A King’s City-ről, a meg nem valósult sukorói kaszinóberuházásról már most elképesztő összeesküvés- elméletek születtek, és messze még a történet vége. Az egyik tanulság viszont már most levonható: az igazságszolgáltatásba vetett hitet nagyban rombolhatja az olyan ügyek vizsgálata, amelyeket alaposan öntöttek nyakon politikával. Akárhogyan dönt majd ugyanis az ügyben a bíróság, az eddigi történések alapján a közvélemény egy része politikai döntésre gyanakszik majd.
Kik és mit akartak építeni Sukoróra?
Soha nem lehetett túl sok részletet tudni a King’s City fantázianevű Velencei tó-parti kaszinóvárosról, a hivatalos projektkommunikáció mindig is nagyon szűkszavú volt. Néhány információ azonban kiszivárgott. Ezek alapján 81 hektáron óriási kaszinó, 3000 szállodai szoba, wellnessközpont, konferenciatermek, 3500 fős koncertterem, vízi park, olimpiai korcsolyapálya, golfpálya, fedett sípálya és lovaglópályák épültek volna. A kaszinóváros 2-3000 új munkahelyet teremtett volna a Velencei tó partján – legalábbis a tervek szerint.
A beruházást 1,1 milliárd euróra tervezték, és egy többnemzetiségű (amerikai, izraeli, magyar, német), igazán illusztris nevekkel tűzdelt befektetőcsoport valósította volna meg. Köztük volt Ronald S. Lauder, az Estée Lauder csoport alapítójának fia, aki egyébként a Central European Media Enterprises elnöke, a TV3 tulajdonosa is volt, egyébként pedig a Zsidó Világszövetség elnöke. Fred H. Langhammer, a befektetői csoport egy másik tagja korábban az Estée Lauder vezérigazgatója volt, jelenleg a Walt Disney Company első embere. Joáv Blum, az üggyel kapcsolatban legtöbbet emlegetett vállalkozó pedig izraeli-magyar kettős állampolgár, és az évezred elejétől kezdve ismert ingatlanberuházó Magyarországon is.
Sajtótájékoztató a meg nem valósult kaszinó project helyszínén.
Fotó: Kovács Attila / MTI
Az ügy dióhéjban: Blumnak Pest megyében volt 182 hektárja, de a kaszinót azért nem tudta volna ezen a területen felépíteni, mert nem volt már szabad koncesszió a megyében. Így jött képbe a közép-dunántúli Sukoró. Blum elcserélte Pest megyei területeit a Velencei tó-parti telkekre. Egy későbbi igazságügyi szakértő becslés szerint azonban a korábbi értékbecslés nem stimmel, így összesen 1,3 milliárd forint kár érte az államot. Vizsgálatok indultak, botrány kerekedett, a kaszinóváros terve pedig végleg meghiúsult.
Miért nem valósult meg a sukorói kaszinóprojekt?
2008. június 30-án döntött az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) arról, hogy Blum Pest megyei, 787,4 millió forintot érő 182 hektárját elcseréljék a sukorói 1,08 milliárd forint értékű 70,1 hektárra. Ez nem egybefüggő terület volt, hanem több külön tulajdoni lapon szerepelt, és állami cégek tulajdonában voltak. Ez azért fontos, mert a szétszabdaltság megkavarhatta az értékbecslőket, sok kis föld ugyanis kevesebbet ér, mint egy nagy. A 296,6 millió forintos különbözetet Blum kifizette. Az ügynek szövevényes szálai és mellékszálai vannak, de azt megállapíthatjuk, hogy a beruházást jogilag 3 lényeges ponton vitatják, ezért nem valósult meg végül.
- Mert nem sajátíthatták volna ki a beruházók a területet.
Az akkori kisajátítási törvény szerint erre joguk volt Bluméknak, mert olyan földet ajánlottak fel az államnak cserébe, amire az autópályaépítés miatt szükségük volt. Csakhogy az M4-eshez elég lett volna 10 hektár Blum több mint 180 hektárjából, ahogy ezt az Állami Számvevőszék 2009 augusztusában megállapította. A szerződés 2009. november 9-e óta semmis.
Előre eltervezve?
Érdekes részlet egyébként, hogy Blumnak kezdetben csak a bő 80 hektáros albertirsai területe volt meg, a sukorói földekért felajánlott másik, csaknem 100 hektáros pilisi ingatlant csak akkor vásárolta Blum, mikor már folytak a tárgyalások az MNV-vel és nyilvánvaló volt, hogy az albertirsai terület nem lesz elég cserealapnak Sukoróhoz. Ez alapján erős a gyanú, hogy az egész ügylet már kezdettől fogva a sukorói tóparti területek megszerzését célozta, nem arról volt tehát szó, hogy Blum Albertirsán szeretett volna kaszinót, és csak a koncessziós kvóta miatt kényszerült Sukorón telket venni.
2. Mert vitatják a sukorói és Blum Pest megyei telkeinek értékbecslését.
Teljes káosz van az értékbecslések körül. Az MNV volt vezérigazgatója, az ügy miatt tavaly augusztus 31-től december 17-ig előzetes letartóztatásban tartott Tátrai Miklós a Népszabadság interjújában azt nyilatkozta, hogy az állam kezében ma öt különböző értékbecslés van a kérdéses ingatlanokról. Ebből három a tranzakció előtt készült, pedig a jogszabály csak egyet ír elő. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint az elkészült első értékbecslés is sokkal nagyobb értékkülönbözetet állapított meg, mint az, ami alapján a szerződés megköttetett. Ez már csak azért is fontos, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori szabályzata szerint 15 százaléknál nagyobb értékkülönbözetnél nyílt pályázatot kellett volna kiírni adásvételre. (Ebben az esetben több mint 27 százalék volt az értékkülönbség.)
A lényeg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség szerint is sokkal nagyobb a különbség a két terület ára között, mint ami a szerződés alapjául szolgáló értékbecslésben szerepelt. Szerintük Joáv Blum Pest megyei ingatlanjait az értékbecslő 593,5 millió forinttal értékelte túl, az állami földeket pedig 734,3 millió forinttal alul, az államot tehát 1,3 milliárd forintos kár érte. Hogy ez valóban így van-e, arról majd a bíróság dönt.
Ingatlancsere, mint a trükközés melegágya
Az értékbecsléseken sokat lehet vitatkozni, nem véletlen, hogy a közelmúlt több korrupciós ügyénél alkalmazták az ingatlancserés megoldást. Trükközni könnyű: a szakértői értékbecslések a nyilvánosság előtt nehezen támadhatók, ugyanakkor a hihetőség, elfogadhatóság határán még éppen belül, szakmailag elfogadható érveléssel olyan számokat hozhatnak ki ezek a becslések, amik a magánbefektetők érdekeit szolgálhatják az állammal szemben. Korrupciós pénzt pedig senki sem utal, ezért sokkal nehezebb vele lebukni.
3. Joáv Blum okiratot hamisított.
A Fejér Megyei Főügyészség támadta be Blumot, mivel nem életvitelszerűen lakott az általa bejelentett sukorói lakcímen, egy rozzant viskóban, így fiktív adat került be a nyilvántartásba. Ez azért volt fontos, mert a telekcsere feltétele volt, hogy sukorói lakos legyen – de a valóságban természetesen soha nem volt az. 2009 márciusában rendeltek el ellene nyomozást közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt. Blum egyébként nem jelenik meg az ellene közokirat-hamisítás miatt folyamatban levő büntetőeljárásban a székesfehérvári bíróságon.
Miért vizsgálódik Budai Gyula?
Budai Gyula vette át Papcsák Ferenc helyét, ő lett az elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztos, ebben a tisztségében vizsgálja a sukorói ügyben történt visszaéléseket. Budainak kéne feltárnia, hogy ki a felelős az államot ért 1,3 milliárd forintos kárért. Persze nagyon nehéz lenne megmondani, hogy mi is a pontos feladata, hiszen ő nem nyomozó hatóság. Ahogy a Figyelőnek nyilatkozta: „Sokkal több információhoz jutok hozzá kormánybiztosként. Konkrét ügyben tudok egy minisztériumtól vizsgálatot kérni. Ha nincs kormánybiztosság, nem vagyok biztos abban, hogy ennyire dinamikusan haladna a feltárás.”
Dinamikusan halad ez tény, bár az ügy miatt múlt ősszel őrizetbe vett Tátrai Miklóst és Császy Zsolt volt értékesítési igazgatót azóta kiengedték az előzetes letartóztatásból. Tátrai szerint politikailag felfújták az ügyet, a fő célpont pedig Gyurcsány Ferenc.
Hogy jön a képbe Gyurcsány Ferenc?
Van mit vizsgálni Sukoró kapcsán, mégis erős a gyanú, hogy a meg nem valósult beruházást a politika is fegyverként használja azok ellen, akiknek egykor közük volt hozzá. Felmerül a szerepe Veres Jánosnak, Oszkó Péternek, Bajnai Gordonnak is, de a jelek arra mutatnak, hogy az elsődleges célpont Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök a Parlamentben tárgyalt a beruházókkal, majd a távozása előtti utolsó kormányülésén, 2009. április 8-án kiemelt beruházássá minősítette a King’s City projektet.
Hiába hivatkozik a Fidesz arra, hogy a feljelentést nem ők, hanem az LMP – pontosabban Schiffer András – tette 2009 októberében, a Gyurcsány elleni támadás korántsem az LMP felől érkezik.
A Központi Nyomozó Főügyészség Schiffer feljelentése óta nyomoz az ügyben és gyűjti a szükséges bizonyítékokat, ezek alapján hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúját állapította meg. Polt Péter legfőbb ügyész ezért kezdeményezte Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését. A korábbi főügyész, Kovács Tamás egyébként ezt nem tette meg, állítása szerint azért, mert nem került az asztalára Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem. Budai Gyula szerint viszont a kérelmet megküldte a nyomozó hatóság a Legfőbb Ügyészségnek, amely szerinte „falazott” Gyurcsánynak, azért nem döntött a kérelemről.
Hogy áll jelenleg az ügy?
Blumék cégének, a KC Bidding Kft.-nek lejárt a koncessziós joga, így nem valószínű, hogy a közeljövőben bárhol is kaszinót építenének Magyarországon. A beruházók akár milliárdos kártérítést is követelhetnek, amiért nem valósult meg a kaszinóváros, annak ellenére, hogy a projektet a kormány kiemelt beruházásként kezelte. A legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél kérte Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését.
A volt kormányfő közben ellentámadásba lendült, és 8 kérdést tett fel írásban Orbán Viktornak. Arra vár választ, hogy az Audi-beruházás ügyében a Fidesz-kormány utasította-e a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, párhuzamot vonva ezzel a két kiemelt projekt között.
