A felfedezésrõl a Science pénteki számában jelent meg tanulmány. A 200 fényévnyire lévõ planétát az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) bolygóvadász ûrteleszkópja, a Kepler segítségével fedezték fel. Az ûrteleszkóp úgynevezett tranzit módszerrel, a csillagok fényében az elõttük áthaladó planéták okozta parányi elhalványulásokat figyelve kutat a lakhatósági zónában lévõ bolygók után, amelyek – mivel épp “megfelelõ” távolságra vannak napjukhoz – sem nem túl hidegek, sem nem túl forrók az élet számára.
A tudósok már régóta feltételezték olyan kettõs csillagrendszerek létét, amelyek saját bolygóval rendelkeznek, de most elsõ ízben sikerült felfedezniük egy olyan planétát, amely egymás körül keringõzõ napokat “kerülget”. A Kepler ûrtávcsõ a csillagfény elsõ elhalványulása után regisztrálta a másodikat, majd a harmadikat – ebbõl következtettek a tudósok, hogy egy bolygó is része a rendszernek.
Ám míg a Tatuin sziklás, sivatagos bolygó, a Kepler 16b hideg gázóriás: kisebb és alacsonyabb hõmérsékletû csillagok körül kering, mint a Nap, ezért felületén a hõmérséklet mínusz 73-101 Celsius-fok lehet.
Tömegében és méretében a Kepler 16b a Jupiterhez hasonló; 229 nap alatt kerüli meg a két csillagot, amelyektõl 104,6 millió kilométerre van, körülbelül akkora messzeségben, mint a Nap és a Vénusz közötti távolság.
A Tatuin a Csillagok háborúja elképzelt világában egy nagyrészt homokkal borított bolygó a Galaxis Külsõ Peremén, az Arkanis szektorban, a galaxis középpontjától 43 000 fényév távolságra.
A bolygónak két napja van, a Tatu 1 és Tatu 2, amelyek egymástól nem túl nagy távolságra keringenek egymás körül, így fizikai kettõscsillag-rendszert alkotnak, ezért napközben állandó a forróság, ami éjszaka gyorsan lehûl a vékony felhõréteg miatt. A bolygó a két naptól nagyjából 1,1 CsE távolságban kering, ennek következtében felszínét 1,7-szer annyi napsugárzás éri, mint a Földet. (1 CsE – csillagászati egység, a Nap és a Föld közötti 149,7 millió kilométeres távolság.)
