Élet-Stílus

Ez is megölhette volna Kennedy elnököt

Sári Veronika
Sári Veronika

újságíró. 2013. 11. 22. 18:20

Kevesen tudják, hogy Kennedy több egészségügyi problémával is küzdött, melyeket politikai okokból sokáig titkoltak.

A huszadik század egyik ikonikus figurája politikailag igen aktív családba született, és az elnökségért folyó győzelemhez hozzátartozott az is, hogy erős, stabil figurát mutattak be a választóknak. Édesapja politikai pályájának (Joseph Patrick Kennedy, Sr. az Egyesült Államok brit nagykövete és a demokrata párt meghatározó alakja volt) méltó örököseként egy erős, stabil figurát kellett bemutatnia a választóknak, aki olyan szellemi, lelki és fizikai tulajdonságok birtokosa, amelyek a legmagasabb tisztséget is elérhetővé teszik a számára. John F. Kennedynek ezzel szemben több krónikus betegsége is volt, többek között állandó, súlyos hátfájás, pajzsmirigy-alulműködés, illetve az Addison-kórnak nevezett autoimmun betegség, mely a mellékvesekéreg hormonális rendszerének alulműködését jelenti.

Kennedy egészségi állapotát évekig titokban tartották: a legtöbb információt csak a halála után, 1966-ban hozták nyilvánosságra. Az Addison-kórra vonatkozó hírek azonban az 1960-as elnökválasztás előtt kiszivárogtak, de a család hivatalosan tagadta, hogy az elnökjelölt beteg lenne és kezelésre szorulna. Az elnökválasztási hajsza hevében – bár ezt soha nem sikerült bizonyítani – Nixonnak, Kennedy ellenfelének a csapata többször is megpróbálta ellopni Kennedy kórlapjait és egészségügyi adatait; betörtek Kennedy kezelőorvosához és gyógyszerészéhez is.

Az elnök (majdnem) teljes egészségügyi állapotára csak az utóbbi években derült fény: családi levelek, naplók, orvosi feljegyzések alapján állították össze történészek Kennedy közel sem tökéletes életének krónikáját. Kennedy már gyerekként is igen beteges volt, Addison-kórját sokáig leukémiának gondolták, a rengeteg gyógyszer pedig, melyet szedettek vele, több kárt okozott, mint hasznot. A pletykák szerint a rengeteg gyógyszer, melyet Kennedynek szednie kellett, a politikai döntéseire is rányomta a bélyegét: az 1961-es bécsi csúcstalálkozó idején például hormonoktól a szteroidokig számtalan gyógyszert szedett, melyek mellékhatásai közé sorolták az állandó idegességet, remegést, magas vérnyomást, hiperaktivitást és hangulatzavarokat. Kennedy egyik kezelőorvosának, Janet Travellnek a feljegyzéseiből kiderült, hogy az elnököt többek között prosztata-, gyomor- és bélproblémákkal, kiszáradással, álmatlansággal, húgyúti fertőzésekkel kezelték, a már meglévő Addison-kór és a hátfájás mellett.

Kennedy ereje abban mutatkozott meg, hogy az egészségügyi gondok és az állandó gyógyszerszedés mellett igyekezett minél jobban, hatékonyabban ellátni a feladatait. A gyógyszerek ehhez segítették hozzá. Egyes történészek szerint egészségi állapota előbb-utóbb halálos következményekkel járt volna. Azonban a betegségeinek komoly szerepe volt abban is, hogy 1963 novemberében Lee Harvey Oswald merénylete sikeres lehetett: Kennedy ugyanis a ruhája alatt egy fűzőszerű hátmerevítőt viselt. Oswald első lövése a nyakán találta el. Ha nincs a hátmerevítő, mely felülve tartotta Kennedyt, a második, halálos találat valószínűleg elkerülte volna a huszadik század világtörténelmének egyik legmeghatározóbb alakját.

Ha kíváncsi, mit kell tudni az Addison-kórról, olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán.

Még több Kennedy:
Az elnök meggyilkolásának 50. évfordulójára a Hir24 is terjedelmes anyaggal készült. Nézzék meg ide kattintva.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.