Élet-Stílus

Mit hozhatunk ki a panelból?

admin
admin

2011. 10. 09. 11:40

A panel ellendrukkerei szerint az ilyen lakások nyáron melegek, a fûtés drága és szabályozhatatlan, ami miatt sokszor télen is ki kell nyitni az ablakokat. Körülbelül 640 ezer család él panellakásban, akik külsõ szigeteléssel és ablakcserével évi 40-55 ezer forintot spórolhatnak.

Tény, hogy a panel épületeket eredetileg 30-40-50 évre tervezték, ám a panelos technológiában alkalmazott vasbeton falszerkezetek élettartama akár a 100 évet is elérheti. Ami a szerkezetben elsõsorban elavulhat, zsugorodhat, az a rétegek között lévõ polisztirolhab. A házgyárakban elõállított, készre szerelt építõelemek vasbeton rétegei közé ugyanis az építéskor néhány centi szigetelõanyagot is beépítettek – innen a „szendvicspanel” elnevezés. Ezeknek az elemeknek a hõszigetelõ képessége kedvezõbb, mint például a sorozatunk korábbi részeiben már bemutatott kisméretû tömör téglából vagy akár a B30-as téglából épült falaké. Ennek ellenére ezeken az épületeken is van mit javítani, hiszen energetikai teljesítményük elmarad napjaink elvárásaitól.
A paneleknél is érvényes az ökölszabály, hogy legelsõ lépésben az elszökõ hõt célszerû megfogni az épülethatároló szerkezetek, azaz a fal és a nyílászárók hatékonyabbá tételével. Bár a panelházak falai a régi épületekénél jobbak, még így is körülbelül másfél-kétszer annyi hõt engednek át, mint amennyi az új építésû épületek esetén elõ van írva. Az ablakoknál hasonló a helyzet: a panel épületek ablakai 2-3-szor annyi hõt is átbocsátanak, mint a mai korszerû, hatékony ablakok.

Nagyrészt ezeknek köszönhetõ, hogy évente mintegy 220 kWh primer energia elégetése szükséges a panellakások egy négyzetméterének 20 Celsius-fokra történõ fûtéséhez, és a szükséges melegvíz elõállításához. Persze ennél általában melegebbre fûtjük otthonainkat, az energiatanúsítványokban referenciahõmérsékletként használt 20 fok mindössze azt szolgálja, hogy a különbözõ épületek fûtési energiaigénye egymással összehasonlítható legyen.

lakcímke

Az energiatanúsítvány a háztartási gépek (hûtõk, mosógépek) energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan egy mûszaki dokumentum, címke, amely lakásunk állapotát értékeli energetikai szempontból. Független szakértõ készíti el, aki a tanúsítványban az energiamegtakarítás lehetõségeire is javaslatot tesz. Ezzel segítik a tulajdonost a korszerûsítésben, a helyes energiafelhasználásban, illetve a megtakarításban. Azoknak pedig, akik lakásvásárlást terveznek, megkönnyíti a választást.
Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezõbb „A+” kategóriától a legkedvezõtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek. (forrás: Energiaklub)

Sorozatunk korábbi részeiben láttuk, hogy a régi tégla családi házak energiaigénye akár az 500 kWh/m2 évet-t is meghaladhatja, de a régi tégla társasházak fogyasztása is elérheti a 400 kWh/ m2 évet. Összehasonlításul: az alacsony energiafogyasztásúnak tekintett házaknál ugyanez az érték 40-50 kWh/m2 év körül alakul, passzív házaknál pedig ennél is kevesebb.

40-55 ezer forint szigeteléssel

Szerencsére a panel épületek energiafogyasztása is csökkenthetõ. A falak hõátbocsátási képessége átlagos esetben már a 10-12 cm vastagságú polisztirol alapú hõszigeteléssel is olyan mértékben javítható, hogy elérje, sõt kissé meg is haladja a jelenleg az új épületekre érvényes követelményt (ami U=0,45 W/m2K). Érdemes lehet a lakóközösségnek megfontolnia, hogy egy ennél is jobb, U=0,2 W/m2K körüli értéket céloz meg, hiszen a beruházás az épület energiafogyasztását hosszú távon fogja befolyásolni. Jó tudni azonban, hogy ehhez általában a sima polisztirolhab hõszigetelés már nem megfelelõ, ugyanis a szükséges vastagság már speciálisabb rögzítés-technikát kívánna meg, ez pedig igen drága.
Ezekben az esetekben a grafitos vagy a poliuretánhab szigetelõanyag lehet a megoldás. Persze egyiket sem adják ingyen: a választott szigetelõanyagtól, a vastagságtól, az épület felületétõl és nagyságától függõen 600 ezer és 1,2 millió forint közé tehetõ a beruházás lakásonként. Jelentõs, az elkövetkezõ 20-25 évre szóló döntésrõl van tehát szó, ezért feltétlenül javasolt energetikus szakértõ tanácsát és számításait kérni a beruházás tervezésekor.

Az ablakok vásárlásakor szintén fontos szerepet játszik az U-érték: a panelházakban jellemzõ úgynevezett egyesített szárnyú ablakok (azok a bizonyos „szétcsavarozható” szerkezetek) U-értéke 3 W/m2K körül alakul, míg a mai hatékony ablakoké 1 W/m2K körüli, aminél rosszabbra semmiképpen nem érdemes cserélni ablakunkat. A nyílászárócsere cégtõl, kivitelezõtõl, a választott típustól, illetve az ablakok, erkélyajtók számától függõen akár a 600-700 ezer forintot is elérheti. Fontos, hogy ha már a hozzányúlunk az ablakokhoz, gondoljunk a nyári hõvédelemre is, és szereltessünk fel – lehetõleg hõszigetelõ – redõnyöket.

Ha a falakat megfelelõen szigeteltük, nyílászáróinkat pedig hatékonyra cseréltük, a lakás energiafogyasztása körülbelül negyedével, kiemelkedõ hatékonyságú szigetelés és nyílászárók esetén akár 40 százalékkal is csökken. Hogy ezzel mennyi pénzt takarít meg egy háztartás, azért nehéz megmondani, mert a távhõszolgáltatás díjaiban településenként igen nagy eltérések vannak. Ha budapesti árakkal számolunk, akkor a beruházás révén évente körülbelül 40-55 ezer forinttal kell kevesebbet kifizetnie a lakóknak a fûtésszámlákra. Fontos megemlíteni, hogy a hõszigetelés, a hatékony ablakok és a redõnyök a nyári felmelegedés ellen is védelmet nyújtanak, így a légkondicionálás terén is számíthatunk megtakarításra.

u-érték

A hõátbocsátási tényezõ a hõveszteség mértékét mutatja, vagyis azt, hogy mennyi hõ áramlik át az anyag egységnyi felületén. A hõátbocsátási tényezõt U-értékkel jelölik, mértékegysége W/m2K. Minél kisebb az U-érték, annál jobb a választott anyag (építõanyag, szigetelés vagy nyílászáró) hõszigetelõ képessége. Érdemes tudni, hogy az újonnan épülõ házaknál a most érvényben levõ U-értékek a következõ néhány évben szigorodni fognak.

A fûtés problémás

A panel épületek döntõ többségében távhõszolgáltatás keretében érkezik az otthonokba a szükséges hõ, vagyis a cikkünk elején említett egy m2-re jutó 220 kWh-nyi energiahordozó ahhoz szükséges, hogy elégetésével a távfûtõmûvekben magas hõmérsékletre forrósítsák fel a vizet, ezt a távhõvezetékeken keresztül eljuttassák az épületig, s felmelegítsék a ház csõvezetékeiben keringõ vizet. Ez utóbbi, utolsó fázis a ház hõközpontjában történik, úgynevezett hõcserélõ segítségével.

Hacsak a lakók le nem akarnak válni a távhõrendszerrõl, akkor nem sok mozgásterük van a fûtés korszerûbbé tételére. Az egyik lehetséges megoldás a fûtés szabályozhatóvá tétele: ez az eredeti egycsöves rendszer kétcsövessé alakítását, és a radiátorok szabályozó-szeleppel történõ ellátását jelenti. Ez jó módszer lehet a lakások esetleges túlfûtésének megszüntetésére, viszont érdemes hozzáfûzni, hogy a túlzott hõmérséklet a panelházakban sem jellemzõ egyformán minden lakásra – a kelleténél alacsonyabb, vagy éppen jó hõmérsékletû lakások lakói valószínûleg kevésbé lesznek érdekeltek ebben a beruházásban.

Annál is inkább, mivel egyedi hõmennyiségmérés nélkül a tulajdonosok csak abban az esetben tudnak költségmegtakarítást elérni, ha mindenki lejjebb tekeri a fûtést: a lakók ugyanis a teljes házban elfogyasztott, hõközpontban mért hõ után fizetnek, általában a lakások nagyságának (légtérfogatának) arányában. Vagyis ha az egész ház hõfogyasztása nem csökken, akkor a lakók továbbra is ugyanannyit fognak kifizetni a fûtésért. Megjegyzendõ, hogy némely távhõszolgáltató alapdíj-kedvezményt biztosít azoknak a házaknak, amelyek részt vesznek a cég felújítási programjában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.