Ami biztos: az UARS távérzékelõ mûhold leesett – állítják a NASA szakemberei, miután több helyrõl megerõsítették a radarok adatait. A kaliforniai Vandenberg Légibázisról azt jelentették, hogy a mûhold a Csendes-óceán fölött lépett be a légkörbe.
Az Európai Ûrügynökség (ESA) szóvivõje a németországi Darmstadtban közölte, hogy a szervezet számítása szerint a mûhold közép-európai idõ szerint 6 óra 20 perckor csapódott be, de az amerikai társhivatal ezt még nem erõsítette meg. A becsapódási területrõl csak annyit tudott mondani a szóvivõ, hogy nem Európában van, hanem valószínûleg Észak-Amerikában.
Egyelõre meg nem erõsített hírek szerint a nyugat-kanadai Calgarytõl délre Okotoks város felett látták a lehulló törmelékeket.
A NASA twitter-oldalán egyébként már korábban megnyugtatták az amerikaiakat, hogy az Egyesül Államokat elkerülik a törmelékek, azt azonban megjegyezték, hogy Kanadában érdemes kémlelni az eget.
Nyugdíjas mûhold
Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelõ mûhold már 2005 óta nem üzemel. A mûholdat 1991 szeptemberében a Discovery ûrrepülõgép szállította a világûrbe és állította Föld körüli pályára.
Az 10,7 méter hosszú, 4,5 méter széles és körülbelül 6 tonna tömegû amerikai tudományos mûhold legnagyobb “visszatérõ” darabja várhatóan 136 kilogramm, az összes törmeléké pedig nagyjából 500 kilogramm tömegû lesz. A többi elég a légkörben.
Ne tapogassák!
A hatóságok azt is ajánlják, hogy senki ne menjen húsz méternél közelebb egy esetleges roncsdarabhoz, mert mérgezõ gázok szabadulhatnak fel belõle. A NASA pedig arra figyelmeztetett, hogy a mûhold azé, aki készítette, vagyis vissza kell szolgáltatni a darabjait az Egyesült Államoknak.
Forgalom a Föld körül
A mûhold feladata a földi felsõ légkör összetételének és a Napból érkezõ ultraibolya és látható fénysugárzásnak, valamint az ózonrétegnek a vizsgálata volt. A mûhold küldetésének idõtartamát a tervezõk három évben adták meg, de hat mûszere egészen 2005-ig mûködõképes maradt, így a tervezett három évbõl 14 év és 91 nap lett.
Miután befejezte tudományos küldetését a 600 kilométeres magasságban lévõ munkapályájáról, jóval alacsonyabb parkolópályára szállították le, és a végszakaszban 205-225 kilométeres magasságban keringett a Föld sûrû légkörébe belépni készülõ mûhold.
