Élet-Stílus

Mit tanultunk a Facebooktól?

A Google új, a közösségi hálózat meghódítására indított hadművelete, a Google Plus nem a spanyol viasz, ugyanakkor lehet, hogy jóval tovább éghet majd, mint elődje. Milyen szokásokat hozunk át a Facebookról? Mire lesz érdemes figyelni a Plusnál? Hogyan fordítsuk a saját hasznunkra a hirdetőknek szánt előnyöket?

Még korántsem dőlt el, hogy a Google+ lehet-e a Facebook utódja, vagy egyáltalán életképes modellt tárt elénk az egyik legnagyobb internetes cég, ám az már látható, hogy a Plus valószínűleg nem követi a Google Buzz, Wave és egyéb még a prototípus szintjén megbukó próbálkozásait a kukába. A felületen jelentkező régi/új opció a +1, amely első látásra csak egy like, kulcseleme lehet a Google+ sikerének, ahogy erről már írtunk is.

A Google+ deklaráltan nem is annyira közösségi oldalként szándékozik funkcionálni, mint inkább egy célzott megosztási felületként. A létrehozott körökkel lehetőségünk lesz arra, hogy a megosztandó tartalmakat kifejezetten azok számára juttassuk csak el, akik számára szerintünk a leginkább releváns. Ez nem csak a magánemberek, de a cégek számára is széleskörű lehetőségeket teremt. A célzott marketing viszont bár hatékonyabb, ugyanakkor csökkenhet a célcsoportok szélesítésének a lehetősége is.

Ha esetleg mégis megtörténik az a tömeges átállás, amit a magyar közönség egyszer már sikeresen produkált 2008-2009 környékén az iWiW-ről a Facebookra, akkor az új platform még jelentős újdonságok nélkül is átírhatja a korábbi közösségi oldalakon már megszokott netikettet.

Biztonság

Vajon tanultunk a Facebook biztonsági botrányaiból és a G+-nál már odafigyelünk arra, hogy kik és mit látnak belőlünk? Az új felület egyik sarokpontja a Circles elnevezésű funkció, melynek segítségével minden ismerősünket beoszthatjuk egy bizonyos ismeretségi körünkbe, egyet akár többe is. Ennek segítségével elkerülhető lesz, hogy munkaidő alatt a főnökünk falán is percenként jelenjenek meg a kedvenc munkakerülő zenéink, vagy az idő elütésére legkiválóbb internetes flash játékokra adott javaslataink.

A megosztás tehát ebből a szempontból világosnak látszik, az látja a tartalmunkat, akinek szánjuk. Nem ennyire egyszerű a helyzet azonban a személyes adatoknál, amelyeket esetleg szeretnénk megosztani bizonyos ismerősökkel, másokkal viszont nem. Nem egészen tiszta, hogy a munkahelyünket, iskolánkat mindenki láthatja-e majd az ismerőseink közül, vagy csak megadott körök.

A körök nevét ugyan nem látja egyik ismerősünk sem, azt ugyanakkor tudatja velük a Google, hogy valahová elraktároztuk őket, voltaképpen ez a Facebook-os addolás megfelelője lehet, de a párhuzamok még nem csapódtak le teljesen. Az viszont remek megoldás, hogy végre megtekinthetjük a profilunkat ismeretlenként és ez az opció viszonylag könnyen elő is keríthető, nem úgy mint a Facebooknál, ahol egyébként sem lehetett tökéletesen megbízni abban, hogy ugyanaz kerül a szemünk elé, mintha valóban ismeretlenek lennénk.

Kiskörök

A Plusban mindenképp megvan még az újdonság varázsa is, ám ez, mint tudjuk három napig tart. A közönség egyelőre még szűk és túlnyomórészt olyanok vannak jelen, akiket tényleg érdekel az új lehetőség. A Facebooknál ugyanis gyakran előfordult, hogy bár külföldi ismerősén keresztül valaki már évek óta jelen volt, az akkor még erős konkurencia hatására nem látta kiemelkedőnek, vagy egyszerűen csak nem vette észre a Facebook ajánlotta lehetőségeket és adott esetben csak a nagy Facebook-bumm után nézett rá újra az évek óta porosodó profiljára.

A Plusnál kiélvezhetik még a felhasználók, hogy egy kisebb, de prominens kör tagjai, amíg nem érkezik be mindenki a virtuális osztálynaplóból. Az exkluzivitás azonban mindig magára vonja a figyelmet és ha csupán egy meghívóra van szükség a tagsághoz, akkor hamarosan számíthatunk egy jelentősebb méretű regisztrációra is, amely akár az átállást is jelentheti.

Ha erre sikerül ráfeküdnie a Google-nek és elérni a kritikus tömeget, akkor megtörténhet a váltás, de az sem kizárt, hogy a két felület, a Google és a Facebook békésen megfér majd egymás mellett és inkább különböző hálózati stratégiákra szakosodnak.

Ennek az esélyeit mindössze az ronthatja, hogy a Google+ éppen a rengeteg szétszórt, apró applikációt dobálja össze egy ládába, tehát miért is próbálná meg egy adott profil irányába szűkíteni a lehetőségeit. Elég belépnünk a Gmail fiókunkba és már itt látjuk az értesítéseket arról, hogy ki osztott meg velünk tartalmat, ki „plusszolta” a mi posztjainkat és egyéb felhasználói karrierünkkel kapcsolatos információkról is jelzést kapunk. Egy gombnyomással már a Plus felületén vagyunk, ahonnan videokonferenciát folytathatunk egyszerre akár tíz ismerősünkkel a Hangout emblémára kattintva. Megadhatjuk érdeklődési köreinket is a Sparks fülnél is, így a falunkon megjelenő posztoknál, ha azok illeszkednek valamelyik általunk kedvelt témába, ezt külön jelezni fogja számunkra a platform.

Mit hozunk a Facebookból?

Facebookos karrierünkből valószínűleg velünk érkezik majd sok barátunk, ismerősünk, de lehet, hogy a tabula rasa alkalmas lesz egyfajta megtisztulásra és lemoshatjuk az ismerettségi körünkről azokat, akik útközben pattantak fel a platónkra, részünkről különösebb szimpátia, haszon, vagy motiváció nélkül. A biztonsági szempontok szigorítását és ellenőrizhetőségét remélhetőleg gyorsan képes lesz kizsarolni a közönség, főleg, hogy ennek inkább előfeltételnek kellene lennie ahhoz, hogy valaki létrehozzon Facebook profilja mellé még egy közösségi profilt.

Ha gyorsan beletanulunk a Plus használatába, ami alapszinten gyerekjáték, akkor hamarosan következhetnek a mélyebbre nyúló stratégiák, amelyek új irányt adhatnak annak, hogyan éljük meg közösségi létünket a XXI. században. Esetleg egy újabb Google botlásnak leszünk majd a tanúi és a következő Plus helyett majd inkább máshová tesszük a voksunkat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik