gazolgatás a kertben, tavaszi nagytakarítás, gyalog hazajönni a cekkerekkel a cébéából, járni tanuló kisgyerek után kajtatni.  Nem mozgás a kutyaséta és férfiaknál üres kifogás a ’tegnap megint én voltam felül’szöveg is.

4.) Ne hazudj!

Ha két hét alatt tíz kilót akarsz fogyni, hogy nyárra elviselhetően nézzél ki és bepasizzál végre, kár a gőzért, egy botsáska ideggóc, akinek befelé csorog a nyála és szétveti a düh, mert nem ehet fagyit, emiatt folyton olyan, mint egy veszett szuka, nem fog bepasizni. Ősszel sem. De legalább valld be és ne azt mond, azért vettél bérletet meg új tornacsukát, mert télen picit elhagytad magad és sokat kapucsínóztál a csajokkal a Starbucks-ban.

4.) Ne hazudj!

De, neked erre van időd. Ha van időd napi másfél órát facebookozni, ha van időd lógni a neten, akkor van időd mozogni és normálisan enni is. Ne bújj a munkád, a családod és főleg ne a gyerekeid mögé, nem tőlük veszed el az időt.

5.) Ne hazudj!

De, erre neked van pénzed. Ha van arra, hogy giroszt egyél, akkor van arra is, hogy csinálj egy krumplifőzeléket sült brokkolival. Ja hogy meg nem ennéd. Akkor ne fogd a pénzre.

Egy kicsit még nagy segged lesz

Ugyanannyi idő összedarabolni két körtét, rácsorgatni egy kis mézet (ha nagyon muszáj), elkeverni egy natúr joghurtban, majd megszórni mazsolával és durvára vágott dióval, mint bemenni a pékségbe egy kakaós csigáért.

Legyél kíváncsi, kérdezz, tájékozódj!

Keress új alapanyagokat, én is álltam a konyhaszekrény, majd a hűtő előtt a kétségbeesés szélén, azt suttogva:  úristen, és mit fogok enni? Tettem tönkre idegileg biobolti eladókat a százhetedik kérdésemmel.

Írj e-mailt, kérdezz, próbáld ki!

Figyelj magadra, mi esik jól, melyik ételtől van diszkomfort érzeted? Mikor kívánod az édességet, mikor dögölsz meg egy kocka csokiért? A helyzet a kulcs, nem a csokizabálás. Kóstolj, többször is. Az avokádónak csak először nincs semmi íze, a kókusztej nem bánticsoki ízű, tedd félre az elképzeléseid!

Ne legyél fanatikus!

Nem attól a csapott evőkanál liszttől fogsz meghízni, meg a két kanál tejföltől, amivel behabarod a ragulevest, ha úgy szereted, habard be! Ne számolgasd, hány epret ettél és azt sem, abban hány gramm lehet a cukor, hanem élvezd. Hat óra tízkor is megvacsorázhatsz, nem vagy te Gizmó!

Ne várj csodát!

Nem fognak olvadni a kilók, nem érzed magad csudijól egy hét után, a bőröd nem lesz olyan, mint a hamvas barack és nem fogják megjegyezni, milyen jól nézel ki és milyen ragyogó a szemed. De nem érzed fáradtnak magad, nem leszel álmos, nyűgös, viszont egy picivel több önbizalmad lesz. Nem lesznek rohamaid, nem érzed többé azt, majd elsüllyednél, de azért kikeversz még két tojássárgáját kristálycukorral, mert már semmi édesség nincs otthon és enned kell!

Nem a beled rángat, hanem a magad ura vagy. És mersz változtatni.

Ez az egyik legnagyobb menőség az életben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik