Élet-Stílus

Csak Sopront sikerült megmenteni

admin
admin

2011. 10. 11. 14:53

A fegyveres harc Magyarország területi épségének megtartásáért elkésett és eredménytelen volt. Egyes területeken azonban sikereket ért el a „helyi ellenállás”, a Rongyos Gárda még a trianoni békediktátum elfogadása után is fegyverben volt. Nagy siker volt 90 éve, hogy Ausztriának egy kicsivel kisebb területet adtunk át, mint amit a „nyugat” neki ítélt.

Károlyi Mihály csak nagyon késõn, 1919 januárjában ismerte fel, mekkora hiba volt a háború után hazatérõ magyar katonák lefegyverzése és az ország hatalmas részének harc nélküli átadása a szomszédoknak. Be kellett látnia, hogy az antant nagyon magasról tesz a demokratikus, népszuverenitásra épülõ wilsoni elvekre, és a támadó szerb, román, cseh haderõt nem fogja megállítani egyetlen demarkációs vonal sem. Ekkor, január 20-án magához hívta a fekete parolis, azaz vezérkari tisztet, Stromfeld Aurél ezredest. Õt kérte fel, hogy szervezzen hadsereget a szétzavart, frontot viselt katonákból, amellyel meg lehetne védeni az országot.
Idõközben azonban Károlyit megbuktatták, de 1919. március végétõl a budapesti kommunisták komolyabb hadseregszervezésbe fogtak. A megalakuló Vörös Hadsereg végrehajtotta az úgynevezett Stromfeld-tervet: hadjáratot indított Kassa térségében, hogy szétválassza a cseh és román csapatokat. Az akció komoly eredményeket hozott, de itt is közbeszólt a politika. A remélt béketárgyalásokon Kun Béláék azt gondolták, el tudják fogadtatni a Tanács-Magyarország létét, s ezért visszavonták a hadsereget. Kun Béla külügyi „népbiztos” jegyzékben lemondott az ország területi épségérõl.

A legbátrabb város és falu

Közben a románok, éppen a magyarországi kommunizmus leverését ajánlották föl Párizsban, s átkelve a Tiszán, megdöntötték a Tanácsköztársaságot. Itt maradt a vezetõk nélküli, szétdarabolt Magyarország, a románok bevonultak Budapestre, a csehek Pozsonyba és Kassára, a szerb hadsereg pedig elfoglalta a Pécstõl, Bajától északra esõ vonalat. Az ország megtartásáért folytatott szervezett harc tehát késõn indult, és teljesen eredménytelen volt. A környezõ államok támadása azonban sokszor helyi ellenállásba ütközött. Legelõször 1918 októberében a Székelyföldön, amikor a benyomuló román hadsereg ellen próbáltak egyes helyeken föllépni: ez nem lehetett sikeres, mert a románok – tartva a székelység ismert harciasságától -, szinte az egész hadseregüket legelõször e terület elfoglalására parancsolták.

Prónay Pál. Forrás: Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az Országgyûlés Hivatala, Irattári és Levéltári Osztálya

Prónay Pál. Forrás: Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az Országgyûlés Hivatala, Irattári és Levéltári Osztálya

A legismertebb ellenállás Balassagyarmaton és környékén történt, ahol a város polgárai, leszerelt katonák, vasutasok egyszerûen kiverték a cseh hadsereg egységeit. A város magyar maradt, és megkapta a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet. De itt van Kercaszomor esete a Dél-Dunántúlon, ahol a falu népe nem akart a délszláv királysághoz csatlakozni, s ellenállt. A magyar országgyûlés 2008-ban hozott törvényt e falu hõsiességérõl: Kercaszomor azóta Communitas Fortissima, azaz a legbátrabb falu. A legnagyobb sikert kétség kívül nyugaton sikerült elérni: a Rongyos Gárda harcának köszönhetõen népszavazást írtak ki Sopron és környékének hovatartozásáról.

Nem bírtak a Rongyos Gárdával

A trianoni békeszerzõdés aláírása, 1920. június 4. után Magyarországon még nem volt nyugalom, nem volt „tiszta a helyzet”. A román és a cseh csapatok szép lassan visszavonultak a békeszerzõdésben lefektetett határokig, a szerb katonaság azonban továbbra is megszállás alatt tartotta Baranyát, az osztrákok pedig még nem tudtak bevonulni Burgenland területére. A békeszerzõdés egyébként ekkor még nem lépett életbe, hiszen a Magyar Országgyûlés csak 1920 novemberében ratifikálta, és a következõ év július 26-án jelent meg a törvénytárban, azaz ekkor emelkedett törvényerõre.

Ezalatt pedig Burgenlandot irreguláris katonaság, a Prónay Pál vezette, úgynevezett Rongyos Gárda tartotta megszállva, amely a lakosság segítségével idõrõl idõre visszaverte a terület átvételére érkezõ osztrák csapatokat. Ausztriával szemben azért lehetett sikeres az ilyen típusú ellenállás, mert a kisantant országoknál lényegesen gyengébb és kimerültebb volt a háború végére, ráadásul külföldi hatalmak sem támogatták oly mértékben. A gárda, vagy ahogyan még magukat nevezték, a „felelõtlen elemek” – azaz függetlenek, „senkinek nem tartoznak felelõsséggel” – az ország minden részébõl összegyûlt volt katonákból, hazafiakból, kalandorokból állt. A gárda Burgenland teljes, 4000 négyzetkilométeres területét ellenõrzése alatt tartotta.

Lajtabánság. Forrás: wikipedia

Lajtabánság. Forrás: wikipedia

Máig nem lehet biztosan megállapítani, hogy valóban önálló szervezõdésrõl volt-e szó, vagy a magyar kormány állt a Rongyos Gárda létrehozásának és akcióinak hátterében. Tény azonban, hogy tevékenységük kimondottan hasznos volt a kabinet céljainak eléréséhez. A magyar külügy hivatalos álláspontja az volt, hogy a szerb csapatok kivonulásával párhuzamosan hazánk is megkezdi az Ausztriának ítélt terület átadását. A szerbek visszavonultak, ám Burgenlandot az osztrákok nem tudták „átvenni”: a területen felkelés folyik, a magyar kormány tehetetlen – hangzott Bethlen István miniszterelnök magyarázata.

A patthelyzet feloldására végül 1921. október 11-én Velencében, olasz közvetítéssel kompromisszumos megoldás született. Magyarország átadta a 280 ezer lakosú Burgenlandot – köztük mintegy 60 ezer magyarral – Ausztriának, cserébe Sopron és a környezõ nyolc falu hovatartozásáról népszavazás dönthetett. Bár „csak” 255 négyzetkilométerrõl és körülbelül 50 ezer lakosról volt szó, a népszavazás kierõszakolása nagy eredménynek számított. Ez volt az egyetlen olyan magyar területi igény, amelyet a békekonferencia nagyhatalmai végül elfogadtak.

A Bethlen-kormány tehát hatalmas sikernek könyvelte el a velencei megállapodást, úgy vélte, ezzel mindent elért, amit lehetett, és hozzákezdett a gárda feloszlatásához. Prónay azonban, a kemény és önfejû katonaember nem volt hajlandó megalkudni. Az ellenõrzése alatt álló területen még októberben kikiáltotta a független Lajtabánságot, amely november 10-ig állt fenn. A kormány hetekig gyõzködte Prónayt, az idõhúzás már-már a népszavazás lehetõségét is veszélybe sodorta.

Végül a Rongyos Gárda letette a fegyvert, és 1921. december 14-16. között megtartották a népszavazást. Sopronban 72,8 a falvakban 45,4 százalék szavazott Magyarországra. A végeredményt 17-én hirdették ki. A 24 ezer szavazóból Magyarországra 15 304 fõ (65,1 százalék), Ausztriára 8227 fõ (34 százalék) voksolt, 502 szavazatot érvénytelenítettek. Sopron városa az 1922-ben nyerte el a Civitas Fidelissima, azaz a Leghûségesebb Város címet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.