Sorozatunk elõzõ részében áttekintettük személygépkocsink tulajdonlásával, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos legfõbb költségeket. Ebbõl kiderült, hogy az autóhoz kapcsolódó összes költség 10 éves átlagos használatot feltételezve a jármû árának körülbelül háromszorosát éri el. Miután az autóvásárlás és tulajdonlás akár egy évtizedre is szóló döntés, ezért érdemes lehet megvizsgálni, hogy a gépkocsik tulajdonlásának és használatával kapcsolatos meghatározó költségelemek várhatóan hogyan változnak a jövõben. Ehhez elõször nézzünk néhány példát a múltból.
Nehéz összehasonlítani több évtizeddel korábbi autómodelleket a maiakkal, ugyanakkor érdemes megnézni néhány, évtizedek óta a piacon levõ meghatározó modell alapárának változását. Például a Volkswagen Golf alapváltozatának ára 40 évvel ezelõtti 10 ezer euró körüli összegrõl folyamatosan növekedett. A Golf I alapmodellje 1974-es megjelenésekor 7995 DM-be, mai értéken 10 800 euróba került. 35 évvel késõbb, a 2009-ben megjelenõ Golf VI alapmodelljéért pedig 16 500 eurót kellett fizetni. Vagyis az éves növekedés körülbelül 1,2 százalék, azaz a hosszútávú inflációtól nem jelentõsen eltérõ mértékû.
mennyibe kerül az autónk?
A hitel, az üzemanyag, javítások és a számtalan díj és adó, a környezetben okozott károk mind-mind beleszámítanak az autóhasználat költségeibe. A WWF Magyarország közremûködésével sorozatot indítunk: hova mennek az autóra költött milliók a vételáron túl? Forintosítjuk a mindennapos autóhasználatot, indul a Zöld Flotta Projekt az fn.hu-n.
Természetesen a Golf I és a Golf VI két teljesen különbözõ technikai-kényelmi- biztonsági-környezeti hatású gépjármû, ugyanakkor az elmúlt több mint 35 évben Golfok millióit értékesítették, ami jelentõsen lecsökkenthette az egy-egy autóra esõ gyártási költségeket is. Valószínûsíthetõ ugyanakkor, hogy az egyre intenzívebb verseny következtében az autók árait egyre erõsebben a piac és egyre kevésbé az elõállítási költségek határozzák meg. Ugyanakkor ugrásszerû változásokat jelentõs technikai újítások is okozhatnak. Ilyen volt a Ford T-modell tömeggyártásának megindulása a XX. század elején, de ilyen lehet egy jelentõs technikai áttörés például az elektromos autók akkumulátorainak költségében is.
Talán meglepõ, de a benzin és a gázolaj árának növekedése 1990 és 2009 között elmaradt az infláció mértékétõl. Míg e két évtized alatt az árak Magyarországon átlagosan megtízszerezõdtek, addig az üzemanyagárak körülbelül hatszorosára emelkedtek. Az 1990-es 50 forint per literes árak 2009-re 260-270 Ft körülire ugrottak. Ugyanakkor az elmúlt két évben robbanásszerûen növekedtek és ma már a 400 forintos határt közelítik. Ami a jövõt illeti, a benzin és gázolaj árát rengeteg tényezõ befolyásolja, ugyanakkor a hosszútávú olajár-elõrejelzések is az árak növekedésével számolnak. Például az IEA a 2010-es World Energy Outlookban a nyersolaj árak jelentõs mértékû emelkedésével számol:
